Szombat előfizetés 2017

A bécsi Zsidó Múzeum

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Képzőművészet, Világ

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A MÚZEUMOT 1993-BAN a város hozta létre, elsősorban Zilk akkori főpolgármester szándékából született sok más nem­-zsidó ember egyetértésével és támo­gatásával. Az volt a véleményük, hogy a zsidóság szerves alkotórésze Bécs identitásának, sőt az ő személyes identitásuknak is, és ezt a tényt dokumen­tálni kell, s újra meg újra fel kell mu­tatni.

Nem valami kulturális gettót akartak tehát teremteni, és főleg nem a zsidó vallási kultusz kirakatának szánták a múzeumot. Nem annyira a zsidók más­ságát kívánták szemléltetni, mint inkább azt, hogy mennyire elvá­laszthatatlan részét képezte a zsidóság Ausztriának, és mennyire lényeges tényezője volt az osztrák kultúrának.

Alig van még egy ország, melyre a zsidóság hozzájárulása, a zsidó szellem annyira rányomta volna a bélyegét az élet minden területén, mint Ausztria. Egy olyan ország fővárosában a zsidó múzeum feladata nem lehet más, mint bemutatni azt a zsidó szellemiséget, mely kiűzetése előtt kulturális vi­lághatalommá tette Ausztriát.

Ebben a fel­fogásban ren­dezték meg például a mú­zeum kiállítá­sát Joseph Roth születé­sének 100. év­fordulójára. Az egykori kelet­-galíciai zsidó fiú, Roth, az osztrák iroda­lom kiválósága lett.

Fennállása első évében a Zsidó Múzeum kiállításai rendkívüli si­kert hoztak (a látogatók száma jóval túl­lépte a száz­ezret), az in­tézmény általá­nosan elfoga­dottá vált. Nem csekélység ez egy olyan vá­rosban, mely világszerte becsült, sőt irigyelt múzeu­mokat mondhat a magáénak.

A bécsi Zsidó Múzeum a múlt évben bemutatott olyan méltatlanul elfeledett festőművészeket, mint Broncia Koller-Pinnel és Max Oppenheimer, és sikerült a nagy Chagallt is olyan oldaláról meg­mutatni, amelyet nagyon kevesen is­mernek: vityebszki ifjúkorának al­kotásaival. így mind a 20. századi osztrák festészet, mind a zsidó géniusz a festőművészetben gazdagon és meg­ győzően nyilatkozhatott meg a közön­ségnek.

Ugyancsak 1994-ben nyitották meg és még ennek az évnek elején is látható volt a zsidó proletariátus életét és for­radalmárait bemutató kiállítás.

A világ első zsidó múzeuma is Bécsben nyílt több mint 100 éve. Az új intézmény annak az anyagából is merített. Bécs városának most további pénzügyi erőfeszítéseket kell majd ten­nie az új múzeumot befogadó Eskeles-palota átépítésére és kibővítésére, hogy a gyűjtemény megfelelhessen feladatai­nak.

Címkék:1995-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Harlemi kaland

Múlt vasárnap délben Rokhl Fishman nemrég megjelent jiddis-angol kétnyelvű köte­tének bemutatójára mentem a Bronxba, a Sholem Aleichem kultúrházba. Manhattenből a...

1995. áprilisi szám

A bécsi Zsidó Múzeum Szabó Vera: Harlemi kaland Götz Eszter: Egy másik napló Jólesz László: Egy csodálatos album Röhrig Géza:...

Close