“Izraelben az emberek nagyon komoly érzelmi viszonyt ápolnak Magyarországgal”

Interjú Steiner Kristóffal, az Új Kelet új főszerkesztőjével

Nemrég megjelent Új(abb) Kelet c. interjúnk kapcsán számos kérdés merült fel sokakban. 2015 decemberében korábban olvasható cikkek miatt mindenki úgy tudta, hogy a nagy múltú lap megszűnik, és nem lesz folytatás. Ezzel párhuzamos Nagy Gabi, a Drory Izraeli Magyar Könyvtár vezetője és csapata megvásárolta az Új Kelet online felületeinek jogcímét, és ezzel kapcsolatban kérdeztük decemberi interjúnkban művészeti vezetőjüket, Daniel Hoffmannt. A 97 éves lap korábbi főszerkesztője, Erős Hajdú Szilvia a cikk kapcsán tájékoztatta a Szombatot, hogy a lap nem szűnik meg, és bár ő leköszön a főszerkesztői pozícióból, megújulva, havilapként továbbra is elérhető lesz Steiner Kristóf vezetésével. Ezzel kapcsolatban készítettünk interjút az immár 7 éve Izraelben élő újságíró, tévés műsorvezető Steiner Kristóffal.

Mesélj magadról, hogyan kapcsolódtál az Új Kelethez?

Amióta az eszemet tudom, azóta foglalkozom írással, de igazán komolyabban 20 évesen elkezdtem írni egy programmagazinnak. Kezdetben film és zenekritikákat. Innen indult el tulajdonképpen az újságírás. Sok szerkesztő keresett meg, hogy szívesen dolgoznának együtt, és én is kerestem olyan lapokat, akiknek szívesen írnék. Tévés újságíróként pedig közben folyamatosan dolgoztam. Nagyon sok interjút készítettem, élő műsorokat vezettem, úgyhogy amikor 2009-ben elköltöztem Magyarországról, úgy döntöttem, hogy az írás lesz az első tevékenységi köröm, ami már addig is elég komoly szerepet töltött be az életemben. Ötödik éve vagyok a Time Out Israel angolnyelvű kiadásának rovatvezető szerzője, és Magyarországon is rengeteg lapnak írok. Izrael-vonatkozásban pedig három éve vezetek egy blogot WhiteCityBoy.com címen, ahol angolul és magyarul mesélek Tel Avivról. Az Új Kelet akkor került be a képbe, amikor tavaly nyáron hallottam hogy a lap küszködik a folytatással. Aki látott Új Keletet az utóbbi időben, tudja, hogy nagyon megért rá a lap, hogy újra legyen értelmezve.

Van helye a nyomtatott sajtónak ma?

Sokakban felmerül a kérdés, mégis mi szükség van egy magyar nyelvű izraeli újságra, amikor sokan a nyomtatott sajtónak nem látják jövőjét. Ezzel abszolút nem értek egyet – a nyomtatott sajtónak először is mindig lesz helye, ahogy például a bakelit lemezeknek is megvan a helyük egy olyan világban, ahol a nagy tömeg a telefonjáról hallgat zenét. Ami pedig a magyar-izraeli témájú publikációt illeti: mint mondtam 2009 óta vagyok itt. Ha az ember megemlíti, hogy magyar, akkor minden harmadik ember azt fogja mondani, hogy ó a nagymamám magyar, az apukám magyar… Az emberek egy nagyon komoly érzelmi viszonyt ápolnak Magyarországgal itt Izraelben, figyelnek rá hogy mi történik ott, követik az eseményeket.

Hogy talált meg a lehetőség az Új Keletnél?

Elmondom őszintén hogy mi történt. Milliárdos nem vagyok, médiumot nem tudok vásárolni, de amikor hallottam, hogy a lap nem folytatódik, küldtem egy szenvedélyesebb hangvételű levelet az Új Kelet tulajdonosának, George Edrinek, melyben leírtam: nem lehet hagyni, hogy a lap eltűnjön, és leírtam a tapasztalataimat szerkesztőként, újságíróként. Találkoztunk, megegyeztünk, tetszettek neki az ötleteim. Röviden, így jött a lehetőség.

Hogyan kommentálnád a Nagy Gabi által indított Új Kelet Online-t?

Amit Erős-Hajdú Szilvia a Szombatnak már elmondott, az a technikai része a dolognak, és nem is nagyon szeretnék mást hozzátenni. Megerősítem, hogy sem jogilag, sem semmilyen más szempontból az Új Kelet újságnak, ami közel száz éve jelenik meg, nincsen köze annak az Új Kelet Online néven elindított honlaphoz. Jól ismerem Nagy Gabit, aki az Izraeli Magyar Könyvtárat viszi, elmondhatom, hogy barátként gondolok rá, sokat dolgoztunk is együtt. Amikor már tudtam, hogy főszerkesztő leszek, megkerestem Gabit, és még egy olyan lehetőséget is bedobtam, hogy folytassuk együtt: ők felelősek az online felületért, én pedig a print felületért, és nyilván grafikai stílusban, valamint szellemiségben egyeztetünk, de zárt ajtókat döngettem. Innentől fogva maximálisan elengedtem a dolgot, nem vagyok sem mérges, sem feszült, egyáltalán nem zavar a dolog. Ha a lap tulajdonosa, George Edri úgy dönt, akkor ez egy jogi kérdés lesz innentől fogva, amihez nekem személyesen semmi közöm, hiszen nem én perelek.

Mit gondolsz, miért azonos nevet választottak Nagy Gabiék lapjuknak?

Egész egyszerűen azért, mert ők úgy tudták, hogy megszűnik a lap, és nem várták ki ennek a dolognak a végét, illetve nem sikerült megegyezniük George Edrivel, a tulajdonossal a névhasználat jogának megvásárlásáról. Az Új Keletnek nem volt lefoglalt domain neve, ők pedig ezt egy nagy lehetőségnek látták arra, hogy létrehozzanak valamit. Nem feltételezek rossz szándékot, tudom, hogy Gabi elkötelezett a zsidó kultúra és a magyar-izraeli közösség iránt. A legnagyobb sikereket kívánom neki. Mi pedig foglalkozunk az Új Kelettel.

Mi a helyzet a régi szerzői gárdával?

A nagy múltú lap szerzői közül sokan jeleztél felém, hogy az Új Kelet Online néven induló lap felkereste őket, és nem tudják, hogy mégis mitévők legyenek. Én – csak azt bemutatva és bizonyítva, hogy mégis mi hogyan állunk ehhez a dologhoz – mindenkinek azt válaszoltam: mi nem vagyunk konkurenciái egymásnak. Ezen kívül nem hiszek abban, hogy az embereknek exkluzív szerződésekhez kell kötniük magukat. Engem egy dolog érdekel, hogy a szerzők lelkesen írjanak, együtt építsünk valami izgalmasat, olyat amire van érdeklődés. Azt, hogy ezen kívül ők még hova írnak, az engem egyáltalán nem zavar.

Milyen változások várhatóak a lap életében?

Az Új Kelet a hónap utolsó csütörtökén fog először megjelenni. Mindenképpen célom, hogy a tartalmon és a külcsínen kívül azt is megváltoztassuk, hogy hol érhető el az újság. Gondoskodni fogok arról, hogy Magyarországon is megtalálható legyen. A formátum egyelőre hírlap marad, de tartalmában egyre inkább közelít egy magazinhoz. Ha mellénk szegődik a szerencse, akkor talán a jövőben egy magazin formátumú havonta megjelenő, színes Új Keletről beszélhetünk. A legfontosabb tartalmi változás azonban, hogy bár az Új Kelet eddig is úgy volt publikálva, mint pártfüggetlen lap, de azért hosszú ideig erőteljesen jobboldali médium volt. Egy újságnak nem propaganda anyagnak kell lennie. Nem hiszek abban, hogy az én személyes meggyőződéseimből, vagy az Izrael állam vezetőinek meggyőződéséből egy egységes hangot kellene teremtenünk, ehelyett egy olyan felületet kell teremtenünk, amely bemutatja, milyen sokféleképpen gondolkoznak az emberek, Izraelben is. Ezért a legfontosabb dolog, hogy a különböző véleményeknek szeretnénk helyt adni. Az első lapszámunk az “újraértelmezett” cionizmusról szól, mely azért fontos, mert a cionizmus, mint eszme az utóbbi években szerte a világon egyre inkább félre van értve és magyarázva. Két, egymásnak élesen ellentmondó cikk is bekerül majd a lapba – az egyiket egy régi szerzőnk, Avi Ben Giora jegyzi, és felveti a palesztin identitás létjogosultságának kérdését is, ugyanakkor egy fiatal szerző, Szekeres Hanna cikke is megjelenik majd – aki arról mesél, számára erkölcsi konfliktussá vált “ola hadasa”-ként, új bevándorlóként a “cionista álmot” élni, figyelve a telepesek terjeszkedését. Az igazán fontos dolgokban azonban mindkét cikk egyetért: senki sem akar sem terrorizmust, sem háborút.

Milyen olvasóközönségre számítotok a jövőben?

Kiszélesítjük a palettát. Jelenleg az Új Kelet olvasó közönségének átlag életkora hatvan körül van, vagy akár fölötte. Természetesen nagyon nagyra tartjuk az olvasóinkat, és továbbra is szeretnénk hozzájuk is szólni, de ugyanakkor a lapot csak úgy lehet megmenteni, ha egy egészen új közeghez is szólunk – például azokhoz a fiatalokhoz, akik nemrég alijáztak. A cél, hogy ha egy magyar megérkezik Izraelbe, az jusson eszébe először, hogy a legfrissebb Új Keletet be akarja szerezni, illetve azt szeretném, hogy a lap szóljon az Izrael illetve a zsidóság iránt érdeklődő magyarokhoz is. Azt szeretnénk, hogy az emberek ne egy olyan Izraelt lássanak, ami csak ilyen, vagy csak olyan, hanem, hogy mennyire sokféle is lehet. És ez nem csak a kultúrára, hanem a politikára is vonatkozik: sok különféle megközelítésben van igazság, de csak akkor tudunk kommunikálni egymással, ha ezeket az igazságokat közelebb hozzuk egymáshoz.

Hogy fog kinézni a ti online felületetek, hol érhetjük el azt?

Természetesen lesz webes jelenlétünk, de nem törekszünk arra, hogy egy minden nap frissülő honlapot hozzunk létre – nem próbálunk és nem is akarunk versenyezni online médiumokkal. Annyi a célunk, hogy a nyomtatott változat fellelhető legyen online azok számára, akik rákeresnek. Ez már csak azért is fontos, hogy ne keverjenek minket össze a hasonló néven induló honlappal. Számtalan olyan nyomtatott magazin létezik, amely legfeljebb egy Tumblr oldalt és egy Facebook oldalt üzemeltet. A honlapunkról pedig direkt link vezet majd az ErecPress oldalra, az Új Kelet volt főszerkesztőjének, Erős-Hajdu Szilviának új projektjére – egy naponta többször frissülő hírportálra – Izraelről, magyarul.

Hogyan épül fel a szerkesztőségi csapatotok?

A művészeti vezetőnk, Salamon Sára, egy rendkívül tehetséges barátom, szintén magyar. Nagyjából velem egy időben költözött Izraelbe, és évek óta dolgozunk közösen különböző projekteken. A grafikán és az első tördelésen Dániel Zsófival, a nemrég megjelent vegán szakácskönyvem grafikus tervezőjével munkálkodunk. Ami pedig a szerzőket illeti, természetesen nemcsak megadom az esélyét, de nagyon örülök ha minél többen velünk maradnak, és minél többen írnak nekünk a régi gárdából. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ennyien kitartottak mellettünk – sokan felhívtak és gratuláltak, és rengeteg izgalmas és érdekes anyagot küldtek.

Összességében milyen fogadtatásban részesültél, mint az új főszerkesztő?

Meglehetősen szerteágazó a tevékenységi köröm, és mondjuk egy szerep, amit egy filmben játszom, vagy egy erősen szexuális téma, amiről egy másik médiumnak írok, könnyen befolyásolhatja az emberek rólam alkotott véleményét – de azt gondom, ezeknek a világon semmi köze ahhoz, hogy milyen főszerkesztő vagyok. Sokan kedvesen fogadták a megkeresésemet, amikor bemutatkoztam, és az írókat köszöntöttem, de azért azzal nem árulok el titkot, hogy volt, aki válaszra sem méltatott, vagy épp aggodalmát fejezte ki, hogy én csak 33 éves vagyok, vagy azzal kapcsolatban, hogy mit is tudhatok én xy témával kapcsolatban. Az életem alapvetően sok mindenben eltér attól, amit az ortodox vonal képvisel, de nem szeretnék általánosítani, hiszen mélyen vallásos, tradíciókat követő zsidók között is rengeteg barátom van, akikkel kölcsönösen nagyra tartjuk egymást. Köztudott az is, hogy meleg vagyok, egy izraeli férfival élek együtt, aki gyermekorvos, és határozottan elutasítom, hogy ilyen végtelenül természetes és ártatlan témával kapcsolatban titkolóznom kelljen, vagy el kellene választanom a professzionális életemtől. Már csak azért is, mert az esélyegyenlőségért folytatott küzdelem egyszerre a magánéletem és a munkám része. Én abban hiszek, hogy az erkölcs nem azt jelenti, hogy az ember kikkel bújik ágyba, hanem azt, hogy igyekezzünk egy jobb világot építeni mindenki számára – ez pedig mindannyiunk lehetősége, főleg ha ilyen fantasztikus lehetőséget kapunk az élettől, mint amilyen az Új Kelet.