A bába és a szülő nő – Misna magyarul, Hulin 4.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Ha a szülő nő, kinek magzata halottnak látszik, a bába benyúl, hogy megvizsgálja, a bábán egy teljes heti tisztátalanság ül. A szülő nő tiszta marad, míg meg nem szüli a gyermekét.

 

Képünk illusztráció

Hulin traktátus 4.

A hulin szó, jelentése hétköznapi, közönséges. A hulin, a talmudi szóhasználatban a kodes ellentéte, vagyis, ami hulin, ahhoz nem tapad semmiféle szentség. A Hulin Traktátus tizenkét részből áll, és lényegileg a kóserság és a vágás rituális szabályait tartalmazza, köztük a fogyasztásra kerülő állatok kóserságának ismertető jeleit, szabályait.

 

Hulin 4/1

Állat, melynek nehéz az ellés, mikor a magzat kidugja a lábát, majd visszahúzza, a (tehén) ehető. Ha a magzat[1] kidugja a fejét, majd visszahúzza, megszületettnek tekinthető, (mintha ellés után lenne). Amit a magzatból levág, ehető[2], (csak) a lépből és a vesékből nem ehet. Ez a szabály, bármilyen testrész, amely az állatban maradt, tilos az élvezete, mert ez az ever min há-háj törvényével[3] ütközik. De ha nem az anyaállat testrészéből fogyaszt, hanem a magzatból, ez megengedett, feltéve, ha az anyaállatot szabály szerint vágják.

 

Hulin 4/2

Ha valamelyik állatnak nehezére esik az elsőszülött ellése, levághat egy kidugott lábat, és a darabot a kutyáknak dobja. Ha ellés közben a magzat feje, és testének nagyobb része előjön, azt el kell temetni, és a megszült test nem számít elsőszülöttnek.

 

Hulin 4/3

Ha gyanú áll fenn, hogy a magzat elpusztult, a gazda benyúl az állat méhébe, hogy megvizsgálja. Nem számít, hogy tiszta vagy tisztátalan állat, a gazda tiszta marad. Rabbi Joszi Há-Glili szerint, tisztátalan állat esetén, a gazda is tisztátalan lesz, de ha az állat tiszta, a gazda is tiszta marad. Ha a szülő nő, kinek magzata halottnak látszik, a bába benyúl, hogy megvizsgálja, a bábán egy teljes heti tisztátalanság ül. A szülő nő tiszta marad, míg meg nem szüli a gyermekét.

 

Hulin 4/4

Ha a járásra képtelen tehén magzatának kinyúl a lába, a gazda levágja a lábat, majd levágja a tehenet is. A borjú húsa tiszta és kósernek számít. Ha először az anyát levágja, és a kiálló lábat csak ezután, a borjú tisztátalan, mert tetemmel került érintkezésbe. Rabbi Meir szerint nevelát érintett.[4] A Bölcsek szerint (a borjú) (tréifá) módon[5] levágott állattal érintkezett. A Misnából azt tanultuk, hogy mivel a treifá vágása tisztává tesz, a (tehén) vágása tisztává teszi a (belőle származó) magzatot. Erre Rabbi Meir azt felelte: nem, mert a vágás magát az állatot teszi tisztává, de a hozzá nem tartozó részt nem, (pl. a kidugott lábat, amely már nem része az állatnak). Miként a tisztátalan állat fogyasztása tilos, a treifá fogyasztása is tiltott. Miként a tisztátalan állat esetén a vágás nem váltja ki a tisztaságot, ez a treifá állat esetén sem történik meg. Nem. (Nem hasonlíthatják össze a két esetet), mert ha azt mondjuk egy nem- kóser állat esetén, (ez az állat) soha nem számított kósernek, a treifá állat esetén pedig mondhatjuk, hogy kósernek számított, ezért alkalmas a vágásra. A Bölcsek: vedd vissza ezt az érvelést, mert hogyan lehet, hogy a méhből született magzat eleve treifá lenne? Nem. Mert ha azt mondtuk, hogy a vágás tiltása a nem-kóser fajta állatokra vonatkozik, értelmetlen lenne ezekre azt mondani, hogy a vágás kóserré teszi őket! (Példának) hoznak egy nyolc hónapos borjút[6] melynek vágása nem teheti az állatot kóserrá, mivel az ilyen esetben a vágás nem megengedett.[7]

 

Hulin 4/5

Ha valaki levág egy állatot és talál benne egy nyolchónapos magzatot, akár élő, akár halott, vagy egy kilenc hónapos magzatot, mely élettelen, az állatot levágja és hagyja kifolyni a vérét.[8] Ha talál az állatban élő és érett magzatot, Rabbi Meir szerint mind az állat, mind a magzat vágásra érdemes. A Bölcsek így mondják: az anya vágása tisztává (kóserré) teszi a (levágott) magzatot. Rabbi Simon Sezuri azt mondja: a korábban élő magzat már nyolc éves, és lám, most szántanak vele a mezőn, és életét az anyja levágásának köszönhette. Ha azonban az élő magzatot kitépik az anya testéből, anélkül, hogy az anyát levágnák, a magzat vágása kötelező.

 

Hulin 4/6

Állat, melynek lábait térdből és az alatt levágták, kósernek számít. Ha térdből és attól felfelé, nem kóser. Ha a térd és a körüli inak hiányoznak, (nem kóser). Ha a csont törött, de a hús tömege érintetlen, a vágás után kósernek tekinthető. Ha a hús nem érintetlen, nem ehető.

 

Hulin 4/7

Ha a levágott állat belsejében méhlepényt talál, és nem finnyás, megeheti, mert nem számít (“ever min háháj”-nak)[9] , nem számít tisztátalan ételnek, se nevelának. Ha arra gondolt, hogy megeszi, az étel tisztátalansága fennállhat, de a nevelá tisztátalansága nem. Ha szülés után kilóg a méhlepény része, a fogyasztása tilos, mert ez a nőstény szülésének, és az állat születésének jele. Ha az állat az első szülöttjével elvetél, az élettelen magzatot a kutyáknak kell dobni, ha megszentelt (felajánlott) állat, eltemetik. A tetem nem temethető útkereszteződés mellé, se nem függeszthető a fára, mert ez az emoreusok szokása.

[1] A borjú

[2] Feltéve ha az “anyát” is levágja

[3] Noé korából eredő törvény: az élő állatból levágott hús fogyasztását tiltja

[4] héb. nevelá: dögtetem

[5] tréifá (tréfli) nem kóser

[6] koraszüléssel jött a világra

[7] A koraszülött borjú vágott teteme dögtetemnek számít

[8] a kilenc hónapos magzat fogyasztása az anya vágása által ehető lesz.

[9] élő testből leveágott darab – Noé törvénye óta tiltott

támogatás
Pop up banner

Címkék:Hulin, Misna

ad joint40 ad dutch40 ad mazsok40 mti_hirfelhasznalo