Netanjahu szerint elkerülhetetlen az újabb háború Iránnal, Trump egyelőre kivár
A Times of Israel tudósítása szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök zárt körű megbeszéléseken azt mondta minisztereinek és biztonsági vezetőknek, hogy elkerülhetetlen egy újabb katonai művelet Irán ellen. Izrael állítólag egy többnapos háború megindításához szeretné megszerezni Donald Trump amerikai elnök támogatását.

Izrael és az Egyesült Államok közös tervei
Egy magas rangú izraeli katonai tisztviselő szerint az izraeli hadsereg és az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) már kidolgozta és jóváhagyta a katonai terveket. A kérdés elsősorban az időzítés, amelyről Trumpnak kell döntenie.
Az amerikai elnök ugyanakkor egyelőre óvatos. Azt mondta, nem akar elhamarkodott döntést hozni Irán ügyében, és várhatóan az új év elején tér vissza a kérdésre. A Pentagon és az amerikai hírszerzés azt vizsgálja, milyen következményekkel járhatna egy újabb támadás, különösen az iráni válaszcsapások és az Öböl menti országok energetikai infrastruktúrájának veszélyeztetése szempontjából.
A beszámolók szerint Trump az elmúlt hetekben többször is visszalépett az előkészített támadásoktól, noha az izraeli hadsereg már felkészült az amerikai beavatkozásra.
Vita az izraeli vezetésen belül
A Moszad vezetője, Roman Gofman a múlt héten Washingtonban tárgyalt, és állítólag konkrét információkat adott át Irán nukleáris programjának előrehaladásáról, valamint az iráni vegyi és biológiai fegyverkezés lehetséges veszélyeiről.
Az izraeli biztonsági vezetésen belül azonban nincs teljes egyetértés. Ejal Zamir vezérkari főnök a hírek szerint óvatosabb az azonnali katonai fellépéssel kapcsolatban, míg Gofman támogatja az újabb támadásokat.
Amerikai tisztviselők közben azt gyanítják, hogy Netanjahu háborús kezdeményezéseinek belpolitikai indítékai is lehetnek. A miniszterelnök ugyanis az október 27-i választások után elveszítette parlamenti többségét.
Washingtonban is politikai vita zajlik
Izrael washingtoni nagykövete, Jechiel Leiter kijelentette, hogy az amerikai katonák csak akkor térhetnek haza a Közel-Keletről, ha Iránt legyőzték.
Az amerikai szenátus republikánus többsége eközben 51–48 arányban elutasította azt a javaslatot, amely korlátozta volna Trump háborús mozgásterét, és a további katonai fellépéshez a Kongresszus jóváhagyását írta volna elő.
Továbbra is vitatott az iráni nukleáris és fegyverkezési program
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azzal vádolja Iránt, hogy akadályozza a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzéseit. A nyugati országok szerint továbbra sem tisztázott, mi történt az iráni nukleáris létesítményekben korábban tárolt, magas dúsítású uránkészlettel.
Teherán visszautasítja a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztéséről szóló vádakat, és azzal érvel, hogy Washington újabb háború igazolására próbál ürügyet teremteni.
A konfliktus gazdasági következményei is egyre súlyosabbak. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a Hormuzi-szoros körüli válság a történelem egyik legsúlyosabb energiabiztonsági fenyegetésévé vált.
Izrael egyre határozottabban szorgalmazza az Irán elleni háború újraindítását, és a katonai tervek állítólag már készen állnak. A döntés azonban Washington kezében van. Trump egyelőre mérlegeli a katonai beavatkozás kockázatait, miközben az izraeli vezetésen belül és az amerikai politikában is megosztottság tapasztalható.
A katonai tervekről és Netanjahu szándékairól szóló lapértesülések részben névtelen tisztviselőktől és sajtóbeszámolókból származnak, nem mindegyik állítás tekinthető hivatalosan megerősített ténynek.

