Az olasz parlament elfogadta az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló törvényt
Az olasz képviselőház 147 igen, 93 nem szavazattal és 5 tartózkodással jóváhagyta az antiszemitizmus elleni küzdelmet célzó szenátusi törvényjavaslatot. Az öt cikkelyből álló szöveg többek között az Európai Parlament 2017. június 1-jei, jogilag nem kötelező érvényű határozatának végrehajtását támogatja állásfoglalás felszólítja a tagállamokat és az uniós intézményeket , hogy fogadják el és alkalmazzák a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) 2016-ban elfogadott munkadefinícióját.

Az abban rögzített meghatározás mostantól törvényi erővel bír Olaszországban. Az új törvény értelmében Olaszországban kormánybiztosa és szakértői munkacsoportja lesz az antiszemitizmus elleni küzdelemnek. Az iskoláknak képzéseket kell kínálniuk a diákoknak az „antiszemitizmus, köztük az anticionizmus megnyilvánulásainak ellensúlyozása” érdekében.
A törvény célja az antiszemita incidensek rögzítése, különösen az iskolákban és egyetemeken. A bejelentési kötelezettségek elmulasztása a jövőben fegyelmi eljárásokat is maga után vonhat az iskolai és egyetemi alkalmazottak ellen.
Az olasz büntető törvénykönyvet is módosítják. A törvény szövege kifejezetten megemlíti a holokauszttagadást, vagy Izrael állam létezéshez való jogának tagadását, feltéve, hogy az „ellenségeskedéssel, ellenszenvvel, rágalmazással, diszkriminációval, konfliktussal vagy zsidók elleni erőszakkal” kapcsolatos. Az antiszemita bűncselekmények büntetési tételei jelentősen szigorodnak. A rendőrséget felkészítik ezek kritériumaira és az alkalmazandó jogszabályok érvényesítésére.
A törvény elfogadása utáni, a parlamenti frakcióvezetők részvételével megtartott sajtótájékoztatót Livia Ottolenghi, az Olasz Zsidó Közösségek Uniójának (UCEI) elnöke szervezte. Ez lehetőség volt arra, hogy hangsúlyozzák az intézkedés fontosságát, de arra is, hogy elgondolkodjanak a szavazás során felmerült megosztottságokon.
Ugyanis nem mindenki örül az új szabályozásnak: az ellenzéki demokraták és a populista Öt Csillag Mozgalom képviselői is ellene szavaztak. Elly Schlein, a Demokrata Párt elnöke (aki 2017-ben, amikor még az Európai Parlament képviselője volt, megszavazta az EP-állásfoglalást és az abban foglalt IHRA-definíciót) a javaslat ellen szólalt fel, annak ellenére, hogy zsidó származásúként maga is ki van téve antiszemita megjegyzéseknek.
„A jobboldal az antiszemitizmusról szóló törvényt használja a kritika elnyomására” – mondta Angelo Bonelli, a parlamenti zöld-baloldali frakció vezetője. Az Amnesty International pedig a „cenzúra és öncenzúra megnövekedett kockázatáról” és az „érvelésszabadság fekete napjáról” beszélt.

