Egy kézirat sorsa

Szondi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner vonaton menekült el Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott.

Néhány évvel ezelőtt édesanyám unokatestvére, Mordechai (Janó) Tyroler, aki családjával együtt a Kasztner-vonaton érkezett Bergen-Belsenbe, majd utána Svájcba, és később Izraelbe került, ahol azóta is él, fiatal titkárnőjének elmesélte élete történetét, aki akkor hallott először a Kasztner-vonatról. A fiatal hölgy többet szeretett volna megtudni erről a történetről, és elkezdett keresgélni az interneten. Így bukkant rá egy német nyelvű szövegre „Ein Tag in Bergen” címmel, melyet Szondi-Radványi Lili, Szondi Lipót világhírű pszichológus felesége írt röviddel kiszabadulásuk után 1944 karácsonya és 1945 januárja között a svájci menekülttáborban, ahová a bergen-belseni koncentrációs táborból szállították őket mintegy 1670 sorstársával, közöttük a Tyroler családdal együtt. Ők voltak a Kasztner-vonat túlélői. A szövegben megtalálta „egy aranyos szőke kölyök”, Mordechai Tyroler nevét is. Janó is nyomozásba kezdett, és így jutott el a németországi marbachi archívumhoz, amely az eredeti kéziratot őrzi.  Az archívum kérésére elküldte neki a magyar nyelvű kézirat másolatát. Ezt a kézirat másolatot adta át nekem. Én is kutatásba kezdtem, és a következőket tudtam meg a kéziratról.

Szondi Lili visszaemlékezését a bergen-belseni napokra Kerényi Magdának, Kerényi Károly feleségének küldte el Asconába. A szöveg 1999-ig a Kerényi-család birtokában volt, ekkor a Kerényi-hagyaték részben Pécsre, az egyetemi könyvtárba, részben a németországi Marbach-ba, a Deutsches Literatur Archive-ba került. Kerényi Magda ezt a kéziratot valamilyen okból a marbachi anyagba sorolta, így a szöveg sosem került Margyarországra, és létezéséről sem sokan tudtak 1993-ig, amikor Szondi Lipót születésének száz éves évfordulója alkalmából lefordították németre, és kiadták egy Szondi emlékkönyvben. (Leopold Szondi. Zum 100. Geburtstag. Szondiana Sonderheft 2/1993, pp. 43-60.) Ez a német fordítás található meg Szondi Lipót honlapján is. Az általam megkérdezett holocaust-szakértők nem látták a szöveget, és a Kerényi hagyatékot Asconában katalogizáló Bélyácz Katalin is csak tíz évvel ezelőtt hallott róla először, de az ő kezében sem fordult meg. Ladislaus Löb Megvásárolt életek (Budapest: Athenaeum kiadó, 2009) idézi Szondi Lili szövegének egy rövid részletét, de a szerző forrásként ugyancsak az 1993-as német kiadást jelöli meg. A könyv magyar kiadásában szereplő idézetet az eredetivel összevetve pedig világosan kiderül, hogy azt a német fordítás angol fordításából fordították vissza magyarra, tehát a magyar kiadó és a fordítók sem tudtak a magyar eredetiről. Ez is alátámasztja, hogy e kis részlet kétszeres visszafordításán kívül nincs magyar nyelvű kiadása a szövegnek.

Ha tévedek, és mégis, esetleges újra közreadása semmiképp sem felesleges, hiszen a kompetens személyek, akikkel beszéltem, egybehangzóan állították, hogy nem tudnak a kéziratról.

A kézirat közreadásához való szívélyes hozzájárulásért köszönetet mondok prof. Dr. Christoph Könignek, aki a Szondi-hagyaték kezelője és jogi képviselője, valamint a marbachi Deutsches Literatur Archive-nak, a készséges közreműködésért.

Kapcsolódó cikk: Szondi-Radványi Lili: Egy nap Bergenben