Sir Keir Starmer brit miniszterelnök közölte izraeli kollégájával, hogy a közel-keleti konfliktushalmaz egyetlen megoldása az „életképes palesztin állam.” Ám mindazok után, ami október 7-én és azóta történt, palesztin államot követelni a józan ész megcsúfolása. Egy független palesztin entitás néhány héten belül a Hamasz uralma alá kerülne. Ezért ilyet csak az követelhet, akinek számára a palesztin állam egyfajta vallási axióma, amelyet nem adhat föl, mert akkor vallásának alapjai omlanak össze. A középkori egyház gondolkodása köszön itt vissza: ha a tények és a dogmák ütköznek, jaj a tényeknek. Esetünkben mindazoknak a tényeknek, amelyek a palesztin szervezetek gátlástalan erőszak-kultuszáról és Izrael megsemmisítésének nyíltan hirdetett szándékáról tanúskodnak. És valóban: a nyugati baloldal –és egyre inkább a jobbközép – vallási alaptétele a palesztin nép passiója, amelynek majd a feltámadás, vagyis a palesztin állam diadalmas megszületése követ majd. A „palesztin ügy” a legkisebb közös többszörös, ami a felszabadítás legkülönbözőbb változataiban hívőket (környezetvédők, LMBTQ emberek, BLM hívők, stb.) egyaránt megtalálja, lelkesíti és mozgósítja. De miért éppen a palesztin ügy? Az alábbi vázlattöredékek csak néhány szempontot villantanak fel ennek megértéshez. A nyugati baloldal keresztény gyökerei (ami mögött persze a zsidó gyökereket fedezhetjük fel) közismertek. A gazdagok ellen küzdő szegények mozgalma sok-sok évszázadon át az evangéliumi alapokra hivatkozott. Az evangéliumi szegénység olyan inspiráló példa volt, amely gyakran önállósult, kicsúszott a hatalmas, uralkodó katolikus egyház ellenőrzése alól. Jézus példabeszéde arról, hogy könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába, örökös inspiráció volt a szociális mozgalmak számára. E mozgalmak messianisztikus hévvel küzdöttek a szegények jobb életéért és a bibliai egyenlőségért. Ezek a mozgalmak ugyanakkor gyakran erőszakosak is voltak – a fennálló rendet békés eszközökkel nem állt volna módjukban megváltoztatni. Így a béke és igazság örök birodalmának eljöveteléről szőtt képzetek rendre összefonódtak valami véres, erőszakos, ámde igazságos végső leszámolással. Ez az utolsó, véres csata, amelynek nyomán … Bővebben: A „kétállami megoldás” és az erőszakos messiások