Összesen 32 találat (1 - 20) 1994-12 cimkével.
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »
(Zsidóság, identitás, történelem. T-Twins Kiadó 1992. 193 oldal, 250 forint.)
1991 októberében, a Közép- és Kelet- Európában kezdődő földindulás után, konferenciát rendeztek Tel-Avivban. Az előadások a zsidó identitás megújulásának problémáit kutatták a volt szocialista … Tovább »
(Fenákel Judit: Levélária. Ab Ovo Kiadó 1993. 198 oldal, 333 forint)
De ugyan mi más lehetne, ha az író realista, és története a 20. század közepének negyven-ötven éve alatt játszódik? Még ha egyik főhőse nem is volna zsidó, a másik pedig nagypolgári származású, és a harmadik … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
100 éve írták
Magyar Zsidó Szemle, 1894. december
A pesti Chevra Kadisa tagfelvételei (szerkesztőségi cikk)
…A pesti Chevra Kadisa, melyhez fogható chevra a föld kerekségén nincsen, nemcsak a székes főváros zsidóságának, de túlzás nélkül a hazai zsidó felekezetnek … Tovább »
A 72 éves Alexander Contract közel 5 éven át a Kremlben, a SZU első emberének közvetlen környezetében élt. Életének erre a korszakára emlékezett a Zürichben megjelenő Israelitisches Wochenblatt 1994. szeptember 23-i számában. Contract elmondta, hogy a háború kezdetén súlyosan … Tovább »
Dr. Binjámin Gát-Rimonnal beszélget Schőner Alfréd
Az Izraelben közismert személyiség Marton Benőként, 1913-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben védte meg doktori értekezését. „Simon Ha-Cádik és kora” címmel. 1937-ben avatták rabbivá. Kora … Tovább »
Késik az eső
előre küldi a szelet
fáraóhangyák gyülekeznek
Kilábalok a hallgatásból
a hegyi utat verssel rövidítem meg
Siralmas az ha a bölcsek válaszolnak
Kabátom csuklya-piramisába temetkezve
szívem fölött imádkozó kenyér
ÉJSZAKA
A hidat az éjszaka … Tovább »
Az alábbi írás, műfaját tekintve, nem esszé, nem publicisztika. Egy dróse az, amit most a tisztelt olvasónak kínálunk. A dróse – eleink számára magától értetődő, zsinagógába nemigen járó mai nemzedékünknek ismeretlen szó – templomi prédikáció, szentbeszéd, a rabbi intő, … Tovább »
AZ ÖNKORMÁNYZAT legnyilvánvalóbb haszna az, hogy az utcáról eltűntek az izraeli katonák, így megszűnt a feszültséget gerjesztő egyik legfontosabb tényező. Nincs már intifáda, nyitva vannak a mozik, a kávéházak és az üzletek.
A gazdaság azonban hanyatlik, és ha a helyzet … Tovább »
A jeruzsálemi ortodox-negyedben üzembe helyezték az első női segélykérő telefon- vonalat. A 24 órán át folyamatos szolgálat ebben a környezetben hallatlan újdonságnak számít, hiszen a telefonon egyebek közt olyan ügyekben is lehet segítséget kérni (nők verése, szexuális visszaélések), … Tovább »
Az amerikai zsidók nem mennek…
Az amerikai zsidók hetven százaléka még soha nem járt Izraelben…
A vizsgálatot az amerikai zsidóságból vett tízezer fős mintán végezték a haifai egyetem munkatársai. Az is kiderült, hogy az Izraelben soha nem járt zsidó fiatalok között a … Tovább »
A Negev északi részén fekvő, Gázától nem messze található Nahal Oz kibucnak előkelő vendége volt a közelmúltban: Szergej Terescsenko, a kazahsztáni miniszterelnök. A Közép-Ázsiában fekvő köztársaságot az fűzi ehhez a kibuchoz, hogy innen való azoknak a szakértőknek a többsége, … Tovább »
Egy csehországi rockegyüttes karrierje
AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom dalaiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, … Tovább »
BELFAST: Észak-Írországban az egymás ellen harcoló katolikusok és protestánsok ugyan egyaránt semlegesnek tekintik a zsidókat, azok mégis jelentős anyagi veszteségeket szenvednek a bombamerényletektől üzleteikben, más értékeikben, és személyes biztonságuk sem szavatolt. A 25 … Tovább »