(vadász): Visszakerült helyére a mellszobor…
Holländer György: Egy kijelentés, és ami mögötte van
Martin Buber: Három Történet
(jólesz): A Halak jegyében
Avisai Margalit: A Nagy Fehér Remény
A Wagner-ügy
Mi a zsidó ma?
Jehuda Amiháj:: A Velencei Zsinagóga
Isabelle Lesniak: Telt … Tovább »

Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter háza­ló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csu­pán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »

Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »

Az ötvenedik ajtó
A mesbizi rabbi Bárukh egyik tanítványa elhatározta, hogy ki­kutatja Isten létezésének titkát, de elhatározásáról nem szólt mese­terének. Elmélkedésében egészen addig jutott, míg a kétségek kusza forgatagába nem került, s még az is összezavarodott szeme … Tovább »

 Ádár havának jegye réges-régtől fogva a Halak. Ennek magyarázata – egy, a hagyo­mányt és a tudományt egyaránt tiszteletben tartó könyv szerint – az, hogy a halak ívása ebben a hónapban zajlik a folyókban, tavak­ban. Továbbá a Halak csillagzata áldást hozó szimbólum, mivel – … Tovább »

Az alábbiakban a The New York Review of Books, 1991. június 27-i számában megjelent tanulmány rövi­dített változatának első részét közöljük az alijázó szovjet zsidók izraeli befogadásának nehézségeiről. A téma és a közlemény súlya miatt e havi és a következő számunkban … Tovább »

„Sok izraeli azt hiszi, hogy Wagner (1813-83) Berlinben élt, valamikor 1942 táján.” Daniel Barenboimnak ez a szellemes mondása nem vetett véget a zeneszerző körüli vitáknak. Az újabb vihar akkor tört ki, amikor Barenboim bejelentette, hogy 1991. december 21-én Wagner műveit akarja vezényelni … Tovább »

Január 12-én nagyszabású kiállítás nyílt a berlini Martin-Groupius Házban, amely a zsidó életforma és kultúra sokszínűségét hivatott bemutatni; időben az ókortól napjainkig, térben pedig Kínától New Yorkig. A kiállítás szervezői a „Mit jelent zsidónak lenni?” kér­désre … Tovább »

Ez a templom ismeri sokaságát a vizeknek
amik nem bírják ezt a szerethet kioltani.
Fejemet befödöm a karommal,
amely vállamból indul, nem messze a szívemtől.
Nem kell sapkácska. Hálás köszönet. Ez
múzeum. Ez üres sír,
azoké, akik fölkeltek belőle
feltámadásra vagy új … Tovább »

A Hegedűs a háztetőn adaptációja kerül színre, jiddis nyelven. Ka­mińska színháza sohasem szűnt meg létezni, még a lengyel zsidók történelmének legsötétebb napjaiban sem.
Az anatevkai zsidók a cári Oroszor­szág önkénye alatt sínylődnek. A sab­bat szentsége és pogrom előtti … Tovább »

 A bonni diplomatanegyed vasárnap délutáni sziesztáját szokatlan esemény zavarta meg. Több száz zsidó főiskolai hallgató „Izrael népe él” jelszóval érke­zett ide, hogy tüntessen a szíriai követség épülete előtt. Hasonló felvonulásra került sor London, Párizs, Róma, sőt … Tovább »

Az utóbbi évtizedek egyik legörvendetesebb ökumenikus fejleménye a zsidó-keresztény párbeszéd megindulása. A II. vatikáni zsinat után Rómában különbizottságot hoz­tak létre a zsidósággal való vallási kapcsolatok ápolására; a Vatikán több dokumentumot tett közzé arról, hogyan … Tovább »

Kezelési útmutató a ciánkapszulához
Az ördög hagymája … A közép-európai Matrjoska-
baba …
A bűn a bűnben egy újabb bűnben rejtőzködik s az egészet egy újabb bűn köpenye födi be …
A zsidókérdés magyarkérdés, ha a részeg magyarul
zsidózik –
a lényeg nem a bosszús … Tovább »

Ezzel a címmel ugyancsak a Magyar Fórum említett számában olvastunk egy Farkas János, Budapest aláírású levelet. Szövegkörnyezetéből kiemelve, csak egyetlen be­kezdését idézzük.
„Emlékszem, a háború alatti hitleri német propagan­da el akarta hitetni Európa népeivel, hogy … Tovább »

Csaknem minden nap olvasható valami Csurka Ist­vánról a magyar sajtóban. Kár, hogy nem drámaírói tevé­kenységéről. A Ki lesz a bálanya? a Házmestersirató s a töb­bi sikeres színpadi mű és regény szerzője szélmalom­harcra pazarolja erejét és tehetségét. Nem érezzük ma­gunkat … Tovább »

Beszélgetés az édesanyával, akinek kivégezték egyetlen fiát
Érdeklődéssel és együttérzéssel olvastuk a múlt év októberében az Új Magyarország hasábjain, nyolc folytatásban megjelent A bosszú forgatókönyve című visszaemlékezést. Szerzője Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke … Tovább »

A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról el­hurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »

Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »

Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »

Simon Iván bírálja Mondd, érdemes?… című íráso­mat, és úgy tűnik, a kérdésfeltevést nem tartja a mai európai helyzettel adekvátnak, hiszen ma nem egy „fékevesztetten irracionális Németország” Európa do­mináns hatalma. Nem tartja adekvátnak a mai magyar belpolitikai helyzettel … Tovább »