Összesen 96 találat (1 - 20) : Nagy Józsefné.
Tibori Szabó Zoltán történésszel, holokauszt-kutatóval a Transtelex számára Korpa Tamás készített hosszú interjút. Az erdélyi zsidósággal kapcsolatos kutatásairól is mesélt, melyet az alábbiakban idézünk:
Árnyékos oldal című kötetedben vizsgálod a második világháború … Tovább »
Ha a Hatvany családra gondolunk, akkor elsősorban a nagy irodalmi mecénások, báró Hatvany Lajos és unokatestvére, báró Hatvany Bertalan jut az eszünkbe. A család egyik leszármazottja, Hatvany Helga azonban most olyan családi monográfiát írt, amelyben „irodalmi emlékművet” állított … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
“Gyerekként nagyon szerettem hallgatni az izgalmas, néha kalandregénybe illő bibliai történeteket, de arról, hogy Magyarországon is vannak zsidók, egyáltalán nem tudtam.”
Egy baranyai községben született katolikus sváb családban, Pannonhalmán járt gimnáziumba. A Pécsi Tanárképző … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
November 25-e a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ebből az alkalomból szeretnénk emlékezni azokra a nőkre, és együttérzésünket kifejezni irántuk, akiket bármilyen erőszak ért, vagy ér. Ungár Utas Klára tragikus története csak egy a sok ilyen máig elhallgatott, … Tovább »
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
Sivákné makacs asszony volt, nem nagyon lehetett kiverni a fejéből, ha elhatározott valamit.
Ha egy hajnali órán eldöntötte, hogy hét sor kukoricát kapál végig egy délelőtt, lehetett akármilyen rekkenő hőség az ajaki határban, ő akkor is végigment a kemény, agyagos szabolcsi … Tovább »
Kilencven éve, 1932. július 5-én született Budapesten Horn Gyula szocialista politikus, a rendszerváltás utáni Magyarország harmadik, 1994-1998 között hivatalban volt miniszterelnöke.
“Ellentmondásos pályájú (…) figura volt, de nem ő volt az első részben zsidó eredetű miniszterelnök … Tovább »
Magyar László András orvostörténész, író 1956-ban született. Halálhíre 2022. március 10-én érkezett.
“Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár mély megrendüléssel tudatja, hogy 66 éves korában rövid, súlyos betegség következtében elhunyt Dr. … Tovább »
Részletek Patai József 1927-ben megjelent írásából.
A zsidó nép tragikumához tartozott, hogy nyelve az élet nyelvéből [a] „szentség nyelve” lett. De egyben szerencséje is, hogy így átmentődött határokon és időkön át. És nem aszott el, mint a latin meg [az] ógörög, … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
„A világ népei a Világ népeinek igazai miatt léteznek.”
A vecsési Halmy Deutsch család története után nyomoztam, és így kerültek a kezembe azok az iratok, amelyek a negyedik zsidótörvényhez kapcsolódnak, és képet adnak a család teljes kirablásáról. A Halmy család nagy … Tovább »
„Ne meséljetek rólam történeteket! Várjátok meg, míg meghalok.” (Joseph Pulitzer)
– Bizonyára sohase hallotta a nevét szülővárosomnak, ahol, a családomban második gyerekként, világra jöttem. Bibliai nevet kaptam, Krisztus apjának nevét: ott Józsefnek hívtak, Amerikában … Tovább »
“Csak én, tán átok-verten,
Tündér-úrnő, magam,
Az igazit sose leltem,
Kinek rokon szelleme van.”
/ Titánia panasza/
Test és szépségkultusz, rajongás a lósportért, Andrássy gróf titokzatos szereleme, a Magyarok királynéja, divatikon. Általában ezek jutnak eszünkbe … Tovább »
A Hegyvidéki Önkormányzat közleményben tudatta: munkatársai Pokorni Zoltán polgármester kérésére január 17-én eltávolították a rézlapot, melyen a polgármester nagyapjának, Pokorni Józsefnek a neve is szerepelt.
Mint az ősz folyamán Rab László újságíró történelmi tényfeltárásából … Tovább »
“…noha a magyar zsidóság Európában unikális intézményes szakadásáról számos kitűnő írás született, érdekes módon egy sem tett kísérletet arra, hogy választ adjon a kérdésre, vajon a neológok miért akarták visszaállítani a honi zsidóság szervezeti egységét, miért törekedtek … Tovább »
Arról, aki féltékenységében figyelmezteti a feleségét, Rabbi Eliezer azt mondja: két tanú jelenlétében figyelmezteti, és megitatja átokhozó vízzel.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »
Magyarországon eredetileg csak a nemesek párbajozhattak, de a rossz szokások ragadósak: később a polgárság felső rétege is fegyvert ragadhatott, ha úgy vélte, hogy jogtalanul megbántották. Az emancipált zsidóság friss egyenjogúságához a párbajképességet is megkapta.