Összesen 24 találat (1 - 20) : Langer Ármin.
Idén május 25-én csütörtök este tartja a JCC Budapest – Bálint Ház hagyományos, egész éjen át tartó sávuoti eseményét.
A zsidóság nagyon régóta szerveződik. Hisznek a kiállásban, akár a hatalom ellenében történő szerveződésben, ha az alapértékeket érzik veszélyben. … Tovább »
Nemrég megalakult a Budai Bét Din. A Mazsihisz rabbitestülete közleményben reagált. A Budai Bét Din az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkhöz a Mazsihisz rabbitestületének közleményére:
“A Budai Bét Din értesült a Mazsihisz rabbitestületének működéséről, és … Tovább »
Külföldön élő, fiatal magyar rabbik a magyar zsidó közösség támogatására, a komoly szándékú betérések megkönnyítésére létrehozzák az irányzatokhoz nem kötődő Budai Bét Dint. Az alapítók: Bedő Viktória konzervatív, Langer Ármin rekonstrukcionista és Pollák Ariel, szintén … Tovább »
A Tóra és a személyes felelősség.
Mi a célja az alább olvasható cikknek?
Hat magyar rabbi, továbbá egy rabbitanuló – ortodox, konzervatív, reformzsidó, rekonstrukcionista valamint renewal vallási vezetők – közös állásfoglalása ez az írás – amelyhez még két közösségi … Tovább »
A JCC Budapest – Bálint Ház idén is csatlakozik a nemzetközi Elfogadás Hónapjához, de az eddigi évekkel ellentétben nem csak a Budapest Pride által szervezett eseményeknek adnak otthont, hanem aktívan részt vesznek a felvonuláson, és zsidó sátrat állítanak a menetet lezáró Civil … Tovább »
A Budapest Pride Fesztivál alkalmából, a befogadó zsidó közösségek ismét kinyilvánítják támogatásukat és kiállásukat az LMBTQ emberek mellett egy szombat reggeli ima, sábát sáhárit szertartás keretében július 23-án 10.30-kor a Bálint Házban.
„Jeles alkalom az idei, … Tovább »
„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)
Száz … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához című könyve éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1947-ben jelent meg.
A Park Kiadó által ismét közreadott kötet beharangozójában írják:
A magyarországi holokausztot követő években feldolgozási … Tovább »
A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)
A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »
Amikor pár hónappal ezelőtt a Kertész-emlékülésen Turi Tímea visszaemlékezését hallgattam (A boldog Kertész),[1] nem is annyira az íróról mondottak érintettek meg, vagy az elméleti eszmefuttatás a holokauszttapasztalat művészi közvetíthetőségének problematikusságáról, hanem … Tovább »
Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük.
Langer Ármin, a Szombat olvasói számára is ismert szerző, a Szim Salom Progresszív Zsidó Közösség, a Meleg büszkeség és számos más magyar- és németországi mozgalom aktivistája egyben a potsdami reformzsidó rabbiképző, az Abraham Geiger Kolleg diákja – volt.
Kísérlet a „zsidóság egyenlő Holokauszt”-tézis leküzdésére. Martin Buber filozófus sohasem foglalkozott a soával. Szavaival élve a holokauszt nem a zsidók problémája, hanem az antiszemitáké. Buber értette, hogy a holokauszt nem a kezdet és a vég, a zsidóság több ezer éves történelméből a holokauszt mindössze öt évet ölel fel. Ne segédkezzünk abban, hogy a közönség a ló túloldalára átesve a zsidó szóról rögtön Auschwitzra asszociáljon!
A Stuxnet a hadtörténelem első igazi katonai célú számítógépes vírusa volt (mármint az első, ami nyilvánosságra került), amit Izrael és az USA titkosszolgálatai fejlesztettek közösen, és Irán ellen vetettek be. A vírus súlyos üzemzavarokat okozott Irán legfontosabb nukleáris létesítményében, a natanzi urándúsítóban, szakértők szerint összességében két évvel vetette vissza az ország atomprogramját, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Irán végül feladja a törekvéseit arra, hogy atomfegyvert állítson elő.
Kábé ötvenen vagyunk, keskeny világunk minden pontjáról. Sault jövőre avatják rekonstrukcionista rabbivá az Egyesült Államokban, és utolsó „szabad” nyarát itt szeretné, hasznosan eltölteni; Ráv Tamarát évekkel ezelőtt iktatták be a konzervatívok, szintén az USA-ban, de mint … Tovább »
2012. július 7. szombat, 11:00 óra
Megjelent a Szombat májusi száma, melyet döntően tízen-huszonéves fiatalok írtak saját korosztályukról, többek között zsidósággal kapcsolatos élményeikről. Címkefelhők: Akkezdet Phiai, Barcelona, Ökokibuc a Negevben, Marom, kocsmapult és liturgia. Emellett interjúztunk Kőszeg Ferenccel és Alföldi Róberttel is.
Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban.