Mini-konferencia az Iráni atom-megállapodásról.   A Kidma rendezvénye az elmúlt csütörtökön zajlott az Izraeli Kulturális Intézetben.   Valki László, az ELTE ÁJK professor emeritusa szólalt fel elsőként, aki az egyezmény előzményeit ismertette. Köztudott, hogy Irán 1970-ben aláírta a nukleáris tevékenységét korlátozó Atomsorompó-egyezményt,  s evvel lemondott nukleáris fegyverek előállításáról. Irán szintúgy aláírta az 1974-ben született Átfogó Biztonsági Egyezményt, amely lehetővé tette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzését az ország területén, de azt nem ratifikálta. Ami Izraellel való viszonyát illeti, 1979-ben Khomeini ajatollah Kis Sátánnak nevezte és nyíltan ellenségének kiáltotta ki Izraelt, s a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat megszakította. 2000-ben Hámenei ajatollah Izraelt a „Közel-Kelet rákos daganatának” nevezte, amitől meg kell szabadulni. 2002-ben az iráni ellenzék a nyugat tudomására hozta, hogy Irán atomfegyvert fejleszt, ami igencsak megkérdőjelezi szavahihetőségét és szándékát szerződésben vállalt kötelezettségeinek betartására. 2005-ben Ahmadinezsád elnök levetette az iszfaháni urán-átalakító üzemről a NAÜ által felhelyezett záró pecséteket, s egy évvel később a Holokausztot mítosznak titulálva nyíltan buzdított Izrael megsemmisítésére. A nyugati hírszerzés csupán 2009-ben fedezték fel Irán rejtett földalatti urándúsító üzemét Fordóban. Az izraeli hírszerzés szerint a fordói létesítmény 100 méter mélyen a felszín alatt fekszik, s ilyen mélységbe még az USA legfejeltebb bunker-romboló bombája sem képes behatolni. Jogosan merül fel a kérdés: Irán megsértette-e az atomsorompó szerződést? A NAÜ és az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyan nem állította, hogy Irán megsértette volna a szerződést, de Irán többek között nem jelentett be nukleáris tevékenységet, nem szolgáltatott tervezési adatokat, nem tette lehetővé a NAÜ ellenőrzését, nem tett eleget a biztonsági intézkedéseknek és robbanófejeket tesztelt. Mindennek következtében a nyugati hatalmak 2012 és 2013-ban úgynevezett puha szankciókat (soft sanctions) vezettek be Irán ellen: korlátozták az olajimportot, leállították a bankügyleteket, kikapcsolták a SWIFT rendszert és befagyasztottak 100 milliárd dolláros iráni devizakészletet. Fordulat Roháni 2013-as választási győzelmével állt be, aki megválasztása után mindössze 3 nappal jelezte, hogy kész tárgyalni … Bővebben: Irán: Jobb megállapodni, mint háborúzni?