VERITAS-est

2018. november 6.

November 6-án, kedden 18 órakor rendezzük a VERITAS-estek sorozat harmincnyolcadik vitáját a VERITAS Történetkutató Intézetben Zsidó ellenállás Magyarországon a holokauszt alatt címmel. Az eszmecsere fókuszában különösen olyan cionista … Tovább »

Izraelben az első, amit örömmel üdvözlök, a víz. Háromféle fontos izraeli vizet ismerek.

A Holt tenger csúszós, olajos, sós vize nekem a teremtés mérhetetlen erőit idézi. Hatalmas és jóindulatú; de ne is álmodjon senki arról, hogy uralhatja. Ebben a vízben nem lehet széles … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Weiss Jakov, azaz Weiss Imre felvidéki születésű magyar zsidó volt, aki embereket mentett Budapesten a holokauszt alatt. Cikkünkből kiderül, hogyan vált a cionista ellenállás tagjává Palesztinában, majd milyen váddal is végezték ki a britek 1947 júliusában.

Kritikusai szerint „nyilas rabbi” volt, megmentettjei szerint a holokauszt „szent embere”. Harminc éve hunyt el Berend Béla, egykori szigetvári főrabbi.

A londoni Wiener Library könyvtárában található egy philadelphiai munkavégzési engedély 1948-ból. A dokumentum egy bizonyos … Tovább »

Megjelent a 2017. májusi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

Fizessen elő a Szombatra! Ha most előfizet a nyomtatott lapra, ajándékokat nyerhet.

Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay … Tovább »

Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan

Tisztelgés egy magyar zsidómentő előtt

Izrael legrégebbi magyar nyelvű napilapját a tulajdonos decemberig hajlandó finanszírozni.

Budapest – Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész legújabb kötete a Szent István Könyvhétre jelent meg. Az emlékirat betekintést enged a keresztyén hit hitelességének lehetőségébe egy olyan korban, amikor embereket ideológiai alapon gyilkoltak meg.

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

A Mazsihisz vezetésében történő katartikus változások lehetővé fogják tenni a szervezet presztízsének helyreállítását – jelentette ki Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos … Tovább »

Első nap (2013. október 6.)

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Díszterem

20:00 A XXI. Európai Hebraisztikai Konferencia ünnepélyes megnyitója a World Zionist Organization, Dept. for Diaspora Activities

közreműködésével

Köszöntők:

Avraham Duvdevani, a World Zionist … Tovább »

Éppen annyi idő telt el a rendszerváltástól napjainkig, mint a két
világháború között. Csak hisszük e kétszer huszonegy évről, hogy mindent
tudunk róluk, homály fed sok mindent. Azt is jószerivel, hogy miért
került Anikó, a pesti polgárlány brit egyenruhában nyilas kivégzőosztag
elé. Most lenne kilencvenéves. Bokor László emlékriportja. 

Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.

A 2010-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje Csaplár Vilmos Hitler lánya című regényéért. A zsűri nevében Gács Anna indokolta röviden a döntést:
 

Ladislaus Löb magyar származású angliai professzor 2008-ban megírta hogyan került el Magyarországról Bergen-Belsenen át Svájcba, 1944-ben a híres Kasztner-féle mentőakció keretében. A szerzővel Erdélyről, Zsolt Béláról, a családtörténeti múlt eltűnéséről és a Kasztner Rezső személyével kapcsolatos máig tartó vitáról beszélgettünk.
 

Az embermentésről és az önmentésről szól a fővárosi Páva utcai
Holokauszt Emlékközpont decemberi tematikus tárlatvezetése – közölte
Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője az MTI-vel.