Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

Fájdalmas lélekkel, kavargó gondolatokkal, megrendülten állok itt most Önök előtt egy olyan közösség küldötteként, amely átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását.
 

„Öntöttvasból, fából, téglából és terrakottából spontán íródott könyv” – írja Klein Rudolf újonnan megjelent, a Dohány utcai zsinagóga történetéről szóló könyvében. Ezt a metaforát kiterjeszthetjük a zsidónegyedre, és olvashatjuk könyvként a régi pesti zsidónegyed házait is. Végtelen számú történetet rejtenek a domborművek, az öntöttvas korlátok, a lodzsák és keramitburkolatok.

Ha van Európának „sötét múltja”, akkor ez a rend az, aminek persze majdhogynem egyenes következménye a holokauszt, csakhogy Menasse esetében e kettő összekapcsolása csupán a sikerhez vezető biztos receptnek tetszik. Emellett van valami bántóan biológiai Menasse szemléletében – Manasseh lelki hasadtságát pl. az elhibázott körülmetélés okozta sebhely jelképezi…

Talán Tolsztoj írja valahol, hogy a nők úgy irányítják a háttérből a férfiakat, ahogyan a Rothschild báró befolyásolja pénzével a világpolitika menetét. Kézenfekvő lenne mármost, hogy a nagypolitika csakis a „Rothschildnék” szeszélyének függvénye. Mielőtt azonban bárki … Tovább »

Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.

Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át. 

Korábban beszámoltunk a november elején Budapesten rendezett izraeli filmhétről. Ezúttal a művekben felbukkanó emberi konfliktusokra irányítjuk olvasóink figyelmét: immár nemcsak az etnikai és vallási ellentétek nehezednek rá e filmek hőseire, hanem nyomja őket a magány, a kivetettség is, hiába vannak körülvéve családdal, közösséggel. Mindezt e filmek tabukat ledöntve ábrázolják.
 

Forrás: Heti Válasz 2008. április 24. Balog Zoltánnak – a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága fideszes elnökének – a Terror Háza Múzeum előtt a Holokauszt Emléknapján elmondott beszéde I. Azt a pillanatot kellene megragadni, amikor annak a két embernek … Tovább »

Szombat információ 2007. november 4. A hajdani nagyhírű spanyol zsidó közösségre emlékezve Madridban tartotta konferenciáját az Európai Rabbitanács. Október 22-23-án több, mint száz – többségében szefárd –  rabbi érkezett a spanyol fővárosba, köztük Yona Metzger izraeli … Tovább »

Kőrösi Zoltánnal beszélget Csáki Márton / 2007. június Induló sorozatunkban olyan fiatal írókat kérdezünk, akiknek egy-egy fontosabb alkotása erősen kapcsolódik a zsidósághoz. Elsőként Kőrösi Zoltánnal (1962) beszélgettünk tizedik kötete, a Milyen egy női mell? Hazánk szíve … Tovább »

2007. június 25. A tér az emberi élet alapvető dimenziója. A legtöbb emlék térhez kötött. A tér lakva van: a múltunkkal, a hozzátartozóinkkal, elődökkel és utódokkal. Az ember az ő láthatatlan gyökérszálaival is egy és azonos. A szövevényes kapcsolatrendszer közte és a környezete … Tovább »

Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanár­képzőben, majd a József Attila Tu­dományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolá­ban, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legto­vább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »

„Nem bántam volna valami konok kis botrányt”
Závada Pállal beszélget Szántó T. Gábor

Sokan és sokat beszélnek a múltfel­dolgozás szükségességéről. Szüle­tett egy könyv, amely megteszi, amit lehet. Závada Pál A fényképész utókora című regénye írói számve­tés … Tovább »

„Hol szamárpad van, ott rendes ember abban ül”
Bächer Ivánnal beszélget Várnai Pál

Történelem szakos tanár, újságíró, író. 1991-től a Népszabadság mun­katársa, majd főmunkatársa. Szá­mos irodalmi díj kitüntetettje. Köny­vei az utóbbi tíz évben folyamatosan jelennek … Tovább »

Házi feladat holokauszt?

Egy év 365 nap, azaz 8760 óra. A holokausztról való megemlékezésre (azaz a holokauszt-emléknapra) az általam megkeresett gimnáziumok többsége ebből a terjedelmes időtartamból átlagosan egy tanórát (45 perc), vagy még annyit se szán. Vannak, akiknek ez a … Tovább »

A beilleszkedés nehézségei

(Irit Amiel: Megperzseltek. Poligraf, Budapest 2000, 106 oldal, 1900 Ft)

Scheiber Sándor említette egyszer keserűen, hogy a hábo­rú után nem sikerült találni egyetlen zsidó gyereket sem, akit bújtattak a magyar vidéken. Vidéken nehezebb is lehetett. Akárhogyan … Tovább »

Helyettük

(Konrád György: Elutazás és hazaté­rés, Noran Könyvkiadó 2001, 161 ol­dal, 1490 forint)

Mnemnoszüné nem alszik, sose pislog,
minden tekintet számontartatik.
(Tóth Krisztina)

Konrád György legutóbbi regényé­nek címe azt sejteti, hogy az elutazás és a hazatérés … Tovább »

A kő marad(Kertész Imre: A kudarc)

Eszik Verkának szeretettel

Auschwitz nem ábrázolható. Kertész Imre azt állítja, hogy mit sem ér a té­nyékhez való hűség. A tények ugyanis nem mutatják meg Auschwitz valódi ar­cát. A tanúságtétel igénye szervezi Ker­tész regényvilágát, … Tovább »