Ha egy özvegyasszony azt mondja, „nem vagyok hajlandó elhagyni férjem házát” a férj örökösei nem mondhatják neki azt: hogy „menj az apád házába, majd ott gondoskodunk az ellátásodról”, hanem az (elhunyt) férj házában maradhat és ott hozzá méltó ellátásról gondoskodnak.

Misna, … Tovább »

A másik férfi címmel jelent meg Bendl Vera elsőkötetes írónő novellagyűjteménye a Gondolat kiadónál. Intim viszonyok, házasságok, párkapcsolatok, magány, vágyakozás tárul fel az írásokban, fiatal és idős párok múltja, jelene, közös vagy széttartó sorsának egy-egy epizódja. … Tovább »

“Az özvegyet (az elhunyt férj) vagyona tartja el, örökösei az árvái, akik a keze munkájából élnek. Nem (az árvái) kötelessége anyjuk temetéséről gondoskodni. Erről ketubájának örökösei kötelesek gondoskodni.”

KETUBOT TRAKTÁTUS (11)

 Násim rend

Ketubot … Tovább »

„[…] van-e innováció hagyomány nélkül, és nem veszíthettük-e el azt a hagyományt, amelyet nem értelmeztünk újra.” (Darvas István, „Az Atyák tanításai” 2019. 41.o.)

Kell-e modernizálni a Talmudot?

A „Pirké ávot” újbóli fordítását és újabb kommentárokkal … Tovább »

A Szombat az alábbi kérdéssel fordult a magyar közírókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz.

A migráció világjelenséggé nőtte ki magát és egyben a legerősebben megosztó kérdéssé vált a mai Európában. A migránsok segítését egyesek az emberjogi elkötelezettség, a humanista … Tovább »

Négy felesége volt és meghalt, az első feleség a másodikkal szemben előnyt élvez, a második a harmadikkal szemben és a harmadik a negyedikkel szemben. Az első esküköteles a másodikkal szemben, a második a harmadikkal szemben a harmadik a negyedikkel szemben, a negyediket eskü nélkül … Tovább »

„Aki a Tórának ellentmondó feltételt szab, kötelezvénye érvénytelen.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

“A gyümölcs, amely a földön áll (nem szedték le) a férjé, a gyümölcs, amelyet leszedtek, az az asszonyé.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »

A Bölcsek azt mondják: a nőnek akarata ellenére el kell fogadni ezt a személyt, egyetlen kivétel a kiütéses ember, akit a nővel való érintkezés elgyengít. Egyszer Sidonban történt, hogy egy cserzővarga meghalt, akinek a testvére is cserzővarga volt. Erről a Bölcsek azt mesélték … Tovább »

Aki csak úgy férjhez adja a lányát, nem engedheti el ötven zuz (pénznél) kevesebbel. Ha az apa lehetőségei nem engedik, hogy a házasulandó lány ruhát is vigyen magával, ne mondja a vőlegény azt, hogy „ha a házamba viszem, ruháimmal borítom el”, hanem akkor ruházza ki a lányt, … Tovább »

A következő házimunkát végzi a nő a férjének: Őröl, süt, mos, főz, gyerekét szoptatja, megveti az ágyát, gyapjút sző. Ha az asszony hoz egy szolgálólányt,[1] nem kell őrölni, sütni és mosni. Ha kettőt hoz, főzni se kell és szoptatni sem. Ha hármat hoz, nem kell az ágyat megvetni … Tovább »

Leány, akit elcsábítottak, a becsületén (esett folt) és a méltatlanság kárpótlása és a bírság a lány apját illeti, ugyanígy az erőszak okozta fájdalom kárpótlása. Ha az ügy a bíróság elé került az apa életében, a kártérítés az apát illeti. Ha az apa meghalt (a kártérítés) … Tovább »

1939-ben az ötvenéves Gustav Kleinmannt először kamaszfiával, Fritz-el együtt Bécsből Buchenwaldba deportálták, később azonban a férfit áthelyezték Auschwitzba, mely egyenlő volt a halálos ítéletével. A fia nem fogadta el, hogy édesapja nélküle indul a haláltáborba, ezért mindent … Tovább »

Aki elcsábít (egy szűzlányt) három dolgot fizet, aki megerőszakol, négyet. A csábító a (lány) tiszteségéért, az „érték” vesztésért fizet, és magát a bírságot fizeti. Az erőszakot elkövető az okozott testi fájdalomért (is) fizet.

Misna, magyarul Ismétlés … Tovább »

Szerkesztői tapasztalat: meg kell tanulni megkülönböztetni az igazat a hamistól, a jót a gagyitól, az általánosító, előítéletes állításokat a tárgyszerű kritikától. A Mandiner szerzője és szerkesztői ezúttal mellényúltak.

“A nyugati zsidóság (a magyar része pedig … Tovább »

Két asszony, akik fogságba estek, az egyik azt mondja: „foglyul estem, de tiszta vagyok”, a másik azt mondja: „foglyul estem, de tiszta vagyok”, nem szavahihetők. De ha egyikük a másikról tanúskodik, szavahihetők.

 Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) … Tovább »

“Aki megnősül, és a feleségét nem találja szűznek, a nő ezt mondja: mikor eljegyeztél, erőszakkal tetted, így a „kárt” magadnak okoztad. A férj pedig ezt mondja: nem így van, mert az még akkor történt, mielőtt eljegyeztelek. Tévedés történt amikor elvettelek. Rábán Gámliel … Tovább »

“Ha egy férfi a vízbe esett, akár (a víz) látható módon véget ér (leapad), akár nem, a feleség nem mehet férjhez. Rabbi Meir azt mondja, történt valakivel, aki mély vízbe esett, és aztán három nap múlva kijött. Rabbi Joszi azt mondta: történt egy vak emberrel, aki alámerült a … Tovább »

Asszony a férjével a tengeren túlra utaztak, amikor békesség volt köztük és a világban is, majd az asszony visszajött és azt mondja: meghalt a férjem… Rabbi Jehuda szerint az asszony szava nem hiteles, csak akkor, ha sírva jön és a ruháit megszaggatja (a gyász miatt). Azt válaszolták … Tovább »

Rabbi Johanan ben Nuri azt kérdezte: miért van az, hogy a nő, ha megsüketül, elválhat, míg a férfi, aki megsüketül nem válhat el? A Bölcsek így válaszoltak: A férfi, aki válólevelet ad, nem olyan, mint a nő, aki elválik. Míg a nő, aki a saját akaratából és anélkül is elválik, … Tovább »