Maimonidész és a képzelet: együttérzés az állatokkal a zsidó hagyományban

A 12. században Maimonidész úgy vélte, az állatoknak szintén vannak „családias” érzései, kötődései gyerekeikhez, mint nekünk, mert a szeretetnek nem a gondolkodás az előfeltétele, hanem a képzelet. A nála pár évtizeddel később született zsidó filozófus, ibn Kaspi pedig úgy gondolta, hogy meg kell értenünk, hogy nekünk, embereknek az állatok és a növények a testvéreink, és értük felelőssé tett minket Isten. „Ha madárfészek akad elédbe az úton valamely fán vagy a földön, madárfiakkal vagy tojásokkal, és az anya rajta ül a fiakon vagy a tojásokon: meg ne fogd az anyát a fiakkal egyben.”  (5Móz. 22.6) Miért ne? Maimonidész, a középkor derekának legtekintélyesebb zsidó gondolkodója szerint ugyan elkerülhetetlen az állatok fogyasztása, hiszen élni kell, de fölösleges szenvedést nem okozhatunk nekik. Szintén tilos együtt, ugyanazon a napon ölni meg az anyamadarat kicsinyével, nehogy a fiókát az anyja szeme előtt gyilkoljuk meg: mert ilyenkor irtózatos az állatok szenvedése, és nem különbözik az emberétől, mivel az anya szeretete és gyengédsége, amelyet kicsinye iránt tanúsít, nem a gondolkodás, hanem a képzelet terméke, és ez a képesség jelen van nem csak az emberekben, de a többi élőlényben is. Ez a lélegzetelállítóan modern érzékenységről tanúskodó szöveg 800 év felfoghatatlan történeti messzeségéből üzen nekünk. De van még tovább is. A nagy vitapartner, Náhmánidész megkérdőjelezi, hogy a tórai szöveg csakis ezt jelentené. Egyfelől a Tóra előírásai – szerinte –legvégső soron nem megmagyarázhatóak, mert az Örökkévaló kifürkészhetetlen, emberi ész számára soha át nem látható szándékai tükröződnek bennük. Másfelől hozzátesz egy még modernebb értelmezést a maimonidészihez. Szerinte az állatok iránt tanúsítandó kímélet nem az állatokat védi, hanem minket „érzékenyít”, azt tanítja nekünk, hogyan ne legyünk kegyetlenek a többi emberrel. Fordított állatkísérlet ez: az állatok nembántásával azt gyakoroljuk, hogyan ne okozzunk fájdalmat egymásnak. A Nahmanidész szerinti előírás egyfajta viselkedésterápia. A szintén késő-középkori, 13-14. századi ibn Kaspi még ennél is sokkal tovább megy. Rá … Bővebben: Maimonidész és a képzelet: együttérzés az állatokkal a zsidó hagyományban