Az egyre izmosodó Horthy-kultusz a kormányzó jobboldal és az attól jobbra állók közötti szürke zónából gőzölög föl. A különféle emléktáblák és szobrok felállítását többnyire nem a fideszes önkormányzatok kezdeményezik: ők csak csöndesen vagy tevőlegesen asszisztálnak hozzá.

“a zsidózás vádja nyomán országos botrány támadt, amit a – ki tudja milyen hosszadalmas – vizsgálat nem fog csillapítani. Mindennek alighanem visszhangja támad majd a nyugati médiában, tovább rongálva a kormány amúgy is kétségbeejtő reputációját.”

François Hollande, a győztes szocialisták vezére a második legjobb alternatíva a francia zsidók számára. A legjobb az lett volna, ha Nicolas Sarkozy marad az elnök. Ezt maga Richard Prasquier, a CRIF (a francia zsidók csúcsszervezete) elnöke fogalmazta meg, nagyon civilizáltan, de egyértelműen, az izraeli Haaretz-nek írt angol nyelvű cikkében, még néhány nappal a választások előtt.

Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”

Március 19-én, hétfőn reggel, pontosan az iskolakezdés perceiben egy motoros hajtott a toulouse-i Ozar Hatorah iskola bejáratához és hidegvérrel gyilkolni kezdte a tanításra igyekvő gyerekeket és tanárokat. Miután megölt négy embert és megsebesített ötöt, dolgát jól végezve elhajtott.

Izraeli kutatók még iráni kollégáikkal is képesek együttműködni, ha tudományos kérdésekről van szó. A tudomány nyelve egyetemes, és a leginkább alkalmas az ellentétek áthidalására. Egyebek közt erről beszélgettünk Daniel Hershkowitz, tudományos ügyekért felelős izraeli miniszterrel, aki a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő World Science Forum tanácskozásán vett részt Budapesten.

Megegyezett a Mazsihisz és az EMIH, valamint az ortodoxia az örökjáradék elosztásáról. Az egy éven át folyó alkudozás végére tett pontot a tegnapi megegyezés, melynek hivatalos szövegét közzétették a Mazsihisz honlapján. 

Az 1.8 milliárdos örökjáradékkal kapcsolatos sakkjátszmában a Mazsihisz újabb lépésre szánta el magát. A korábbinál nagyvonalúbb ajánlatot tett Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának. Levele tartalmát a Mazsihisz mindjárt nyilvánosságra is hozta honlapján. Eszerint „az első évben 150 millió forintnyi forrást bocsátana az EMIH rendelkezésére, amelyet a későbbiek során évenként emelne”.

Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

Éles hangú nyilatkozatokat váltott a héten a Mazsihisz és a kormány.
Előbbi – minden diplomáciai tapintatot félretéve – nyersen felszólította
a kormányt, hogy fizesse ki a Holokauszt túlélőinek járó 2011 évi
támogatást. A kormány félrevezető információk közlését rótta fel a
Mazsihisznek.

Táncoló izraeli rabbi, kétszáz fős széder, odesszai előtörténet,
nemzetközi közösség. De vajon a Tóra útjára vezethetők-e az asszimiláns
magyarországi zsidók?

Politikailag heterogén, Izrael mellett egységesen elkötelezett csoport
jött össze november 2-án az Akadémia épületében. Az Izraelt Támogató
Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa (IIACF), Budapesten
tartotta konferenciáját. 

Vezetőváltások az Izraeli Kultúrális Intézetben

A 2010 novemberében megnyílt Izraeli Kulturális Intézet gyakorlatilag alapítása óta vezetői gondokkal küszködik.

Balázs Gábor, az első igazgató, meglepő módon, egy hónappal az Intézet ünnepélyes megnyitása … Tovább »

Az amerikai zsidó lobbi a köznyelvben két dolgot jelenthet: egyfelől azokat az intézményeket, melyeket az amerikai zsidóság a maga és mások érdekeinek képviseletére létrehozott; másfelől a „zsidó hatalomról” szőtt mitikus képzeteket.

A két értelmezés között az … Tovább »

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.

Vider Ernő, itt használatos becenevén Hersi bácsi. 89 éves, már alig lát, de lépést tart a világgal: a jiddis dalokra, a héderben tanult imákra éppúgy emlékszik, mint cseh nyelvű tanulmányaira, a cionista mozgalomra, vagy a szibériai lágerévekre. De Dominique Strauss-Kahn szex-botrányát … Tovább »

Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában … Tovább »

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.