Összesen 2,195 találat (2021 - 2040) : P.
Hogy hol születtem – véletlen; ám a világot, ahol most élek, magam választottam! Igaz, bizonyára. De miért, mégis, hogy úgy érezzük: véletlen az, hogy hol élünk, s cseppet sem az, hogy hol születtünk…
Bécsben beállítottam Viktor bácsihoz. Ez abban az időben történt, amikor … Tovább »
Mint angolul beszélő zsidó, aki héberül nem tud és magyarul is csak egy kicsit, nehezen tudtam elolvasni a Közösségi jóvátétel (Szombat, 1996. április – a szerk.) című cikkét, de gratulálni akarok Seres Lászlónak őszinteségéért, nyílt beszédéért. Azt hiszem, mindenkinek … Tovább »
A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.
1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóiratot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
Seres László és Gellért Kis Gábor egyaránt jó ismerőseim. Véleményem szerint túlzó és igazságtalan az a hangnem, amellyel Seres László Gellért Kis Gábort az áprilisi számban megtámadja. Személy szerint engem kedvezőtlenül érint az a – tudtommal még nem végleges – döntés, … Tovább »
(Forgács Zsuzsa: Talált nő. Q. E. D. Kiadó, 1995, 295 oldal, ára 595 Ft)
Talán mégis lehet valami igazság abban a mondásban, hogy egy idő után a téma megtalálja a gazdáját. Emlékezve Forgács Zsuzsa néhány az ÉS-ben és a 2000-ben publikált igen jó írására, örömmel és … Tovább »
Az Amerikai Alapítványi Iskola első félévében önképzőkörünk lelke volt, aztán egyszer csak elköszönt: másnap alijázni fog. Három héttel később vastag paksaméta érkezett Beer Shevából, benne Dávid bejelentése: megalapította az önképzőkör „Izraeli Tagozatát”; s mellékelt … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban
„Amikor világos lett, elkezdtük fürkészni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pontok gyanánt. Vegyes érzelmekkel közeledtünk atyáink földjéhez.” – A fényképen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »
A Fukujama egyik külvárosában található és egy múzeumot is magában foglaló Holocaust Oktatási Központot egy református felekezet, a Jézus Szent Egyháza követői hozták létre. Az elpusztult másfél millió zsidó gyermeknek állítottak örök emléket.
A múzeummal kapcsolatos személyes … Tovább »
Az 1895. évi XLII. törvénycikk biztosította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyakorolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz különbséget vallás és vallás között, egyház … Tovább »
Az 1895. évi XLII. törvénycikk biztosította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyakorolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz különbséget vallás és vallás között, egyház … Tovább »
Az a legfontosabb, amit éppen csinál. Aki nem csinál semmit, annak
minden csak fontos vagy nem fontos. Ami nem lég, az tehát
semmilyen. Ami semmilyen, azt nem csinálják, de azért még van.
Amit csinálnak, az lehet, hogy még nincs, de esetleg már
valamilyen. Amit nem csinálnak, … Tovább »
Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről
Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a lengyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?
A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…
Ez … Tovább »
Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról
Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangomban tettem fel az agg mesternek az első kérdésemet, nevezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »