Himler Márton újságíró, bányaalapító, az amerikai titkosszolgálat ezredese

Kevés magyar bevándorlónak volt kalandosabb élettörténete Himler Mártonénál.  Amerikai történészek kutatják munkásságát és nemrég dokumentumfilmet készítettek életéről.

Az 1961-ben elhunyt Himlerről Budapesten nem sokat tudnak, viszont az USA Kentucky államában valóságos legendává vált egykori bányavállalkozása. Romos lakóházát pedig éppen most akarják megmenteni az utókor számára.

Himler 1888-ban Pásztón született zsidó családban. Alig húszévesen vándorolt ki Amerikába és sok akkori magyar bevándorlóhoz hasonlóan egy szénbányában kapott munkát.

Mivel azonban a fiatalember korábban újságíró is volt, hamarosan egy magyar nyelvű újságot alapít. 1913-ban kezdik terjeszteni a Magyar Bányászlapot (Hungarian Miners Journal) amelyik a magyar emigráció fontos orgánumává válik. Az újság Horthy-ellenes volt, olyannyira, hogy 1925-ben a magyar kormány a lap magyarországi terjesztését betiltotta.

1918-ban alapítja meg bányavállalatát (Himler Coal Company) és saját bányászvárost épít Kentucky államban, Himlerville néven. A vállalkozás egyfajta szociális kísérlet is. Szinte kizárólag magyar bevándorlókat alkalmaz akik egyben tulajdonosok, és részesülnek a profitból is. Himler kötelezte bányászait, hogy tanuljanak meg angolul, és mielőbb váljanak jogtisztelő amerikai polgárokká, legyenek hasznos tagjai az amerikai társadalomnak.

Az első világháború, majd a Tanácsköztársaság leverése után tömegesen menekültek szocialista érzelmű magyar munkások Amerikába. Himler főleg őket alkalmazta. Tíz éves működés után, 1928. június 28-án este a helyi folyó kiáradt és elöntötte Himlerville-t. A városka csődeljárás alá került, a bánya bezárt.

Ezután kezdődött Himler „második élete”. A második világháború kitörésekor az amerikai kormány létrehozta a Stratégiai Szolgálatok Hivatalát (Office of Strategic Services, OSS), ami az amerikai titkosszolgálat (CIA) elődje volt. Himlert a magyar szekció vezetőjének nevezték ki és 1945 tavaszán azzal a feladattal érkezett Ausztriába, hogy felkutassa az itt bujkáló magyar háborús bűnösöket, nyilasokat és náci kollaboránsokat. Roosevelt elnök már 1942-ben ígéretet tett arra, hogy a harcok megszűnésével Amerika felelősségre fogja vonni azokat, akik háborús bűntetteket követtek el. Himler ekkor 57 éves volt és ezredesi rangban szolgált.

Az OSS munkáját számos magyar tanácsadó segítette, köztük báró Apor Gábor volt római nagykövet, Eckhardt Tibor a Kisgazda Párt Amerikába menekült volt vezetője, Habsburg Ottó, aki szintén az USA-ba menekült és Vámbéry Rusztem későbbi washingtoni nagykövet. Az OSS Budapesten Péter Gáborral állt kapcsolatban, vele egyeztették az elfogottak Magyarországra szállítását. Péter Gábort 1945 januárjában nevezték kis a budapesti rendőrség Politikai Rendészeti Osztálya vezetőjének, később, mint közismert, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője lett. Talán ma furcsán hangzik, de 1945-ben Péter Gábor és szervezete szoros kapcsolatban állt az amerikaiakkal és az őket segítő tanácsadókkal.

A magyar kormány 483 magyar és 38 német háborús bűnös kiadatását kérte, és az OSS, Himler Márton vezetésével, összesen 390 személy fogott el, majd adott át a magyar hatóságoknak. Köztük volt a Sztójay- és a Szálasi-kormány szinte minden nevezetesebb alakja; magát Szálasi Ferencet 1945 október 3-án adták át a budapesti hatóságoknak.

1958-ban feljegyzéseiből és a kihallgatási jegyzőkönyvekből New York-ban egy magyar nyelvű könyvet adott ki, Így néztek ki a magyar nemzet sírásói címmel (St. Marks Printing Corp). A könyv értékes forrása az OSS tevékenységének; a nyugatra szökött magyar háborús bűnösök kihallgatási dokumentumai pedig meghökkentő képet adnak korlátoltságukról.

Himler 1961-ben Kaliforniában hunyt el és egy hollywoodi temetőben nyugszik. Sajnálatos, hogy Magyarországon eddig sem szobrot, sem emléktáblát nem állítottak ennek a rendkívüli embernek, aki imádta az Egyesült Államokat, és mindent megtett azért, hogy honfitársai boldoguljanak Amerikában. Azért is dolgozott – sajnos hiába –, hogy Magyarország végre egy új, igazságosabb társadalmat építhessen a Horthy rendszer katasztrófája után.