Szombat előfizetés 2017

Feltárják a vilnai nagyzsinagóga maradványait

Írta: Kalcsics Ildikó - Rovat: Technika - tudomány, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) jelentése szerint radaros feltérképezéssel sikerült megtalálni a kelet-európai zsidóság egykori központjának maradványait egy iskolaépület alatt Vilniusban.

Vilnai zsinagóga

A vilnai nagy zsinagóga az első világháború éveiben (1914-1918) a német hadsereg által készített fotón

A teljes feltárásra 2016-ban kerülhet sor, nemzetközi kutatócsoport és önkéntesek bevonásával.

A június folyamán elvégzett radaros felmérésben az IAA részéről Dr. Jon Seligman, a Litván Kulturális Örökségmegőrzési Hivatal részéről Zeonas Baubonis, a hartfordi egyetem részéről pedig Richard Freund professzor vett részt. Munkájukat számos további kutató segítette – többek közt a Wisconsini Egyetemtől és a jeruzsálemi Héber Egyetemtől.

 

Vilnai zsinagóga utcafront

Az épület 1934-ben, az utcafrontról nézve  (forrás: Wiki Commons)

Seligman elmondta, hogy a maradványok egy kis részét már korábban is átvizsgálták, a nagyobb léptékű munka azonban csak másfél évvel ezelőtt kezdődött. A feltárás most lezárult szakaszában földradarral térképezték fel a területet, amely több méteres mélységben, roncsolás nélkül képes kirajzolni a felszín alatt található földtani vagy építészeti sajátosságokat. A képeken elsősorban a nagy zsinagóga és a hozzá tartozó mikvék (rituális fürdők) nyomai láthatók.

földradar

A földradar képe valószínűleg a vilniusi nagy zsinagóga egyik rituális fürdőjének maradványát mutatja [Fotó: Jon Seligman/Israel Antiquities Authority]

Vilna/Vilnius városában már a XIV. századtól kezdtek megjelenni a különféle etnikumok – először még litván meghívásra, a polgárosodást és iparosodást elősegítendő –, köztük németek és zsidók. Később következett a lengyelesítés, majd az orosz megszállás, de a zsidó jelenlét egészen a második világháborúig hangsúlyos maradt: 1909-ben arányuk közel 37, 1941 előtt pedig 28 százalékot tett ki. Ma ez a szám mindössze fél százalék.

A kelet-európai zsidóság e híres központjának eredete a XV. századig nyúlik vissza. Maga a nagy zsinagóga az 1600-as években, reneszánsz-barokk stílusban épült, helyén azonban már korábban is zsidó imaház működhetett. Seligman szerint maga az épület is kifejezően tükrözte a régióban élő zsidóság felfogását és istentiszteletének módját, amely az akkoriban terjedő haszidizmus egyfajta ellenpólusaként értelmezhető.

A holokausztig folyamatosan bővülő épületkomplexum a nagy zsinagóga körül egy zsinagógaudvart (Schulhof), tizenkét kisebb zsinagógát, mikvéket, kóser hentesboltokat és könyvtárat foglalt magában az egyhektáros (10 ezer m2) területen, mely a Tóra-tanulmányozás és a közösségi élet centrumává vált. Itt fejtette ki tevékenységét a XVIII. században a híres „vilnai gáon”, azaz Elija ben Slomó kabbalista rabbi is, aki kommentárjaival, tanításaival, életmódjával, személyiségével, az elképzelése nyomán megalapított jesivával, valamint Izrael-orientált szemléletével egyaránt óriási hatást gyakorolt a judaizmusra.

A zsinagóga makettje

A nagy zsinagóga modellje (Wiki Commons),..

Az épületet 1941-ben a nácik kirabolták és felgyújtották, a szovjetek az ötvenes években lerombolták, és helyén jelenleg egy iskola áll. Ám a kutatók szerint a zsinagóga részlegesen fennmaradhatott – a föld alatt. Építése idején ugyanis a legnagyobb megengedett magasság háromemeletnyi volt, ezért a két alsó szint gyakorlatilag a föld alá került, a nagy imaterem padlója pedig két méterrel az utcaszint alatt található.

Seligman elmagyarázta, hogy a padlózat nagy része még mindig ép, mindazzal együtt, ami a föld alá épült – s ez különösen a rituális fürdők esetében gyakori megoldás volt. A feltárás jövőbeli tervei az iskolaépület áthelyezését is magukban foglalhatják, ám jelenleg csupán a holokauszt előtti zsidó múlt emlékhelyének kialakítása cél. A zsinagóga esetleges helyreállításával kapcsolatban a régész elmondta: a mindössze 2500 fős megmaradt zsidó közösség számára nem lenne praktikus haszna egy ekkora épületnek Vilniusban.

Vilna zsinagóga belső tér

Az épület beltere egy 1920 és 1930 között készült fotón (Wikimedia/Public domain)

A kutatás eddigi részét maga Seligman finanszírozta – az amerikai külügyminisztérium kismértékű támogatásával –, azonban a folytatáshoz további szponzorokra lesz szükség. Éppen ezért a 2016-ra tervezett ásatáshoz az Izraeli Régészeti Hatóság olyan önkéntesek (főként diákok) jelentkezését is várja honlapján, akik akár Litvániából, akár Izraelből vagy más országok zsidó közösségeiből szívesen részt vennének a munkában.

 

Források: Israel Antiquities Authority, JTA, Jewish News, Times of Israel, Jewish Virtual Library

 

Címkék:nagyzsinagóga, Vilna, vilnai gaon

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Claude Lanzmann: A patagóniai nyúl

Részlet az író-filmrendező önéletrajzából

Migránsok Izraelben

Angolul és franciául migrants, németül migranten, magyarul – újabban – migránsok. Héberül misztanenim (beszivárgók). Minden nyelven többes számban, mert többen...

Close