Szombat előfizetés 2017

Dr. Frisch Amália – a második törökországi orvosnő

Írta: Dobson Szabolcs – Seref Etker – Magyar László András - Rovat: Technika - tudomány, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

 Az orvosi pályát választó nőknek a 19. század végén még a világon mindenütt igen nehéz dolguk volt. Egyetemi képzésüket és karrierjüket politikai és társadalmi akadályok egyaránt hátráltatták. Törökországban az I. Világháború kezdetéig nők nem felvételizhettek az orvosegyetemre, az a néhány hölgy pedig, aki megengedhette magának a külföldi tanulmányokat, hazatérve nem folytathatott önálló praxist. Az első törökországi orvosnők a birodalom nem-moszlim nemzetiségeiből származtak, ám még saját közösségük is ritkán támogatta törekvéseiket. Csupán a háború kataklizmája változtatott a helyzeten.

Frisch Amália az 1880-as évek elején Magyarországról Edirnébe (Adrianopoliba) kivándorolt askenázi zsidó családból származott. Apja, az esztergomi születésű Frisch József (Esztergom, 1849.01.14. – Isztambul, 1918.01.05.) 1871 és 1876 között Bécsben járt orvosegyetemre, ám 1876 tavaszától ismeretlen okból megszakította tanulmányait, így nem szerzett orvosdoktori címet. Az édesanya, Winterstein Fanny (Šid, 1864.01.28. – Budapest, 1945) viszont a szerbiai Šid-ben született és nevelkedett. A szülőknek nyilván nyomós okuk volt az emigrációra, ez az ok azonban ismeretlen.

Amália 1882. november 10-én, Edirnében látott napvilágot. Ekkoriban apja még, mint kereskedő szerepelt a nyilvántartásban, igaz a források a nem a helybéli kereskedők vagy kereskedelmi ügynökök között említik. Amália elemi iskoláit az Alliance Israélite Universelle edirnei zsidó leányiskolában végezte. Az iskola igazgatónője egyébiránt szintén magyar származású volt.

1896-ra azonban Frisch József immár, mint isztambuli fogász tűnik föl,

Beşiktaş, Boszporusz-menti, Resid Pasa kerületében. Amália ugyanekkor kezdi meg tanulmányait a scutari Amerikai Leányiskolában, ahol 1901-ben (Halide Edib az első érettségizett moszlim lány osztálytársaként) sikeresen maturált. Ugyanebben az évben Amália édesanyja, Fanny is fogászként szerepel már egy iratban, sőt férjével egy címen rendel is. Frisch József ezek szerint csupán fogászati praxisra kért vagy kapott engedélyt, orvosira nem. Törökországban ekkoriban a fogászok zöme nem rendelkezett diplomával: elegendő volt, ha valaki működési engedélyt szerzett a helyi hatóságtól. Fannyt nyilván a férje tanította ki a „mesterségre”, majd a saját nevén szerzett neki működési engedélyt.

Miután Amália sikeresen letette az érettségit, Bernbe utazott, és beiratkozott a helyi orvosegyetemre, ahol 1907-ben gyakorló orvosi (Med. Pract.) képesítést szerzett. A svájci egyetemek ekkoriban a női orvosképzés legfőbb bástyái voltak, valószínűleg Amália is ezért tanult Bernben, nem pedig Bécsben, ahol egyébként később klinikai gyakorlatát végezte. Bernből Zürichbe utazott, ahol a herpes zosterrről szóló disszertációjával 1908-ban elnyerte a Dr. Med. Univ. (általános orvosdoktor) címet is.

Bécsbe érkezése előtt Frisch Amália ellátogatott Párizsba és Londonba is. Bécsben gyakorló orvosként, mint úgynevezett „Praktikantin” folytatta tanulmányait az egyetem II. Nőgyógyászati Klinikáján, Alphons von Rosthorn (1857-1909) irányítása alatt. 1908 decemberében azután hazatért Isztambulba.

Az 1908. július 23.-i „alkotmányos forradalom” új, szabadabb légkört teremtett az Ottomán Birodalomban.

Amália többször is kérvényezte az orvosi működési engedélyt, kérvényeit azonban rendre visszautasították.

Isztambulba érkezése után nem sokkal Amália megkezdte önkéntes-orvosi (Volontäraztin) működését a helyi, azapkapii (galata) Osztrák-Magyar Kórházban. Orvosdoktori címét ugyan hivatalosan nem ismerték el, ám valószínűleg, bizonyos megszorításokkal, orvosi tevékenységet végezhetett. A fiatal orvosnő magyar és a német mellett folyékonyan beszélte az angolt, a franciát, a törököt is, sőt görögül, örményül és olaszul is elboldogult. A nők részben ezért, részben pedig azért, mert ő volt a főváros egyetlen orvosnője, tekintet nélkül származásukra, nemzetiségükre, vallásukra szívesen fordultak hozzá, Amália pedig sikerrel kezelte betegeit, sőt olykor nőgyógyászati műtéteket is végzett. Az örmény Dr. Zaruhi Kavalciyan (Zarouhi Kavaldjian) után ekképpen lett Frisch Amália Törökország második orvosnője.

Közben Amália anyja, Fanny a városközpont legforgalmasabb útján nyitott önálló rendelőt (Grand Rue de Pére, 452). Lánya is hozzá költözött. Apjának, Frisch Józsefnek még 1911-től, Pérában volt rendelője.

Frisch Amáliát immár a császári palotába is meg-meghívták.

Magyar orvosnő a szultán udvarában. Konstantinápolyból írják nekünk: Ritka kitüntetésben részesült a minap Konstantinápolyban élő hazánkfia. Frisch József dr. orvos leánya. Frisch Amália doktorkisasszony. A fiatal hölgy, a ki Esztergomban született, orvosi diplomát szerzett s most az itteni osztrák es magyar kórház orvosa es pedig egyetlen magyar orvosa. A szultán udvarában is többször igénybe vették már orvosi tudását, a minap pedig elhívatták a szultán legidősebb fia, Zia Eddin herceg feleségéhez, a ki lebetegedés előtt állott. Zia Eddin hercegnek már öt leánygyermeke van s most végre megszületett az annyira várt hercegecske, a szultán első fiú-unokája. Nizam-Eddin herceg. A kis herceg születésénél az udvari orvosok mellőzésével egyedül a magyar orvoskisasszony volt jelen.[1]

1912-ben kitört az egy esztendeig tartó második Balkáni Háború: az isztambuli Osztrák-Magyar Kórházban török sebesültek százait kezelték. A Bosznia-Hercegovina okkupációja miatti ellenségeskedésnek egy csapásra vége szakadt, Ausztria-Magyarország és Törökország újra szövetségre lépett egymással. Frisch Amália gyógyító tevékenységéért nem csak a Koronával ékesített Arany Szolgálati keresztet (Goldene Verdienstkreuz mit der Krone) kapta meg Ferenc Józseftől, hanem az arany Érdemrendet (a Lyakatot) is, V. Mehmed Resad szultántól. Ezt a kitüntetést egyébként első ízben kapta meg nő. Később Amália még a Magyar Vöröskereszt kitüntetését (Ehrenzeichen zweiter Klasse vom Rotenkreuze mit Kriegsdekoration), illetve az Ottomán Vörös Félhold Központi Bizottmányának bronzérmét is átvehette. Végül utolsó kitüntetését, a Harmadosztályú Hadikereszt a Polgári Szolgálatért nevű érdemrendet 1917-ben kapta meg.

 

Frisch Amália emellett az 1913-ban alapított A Nők Jogait Védő Ottomán Társaság aktív tagjaként is tevékenykedett, tehát

az első törökországi „feminista“ egyesületnek is alapító tagja volt.

Valószínűleg a különféle egyéb isztambuli nőszervezetekben is többféle tisztséget viselt. Mint nő mégsem léphetett be sem az Ottomán Császári Orvostársaságba (alapítás éve:1856), sem pedig az Ottomán Birodalom Izraelita Orvosainak Társaságába. (Association des Médecins Israélites de l’Empire Ottoman, alapítás éve: 1914.)

 Dr. Frisch Amália neve már 1909-ben felbukkan az Osztrák-Magyar Külügyminisztérium irataiban. Amália, mint a minisztérium által irányított konstantinápolyi osztrák-Magyar Kórház orvosa szerepel itt.

1914. augusztus 24-én, négy héttel az I. Világháború kitörése után Frisch doktornő öt év munka után végre megkapta hivatalos kinevezését, mint a kilencedik rangosztályba tartozó tényleges orvos (definitive Ärztin der IX. Rangsklasse). Bár ez akkoriban a legalcsonyabb rangosztálynak számított, Amália ekképpen mégis az Osztrák-Magyar Külügyminisztérium első diplomás női alkalmazottja lett. A Balkáni Háború befejezte után Bécsben elvégzett egy röntgentanfolyamot is. 1914 és 1918 közt a magyar sematizmusokban is már magyar állami alkalmazottként szerepelt.

1914-re Frisch Amália az Osztrák-Magyar Kórház, Taksim kerületi új épületébe költöző részlegének orvosigazgatója (Leiterin) lett. Ez számított akkoriban a főváros legmodernebb kórházának. Amália szervezte az új szárny megépítéséért folyó kampányt, sőt

szerepe a kórház sebészeti műtőjének felszerelésében is óriási volt.

Mikor aztán 1916 nyarán Amália ellátogatott apja szülővárosába, Esztergomba, rokonai és a helybéliek, már mint ismert személyiséget üdvözölhették.

A háború végén Amália kórháza francia katonai irányítása alá került, sőt a városparancsnokról új nevet (Hôpital Franchet-d’Espèrey) is kapott. Dr. Frisch Amáliát, mint osztrák-magyar tisztviselőt, a fegyverszüneti egyezmények értelmében, 1918-ban deportálták. Ez akkoriban a “csak” rövid fogvatartást és kiutasítást jelentett. Amália Bécsen át 1919.június végén érkezett Budapestre, ahol rokonai fogadták be. 1919. szeptember 1-én elbocsátották az állami alkalmazásból is, 1919. október 31-én pedig neve már a budapesti orvosnévsorban szerepel. Anyja, Fanny, a lányával együtt érkezett Budapestre. A Magyarországi Orvosok Név- és Címtára azonban először csak 1923-as kötetében említi őt, mégpedig a következő szöveggel: “Frisch Amália Dr. Specialitás: Stomatológia és Fogászat. Dipl.: Bern 1907. Lakás: Bp., V. ker. Teréz krt.28.” Fogorvosi ismereteit valószínűleg szüleitől szerezte: anyja gyakran asszisztált is neki budapesti rendelőjében, amely a 28-as számú Teréz-körúti bérház első emeletén működött (telefon: 195-29). Praxisa nyilván tisztes megélhetést biztosított neki.

Tudomásunk szerint soha nem ment férjhez.

1922. október 5-én Amália belépett a Budapesti Királyi Orvosegyesületbe, ám az egyesület évkönyveiben a továbbiakban nem szerepel. 1922-től kizárólag fogorvosként működött, címe és adatai egészen 1938-ig nem változtak, ekkortól azonban a Magyar Orvosi Kamara tagjai közt már nem található.

Dr. Frisch Amália 1941-ben hunyt el. 59 éves volt ekkor, halálának oka és körülményei nem ismertek. Maradványai édesanyjáé mellett, a Kozma utcai Zsidó Temetőben nyugszanak. Sírját nem gondozza senki.

Dr. Frisch Amália két háború, a balkáni és a II.világháború idején, Konstantinápolyban jutott karrierje csúcsára, majd egy harmadik háború idején, Budapesten halt meg, teljesen elfeledve.

 

Köszönetnyilvánítás:

A szerzők hálásan köszönik a cikk megírásához nyújtott önzetlen segítséget a Frisch család leszármazottjának, a budapesti Vécsey Dánielnek, Dr. Oross Andrásnak a bécsi Haus-, Hof-, und Staatsarchiv magyar delegátusának, illetve Prof. Dr. Rudolf Angsternek, az Innsbrucki Egyetem Jelenkortörténeti Intézete professzorának.

[1] Budapesti Hírlap, 1911. jan. 4., p. 8.

Címkék:Frisch Amália

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsidó Művészeti Napok májusban

Május 6. és 14. között rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat Budapesten; az idén második alkalommal megvalósuló összművészeti esemény neves...

Zsidó orvos vagy csodarabbi?

Gyógyítás és gyógyulás a 20. század első felében, személyes emlékek tükrében

Close