Szombat előfizetés 2017

„A humanizmus valódi tárháza” – A pesti izraelita hitközség kórháza, 1842-1948

Írta: Veszprémy László Bernát - Rovat: Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Magyarországon léteztek zsidó kórházak Baján, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon és Munkácson is[1], azonban cikkünkben a fővárosi zsidó kórházakra, és azon belül is „a” zsidó kórházra, a pesti izraelita hitközség 1842-es alapítású kórházára fókuszálunk.

Vizit a csepeli Weiss Alice Gyermekágyas Otthon betegszobájában. Képek forrása: “Szeretett elnökasszonyunknak Vészi Józsefné őméltóságának mély tisztelettel a Weiss Alice Kórház”c. 1941-es kiadvány.

Groszmann Zsigmond rabbi 1933-ban dokumentumokkal ellátott cikksorozatot közölt, melyben végigkövette a zsidó kórház történetét.[2] A kezdetek igazán szerények voltak: 1805-ben az Orczy-házban beraktak négy ágyat egy szobába, és vásároltak hozzá orvosi kellékeket, ezt kinevezték betegháznak. 1841-ig számos alkalommal költöztek is. 1842-1889 között a Gyár utcai egyemeletes épületben már volt 4 kórterem, 6 kisebb betegszoba és bőrbeteg-részleg is. Az 1841-es nyitást követően 200-300 beteget kezeltek évente, ami a nyolcvanas évek elejére már évi 900 főre nőtt, 1884-ben pedig a 7000-et is meghaladta. A megnövekedett igények miatt a kórház az 1889-ben megnyitott Szabolcs utcai épületbe költözött. Az impozáns épületet Freund Vilmos tervei alapján készítették el.

Patai József, a Múlt és Jövő későbbi szerkesztője azt írta a megnyitásról, hogy az „fényes momentum, mely késő utódoknak fogja hirdetni, kik voltak az elődök, milyen példákat szolgáltattak jövő nemzedékeknek, milyen művekkel örökítették meg áldásos működésüket”. A 4000 négyzetméteres épület a Szabolcs utca és az Aréna út sarkán állt. A főépület földszintjén a tág és díszes bejárattól balra nyíltak a bejáró betegek számára kialakított belgyógyászati rendelés helyiségei, melyek egy kétablakos várószobából és egy rendelőszobából álltak. Utóbbi mellett volt a belgyógyászati osztály főorvosának dolgozószobája mellette pedig az osztály laboratóriuma. Jobbra a bejárattól a sebészetre juthattak a betegek, mely váróteremből, rendelő- és műtőszobából állt. A főépületből kettős lépcső vezetett az első emeletre, ahol a személyzet lakott, illetve négy kétablakos szoba is állt a folyosó utcai oldalán 4-4 beteg számára. Ezekhez kapcsolódott egy szoba az ápolónő számára, utána fürdők, és a széles folyosó ellenkező oldalán további betegszobák következtek. A belgyógyászati pavilonban 60 betegnek volt helye, míg a földszinten és az első emeleten további kórtermek voltak. A földszinten és az emeleten állt még két szoba az al- és segédorvos számára.[3]

Sztetoszkópos vizsgálat a csepeli Weiss Alice Gyermekágyas Otthonban.

Alapy Henrik, a zsidó kórház igazgatója 1929-ben ironizálva írta, hogy van „szegény ember, beteg ember, zsidó ember. Külön-külön is nagy baj akármelyik a három közül. Együtt véve pedig szerencsétlenség”[4]. Tény, hogy a budapesti zsidó kórházak – összesen nyolc intézmény a holokauszt előtt[5] – éppen annyira válaszként születtek a zsidó nyomor kevéssé dokumentált jelenségére, mint arra az igényre, hogy a keresztény többség előtt a közösség „hasznos” mivoltát megmutathassák.[6] Bőke Gyula, a kórház korábbi igazgatója 1885-ös beszámolójában ekképp kötötte össze a két feladatot: „A betegek gyógykezelését… a zsidó már régi idők óta mintegy vallásos ténykedésnek tekinti… Manapság is, hol a zsidó éppúgy, mint más polgára az államnak terhekben és jogokban egyenlően osztozkodik, ezen… humánus hagyományos működését nem szünteti meg”.[7] Stiller Bertalan kórházorvos hasonlóan arról beszélt, hogy munkáját a „Caritas, a tudomány és a zsidóság becsületének vezércsillagai alatt” végzi.[8]

Mindez az igyekezet különösen kiviláglik a kórház kimutatásaiból, melyeket a zsidó sajtó rendre publikált, s melyekben a kezelt keresztények arányát mindig kiemelték. „A kórház, dacára… felekezeti jellegének… oly bőkezűleg juttatja áldását a nem zsidó felekezetű betegeknek, hogy első pillanatra is már meggyőződhetünk, miszerint a zsidó jótékonyság nem ismer valláskülönbséget… A pesti zsidó kórház a humanizmus valódi tárháza”[9] – írta az Egyenlőség, többször felemlítve, hogy az ápolt betegek mintegy fele mindig keresztény volt.[10] Hasonlóan keresztény volt a betegek közel fele a Bródy-féle gyermekkórházban, ahol a szegényeket ingyen ápolták.[11] Effajta ingyen gyógyítást a Szabolcs-utcai zsidó kórház is végzett, ahol a „bejegyzett” szegényeket fizetés nélkül, a „vagyonosokat” pedig – 1886-ban – egy forintért gyógyították. A kórház három zsidó szegényorvost is alkalmazott, akik az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületekben házhoz menve gyógyítottak a hitközség költségén, az említett évben összesen 4279 beteget.[12] A kórház szintúgy külön figyelmet szentelt a keleti, „galíciai” zsidók kezelésének, akik sokszor nem tudták megfizetni az ellátást.[13] Erre az élő szolidaritásra utalhatott Fischer Aladár osztályos főorvos, amikor a kórházat „a zsidóság egyik bástyájának”, és az orvosokat „a bástyán az őrszemeknek” nevezte.[14]

12 ágyas betegszoba a csepeli Weiss Alice Gyermekágyas Otthonban.

Jótékonysági intézményként a kórház rendszeresen küzdött anyagi gondokkal, ám Alapy Henrik szerint a mottójuk mindig az volt, hogy „szegények vagyunk, de olyan nyomorba nem juthatunk, hogy… a kórház egyetlen intézményét is lebont[suk]”.[15] Ennek ellenére a felújításokat rendre kölcsönből, a költségvetési hiányokat pedig adakozásból kellett fedezni,[16] és láthatóan az orvosok fizetése is rendre csúszott: az Egyenlőség egy cikke szerint 1929-ben nem tudtak a dolgozóknak „rendes fizetést adni”, egy későbbi sztrájk kapcsán pedig mintha arra utalt volna a lap, hogy az orvosok egy részét egyáltalán nem fizették[17] – igaz, ez utalhatott akár a gyakornokokra is, hiszen tudjuk, hogy a ma is létező Szeretetkórház fogadott gyakornokokat 15 rendszeres orvosa mellé.[18]

A zsidó kórház számos bővítésen esett át közel százéves fennállása során, elsősorban a két háború között. 1927-ben az idegosztályt, 1928-ban a nőgyógyászati részleget újították fel,[19] 1929-ben pedig – mint írta az Egyenlőség –, „újjászületett a zsidó kórház”. Vértes Emil, a pesti hitközség gazdasági elöljárója és Frey Kálmán kormányfőtanácsos kieszközölt egy 1 700 000 pengős kölcsönt a kórház számára, melyből hatalmas központi konyha és műtő építését, a szobákat összekötő központi telefonrendszert és központi világítást, valamint az épület felújítását fizették. Ekkor a kórháznak 13 épülete volt.[20] Egy cikkből azt is megtudhatjuk, milyen menüvel szolgált az új menza: a diétás fogások mellett általában zöldség és hús, mákos zsemlye, kávé és darált dió, illetve levesek, főzelékek, tej és tészta, krém vagy fagylalt szerepelt az étlapon.[21] Szintúgy tudjuk, hogy a kórház végig ortodox konyhát vezetett, s hogy az ápolószemélyzetet kioktatták a héber nyelven való imádkozásra is, hogy segíteni tudjanak, amennyiben a beteg ilyesmit igényelt.[22] Ugyanekkor a kórház új főorvosokat is választott.[23] Az épület újabb felújításokon 1933-ban esett át.[24]

A budapesti zsidó kórházak utóélete több esetben tragikus. Nemcsak a Maros-utcában estek a kórház betegei és dolgozói a nyilas vérengzés áldozatául: a Szabolcs-utcai kórház a német megszállás alatt a Wesselényi-utcában működött, és szintén több dolgozója meghalt.

Az épületet 1948-ban államosították, és ma már csak az amerikai úti Szeretetkórház oldalépületei – a menedékház és a régi vakok intézete – maradt meg a zsidó hitközség tulajdonában.

1944. március 2-án – két héttel a náci megszállás előtt – a bajai százéves zsidó kórház felújításának ünnepségén Bródy Ernő parlamenti képviselő azt mondta, hogy e „sorsdöntő órákban” a magyar zsidóságnak példát kell mutatnia felekezeti nyitottság terén. [25] Ezt a példát a magyar zsidóság kétségkívül megmutatta; hogy szomszédjaik mennyire értékelték azt, már más cikkre tartozik.

 

[1] Andréka Bertalan: A kórházügy történeti áttekintése I., Kórház, 1995/5, 38-40.

[2] Összefoglalóan lásd: Róbert Péter: Kórház a Szabolcs utcában (Budapest: AJAMK, 2007). A cikksorozat: Groszmann Zsigmond rabbi: A régi pesti zsidókórház, I-IV., Egyenlőség, 1933. március 11., 21.; március 25., 12.; április 8., 23.; május 6., 30.

[3] [Patai József]: A pesti izraelita hitközség kórháza, Ua., 1889. október 6., 1-2.

[4] Alapy Henrik dr.: Kaszab Aladár és a hitközség kórházai, Ua., 1929. március 23., 5.

[5] Az amerikai úti Szeretetkórház mai honlapja szerint 4 zsidó kórház működött Budapesten. A visszaemlékezések és a szakirodalom azonban több kórházról is tud: pesti izraelita hitközség kórháza, 1842; Bródy Zsigmond és Adél Gyermekkórház, 1897; Weisz Alice gyermekágyas otthon, 1910; a pesti szentegylet szeretetkórháza, 1919, és a budai szentegylet kórháza, 1939; a budapesti autonóm orthodox hitközség Bíró Dániel kórháza, 1920; Kaszab Aladár és Józsa poliklinika, 1925. Ezekhez lásd: Dr. Strausz Imre: Egy zsidó kórház 1944-ben. Emlékezés-vázlat ötven év múltán, Múlt és Jövő, 1994/4, 48-60.; Alexander Emed: Az első pesti zsidó kórházak történetéhez, Orvostörténeti közlemények, 2001, 179-181. A Bethlen-téri zsidó siketnéma intézet az első világháború alatt kórházként funkcionált. Kórházi látogatók, Egyenlőség, 1914. november 29., 11. Amennyiben persze tág fogalmak között értelmezzük a „zsidó kórház” szót, akkor a zsidó adományokból épült és zsidó személyzettel működő 1898-ban megnyitott budapesti poliklinika is annak számított; legalábbis az Egyenlőség publicistája 1900-ban „tulajdonképpen zsidó alkotásként” utalt arra. Két kórház, 1900. május 27., 6.

[6] Lásd a Kaszab Aladár poliklinika alapító dokumentumának első pontját. Mi történik a zsidó kórház körül?, Ua., 1925. augusztus 29., 10-12.

[7] A budapesti izr. kórház, Egyenlőség, 1886. július 18., 4.

[8] Stiller Bertalan a zsidó kórház fejlődéséről, Ua., 1921. január 8., 7.

[9] A pesti zsidó kórház, Ua., 1885. július 12., 5-6.

[10] Két kórház, i. m.; A zsidó kórház tíz éve, Ua., 1899. december 3., 8.; Száz éves a Pesti Izr. Hitközség kórháza, Magyar Zsidók Lapja, 1941. szeptember 25., 4. A kórház által ápolt keresztény betegek között szerepelt a vérmesen antiszemita fajvédő író, Kádár Lehel is.

[11] A pesti hitközség beszámolója III., Egyenlőség, 1914. május 24., 10.

[12] A budapesti izr. kórház, i. m.

[13] A galíciaiak és a budapesti kórházak, Ua., 1909. március 21., 6.

[14] A Pesti Izraelita Hitközség nagyszabású valláserkölcsi, kulturális és szociális új akciói, Ua., 1933. december 2., 3.

[15] Dr. Lederer Sándor és a kórház, Ua., 1927. október 22., 6.

[16] A pesti hitközség, i. m; A pesti zsidó kórházat az ország egyik legmodernebb intézményévé fejlesztik, Ua., 1929. július 27., 10.

[17] A zsidó orvosok súlyos problémái, Ua., 1929. március 9., 3.; A zsidó doktorok, Ua., 1932. február 13., 2.

[18] A Szeretetkórház kebelében új zsidó poliklinikát szerveznek, Ua., 1929. április 20., 27.

[19] Új idegosztály a pesti zsidó kórházban, Ua., 1927. március 19., 10.; A zsidó kórház építkezései, Ua., 1928. augusztus 11., 11.

[20] A zsidó kórház újjászületése, Ua. 1929. június 22., 8.; A pesti zsidó kórházat az ország egyik legmodernebb intézményévé fejlesztik, Ua., 1929. július 27., 10.

[21] Körséta az izraelita kórház gazdasági épületében, Ua., 1929. augusztus 10., 18.

[22] A konyhához lásd: Pályázatok, Ua., 1921. szeptember 3., 14.; Gyakorlott konyhavezetőnőt [keresünk], Magyar Zsidók Lapja, 1943. március 11., 4. Az ápolókhoz lásd: Zsidó ápoló-nővérek, Egyenlőség, 1909. november 21., 13.; Vizsgáznak a zsidó nővérek, Ua., 1914. január 18., 16.

[23] A zsidó kórház főorvosi állásainak betöltése, Ua., 1929. július 13., 11.

[24] A Pesti Izraelita Hitközség nagyszabású, i. m.

[25] Felavatták az újjáépített százéves bajai zsidó kórházat, Magyar Zsidók Lapja, 1944. március 2., 4.

Címkék:izraelita kórház, orvoslás, történelem

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Meghalt a világ legöregebb férfija Izraelben

Egy hónappal 114. születésnapja előtt meghalt Jiszráel Krisztál, a világ legöregebb férfija Izraelben - jelentette a Jediót Ahronót című újság...

Lengyelország – műzsidók kora

Falusi zsidó esküvő, zsidók nélkül.

Close