A Gulagtól a miniszterelnöki bársonyszékig

Írta: mult-kor.hu/szombat - Rovat: Történelem

100 éve született Menahem Begin

A breszt-litovszki zsidó közösség titkárának fia volt. Hagyományőrző, de erősen cionista meggyőződésű családban látta meg a napvilágot. A vallási iskola és az állami gimnázium elvégzése után a varsói egyetem jogi karára került, ahol 1935-ben diplomázott. Már gyermekként belépett a Hasomér Hacáir nevű marxista cionista ifjúsági szervezetbe, de 16 évesen a jobboldali revizionista cionista Betar ifjúsági mozgalomhoz csatlakozott, amely harciasabb módszerekkel küzdött a palesztinai zsidó állam megteremtéséért.

ap-begin-gp-betar-bielsk

Begin, a Bétár vezetője Bielsk városában. (Alsó sor, középen.)

Pár év múlva már Begin volt a lengyelországi hálózat vezetője, s szervezte a lengyel zsidók tömeges kivándorlását Palesztinába. 1939-ben Nagy-Britannia palesztinai politikája ellen tiltakozó tüntetést szervezett a varsói brit nagykövetség előtt, amiért hatheti börtönbüntetésre ítélték. 1939 májusában megnősült: az egyik Betar-tag lányát, Aliza Arnoldot vette el, akitől később három gyermeke született.

 

menachem-begin-jpeg-f-37735

1940: Begin litván igazolványa

Amikor 1939 szeptemberében Németország lerohanta Lengyelországot, Begin Wilnóba (ma Vilnius) menekült, amely pár hónapra Litvánia fővárosa lett. Családja holokauszt áldozata lett. 1940-ben a bevonulás után a szovjet hatóságok letartóztatták, s mint “társadalomra veszélyes cionista elemet” nyolcévi kényszermunkára ítélték. A pecsorai táborból a Szovjetunió elleni német támadást követően szabadult, s csatlakozott a szovjet fennhatóság alatt élő lengyelekből toborzott ún. Anders-hadsereghez.

Menachem-Begin-1

1940: Az NKVD fogságában

Iránon keresztül 1942 májusában érkezett Palesztinába, de decemberben kilépett a légióból és csatlakozott a radikális földalatti cionista fegyveres csoporthoz, az Irgunhoz. 1944-ben már a szervezet első számú vezetője volt: felkelést hirdetett a palesztinai brit mandátum felszámolására, terrorakciókat szervezett a brit csapatok, hatóságok ellen. Az Irgun ismertebb akciói közé tartozott az akkói börtön elleni támadás, amely a szervezet fogva tartott tagjainak kiszabadítására irányult, valamint a brit katonákkal, tisztekkel teli jeruzsálemi Dávid Király szálloda levegőbe röpítése 1946 júliusában. Az Irgun és egy másik fegyveres csoport tagjai 1948 áprilisában megtámadták Deir Jaszin települést, ahol a harcokban és utána 107 arab lakos vesztette életét. A Hagana, a baloldali fegyveres szervezet elítélte a gyilkolást, a Jewish Agency úgyszintén. Begin fejére a britek 10 ezer font vérdíjat tűztek ki, de elfogni nem tudták.

wanted

A britek által körözött terroristák listáján

Izrael állam 1948. májusi kikiáltása után az Irgun formálisan beolvadt a zsidó hadseregbe, de az önfejű Begin hamar összeütközésbe került David Ben Gurion miniszterelnökkel. Amikor az Irgun a nemzetközi fegyverszünetet megsértve fegyvert próbált bejuttatni az országba, Ben Gurion habozás nélkül szétlövette hajóját. Begin a partra tudott úszni, de tucatnyi harcostársa életét vesztette, a két ember ettől kezdve életre-halálra gyűlölte egymást.

Begin 1949 jun

Ellenzéki politikusként 1949-ben

1948 augusztusában Begin megalapította a Herút (Szabadság) pártot, amely az 1949. januári választásokon 11,5 százalékot kapott, s a parlamentben, a Kneszetben a jobboldali ellenzék szerepét töltötte be. Mivel múltja miatt szalonképtelennek számított, Begint sokáig inkább tekintették demagóg népvezérnek, mint igazi politikusnak.

Begin jóvátételi szerződés elleni tiltakozó kampány-crop

1952 – Begin a német jóvátétel ellen tiltakozik

A kormány ellenzékeként élesen elítélte a Németországgal folytatott jóvátételi tárgyalásokat, amelyekről úgy vélekedett, hogy a németek pénzen vásárolnak maguknak bűnbocsánatot. Szavára 15 ezer tüntető vonult a Kneszet elé, melyet kővel dobáltak meg. A rendőrség közbelépett, zavargások törtek ki.

Begin2

Az 50-es évek végén

Az 1967-es hatnapos háború előestéjén lett először miniszter, amikor a helyzet megkövetelte egy nemzeti egységkormány felállítását, s három évig látta el tisztségét.

begin_1967 miniszter

1967: Begin, az egységkormáány minisztere

Begin nyolc választást vesztett el, de 1977-ben az általa négy évvel korábban létrehozott Likud (egység v. megerősödés) pártszövetség lett a parlament legnagyobb ereje, a Begin vezette kormány pedig Izrael történetének első jobboldali (nem szocialista) kabinetje. A kormányfő “gazdasági fordulatot”, gazdasági liberalizációt hirdetett, programja szerint igyekezett szűkíteni az európai (askenázi) és a keleti (szefárd) zsidók közötti szociális szakadékot. Már a kezdet kezdetén nyilvánvalóvá tette, hogy Júdea és Szamaria (azaz a Jordán-folyó nyugati partja) izraeli ellenőrzés alatt marad. Ugyanakkor kutatta a közel-keleti béke lehetőségeit is.

284548-israeli-prime-minister-menachem-begin-and-egyptian-president-anwar-sad

1977, a nagy áttörés: Begin, mint miniszterelnök Anvar Szadat egyiptomi elnököt fogadja

Ennek eredményeként 1977 novemberében Anvar Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálembe látogatott, majd 1978. szeptember 17-én Camp Davidben Szadat és Begin – Jimmy Carter amerikai elnök jelenlétében – aláírta a közel-keleti békerendezést elindító két keretegyezményt. Abban az évben az izraeli és az egyiptomi vezető kapta megosztva a Nobel-békedíjat. 1979. március 26-án megszületett az izraeli-egyiptomi békeszerződés, amelyben Izrael a “területet békéért” elv alapján lemondott a Sínai-félszigetről. Az egyezségnek mindkét országban voltak ellenzői: zsidó telepesek véres összecsapásokat kezdeményeztek az eltávolításukra érkezett izraeli katonákkal, míg egyiptomi szélsőségesek 1981 októberében meggyilkolták Szadatot.

800px-Begin_Brzezinski_Camp_David_Chess

Begin Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadóval sakkozik

Begin 1981-ben annektálta a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsíkot, s lebombáztatta Irak épülő atomerőművét. 1982-ben hadügyminisztere, Ariel Saron és Rafael Eitan vezérkari főnök nyomására belegyezett a Libanon elleni invázióba, mivel a Dél-Libanonban berendezkedő PFSZ rendszeresen lőtte Észak-Izraelt. Az izraeli támadás következtében a PFSZ kivonta erőis javát Libanonból és Tuniszba tette át a székhelyét. Az utolsó izraeli katonák csak 2000-ben vonultak ki Dél-Libanonból.

500full

A Time címlapján

A háború legemlékezetesebb eseménye a szabrai és satilai vérengzésvolt, amelynek során libanoni keresztény milicisták több száz fegyvertelen palesztin menekültet mészároltak le. Noha korántsem ez volt az egyetlen mészárlás a libanoni háború éveiben, a média ennek szentelte a legnagyobb figyelmet, mivel Izrael is érintett volt benne.

Flickr_-_Government_Press_Office_GPO_-_Menahem_Begin_with_Ariel_Sharon 1977

1979 –  Menahem Begin miniszterelnök, Ariel Saron hadügyminiszter

Felesége halála és a kilátástalan libanoni háború miatt Begin depressziósan, betegen 1983. szeptember 16-án lemondott kormányfői tisztségéről, utóda Jichák Samir lett. A lemondásakor legnépszerűbb és legnagyobb tiszteletnek örvendő izraeli politikus ezt követően teljes visszavonultságban élt 78 éves korában, 1992. március 9-én a jeruzsálemi Ihilov kórházban bekövetkezett haláláig.

Begin3

Lemondása után, idősen és betegen

 

 

 

Címkék:Betar, Camp David, Irgun, Izrael, Likud, Menahem Begin

[popup][/popup]