Hírek, lapszemle
„Nem lehet minden hülye mellé paragrafust állítani.” Valóban nem, paragrafusból csak egy van. A hülyék majd szépen felsorakoznak mögé.
Sólyom László köztársasági elnök aláírta azt a sokat bírált törvénymódosítást, amely büntethetővé tette Magyarországon a holokauszt tagadását. Hibás döntés volt-e Sólyomé, vagy csupán részleges megoldás?
Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírt.
Raj Tamás nyugalmazott főrabbi temetésére 2010. március 10-én, szerdán 13:00 órakor kerül sor a Kozma utcai zsidó temetőben. Utolsó útjára és búcsúztatójára, testvére, Raj Ferenc rabbi és Kardos Péter főrabbi várja az elhunyt híveit, hogy minél többen, kísérjék utolsó útjára hazánk legendás rabbiját, nagyon sokunk szellemi tanítóját, mesterét.
Az elmúlt húsz év során valaha kormányzati pozícióba került politikai erőkben rengetegen csalódtak: e csalódottak közül kerül ki a Jobbik számos támogatója. De vajon mit ígér a magát nemzeti radikálisnak nevező párt programja, retorikája és gondolatvilága?
Programok
Háromnapos programsorozatot szentel a Trafó a rasszizmus kérdésének március 8. és 10. között: a neves kortárs író, Elfriede Jelinek darabjai mellett a programban szerepel drámapedagógiai foglalkozás, beszélgetés, előadás a "kedélyes zsidózásról". A programok egy része ingyenes.
Két férfi, lépések és formációk vibráló csendekkel pontozott, hipnotikus füzére, a kar és a kéz Gatra igen jellemző rajza, két lélegzetelállító koreográfia, előbb Schubert, majd Gustav Mahler, Riad al Sunbati és a The Beatles zenéjére. A Franciaországban élő izraeli táncművész, a tiszta tánc műfajában alkotó koreográfus Emanuel Gat alig egy évvel nagy sikerű vendégjátéka után ismét Budapestre érkezik. Tavaly lendületes salsa egy perzsaszőnyegen, most két gyönyörű duett!
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
Az Izraeli Kulturális Intézet és a Bálint Ház Könyvklubjában együtt olvassuk izraeli írók könyveit. A beszélgetést egy vállalkozó kedvű résztvevő moderálja.
Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
Telepesek két tűz között
A ciszjordániai telepesek többsége ugyan felesküdött, hogy nem tágít, és nem hagyja el otthonát, a kibuclakók közül sokan boldogan elköltöznének, ha lenne rá lehetőségük - írja a párizsi székhelyű nemzetközi lap.
2008. november 18.
A ciszjordániai telepesek többsége ugyan felesküdött, hogy nem tágít, és nem hagyja el otthonát, a kibuclakók közül sokan boldogan elköltöznének, ha lenne rá lehetőségük - írja a párizsi székhelyű nemzetközi lap.
A telepesek fele ideológiai meggyőződésből ragaszkodik a földhöz, és semmilyen körülmények között nem akar elköltözni a palesztin területekről. A lap a Meerec Párt felméréseire hivatkozva közli, hogy a 280 000 ciszjordániai zsidó telepes 40 százaléka viszont hajlandó lenne elhagyni a kibucokat. Elegük van már a gyűlölködésből és az állandó fenyegetettségből. Sokan pedig elfogadhatatlannak tartják, ahogy az izraeli hatóságok bánnak a palesztinokkal, ezért, feladva az egységes zsidó állam eszményét, elfogadnák a Palesztin állam létrejöttét. A renegátnak kikiáltottat gyakran kiközösítik, néha gyilkossággal fenyegetik a földet mindenáron védelmezni óhajtó szomszédaik. „Állandóan fegyvert kell viselnem. A zsidóktól félek, nem az araboktól" - panaszolta az egyik telepes. Sokan nem is merik nyíltan bevallani, hogy szeretnének elköltözni, és hogy támogatják a független palesztin állam kikiáltását.
Az elkötözésre hajló telepesek azonban nehéz helyzetben vannak. Házaikra nincs vevő, így nem tudnak a zsidó területekre költözni. A baloldali Meerec ezért azt szorgalmazza, hogy a költségvetésből különítsenek el 6 milliárd dollárt, amelyből 20 000 telepes családja kezdhetne új életet Izrael 1967-es határain belül.
A Kadima és a Munkáspárt kezdetben támogatta a tervet, de aztán meghátráltak: attól tartanak, hogy a kérdés nagyon megosztaná az izraeli társadalmat. Az izraeli pártokat az is visszatartja, hogy a Gázai övezet átadásához hasonlóan a ciszjordániai fennsíkon is a szélsőségeseket erősítené a területek átadása. Pedig - véli az International Herald Tribune - a lépés valószínűleg erősítené a megbékéléspárti Mamúd Abbász elnököt.
A zsidó telepesek ügyében legkorábban februárban, az előrehozott parlamenti választások után történhet előrelépés. Cipi Livni már jelezte, hogy a Kadima győzelme esetén egyik első dolga lesz a törvény elfogadása.
 Vita a Máv-perről
Gadó János cikkében (Felelős és etikus?) azt írja, hogy felelőtlen és a “Holokausztból eredő erkölcsi tőkét” erodálja az a hevenyészett bírósági kereset, amelyet egy chicagói bíróságon nyújtottak be, és amelyben a MÁV-ot perlik, amiért az közreműködött az 1944-es deportálásokban. Mivel a kereset nem élvezi “komoly zsidó szervezetek támogatását”, szerinte az ügy eleve megkérdőjelezhető vállalkozás.
...»
A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon ...»
A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt) ...»
Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat ...»
2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a ...»
|
