Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Bukarest anno – Romániai zsidóság egykor és ma
Megjelent a Szombat szeptemberi száma
Leon Volovici: Román írók – zsidó írók, a kulturális identitás dilemmái
A harmincas években, a román kultúrába integrálódott zsidó értelmiségiek és művészek fejlődése mind nyilvánvalóbban a kudarc jegyeit mutatta, amit az évtized vége felé szentesítettek az őket a román kulturális szervezetekből és szövetségekből hivatalosan is kizáró törvények. Nagy megrázkódtatás volt ezeknek az értelmiségieknek, akik a román kultúrába való integráció mellett döntöttek, diszkréten vagy hangsúlyozottabban megőrizve kapcsolatukat a zsidó világgal. Ez a dráma folytatódott – különböző formákban és teljesen más kontextusban – a kommunista rezsim berendezkedését követő évtizedben is.
Gadó János: A Holokauszt Romániában
Miután Antonescu és a Vasgárda között elmérgesedett a viszony, 1941. január 21-én utóbbi puccsal próbálta ellenfelét megbuktatni. Ennek során tört ki a bukaresti pogrom, melynek 125 áldozata volt. A vasgárdisták több tucat zsidót öltek meg a városi vágóhídon, akiknek megcsonkított holttestét kampókra akasztották. A háromnapos belharcban az Antonescut támogató hadsereg, a németek segítségével leverte a Vasgárdát.
Váltságdíj a zsidókért
Románia a diktatúra idején eladta az országban élő zsidókat, Izrael pedig megvásárolta őket. A történetet Radu Ionid ismerteti The Ransom of the Jews (Váltságdíj a zsidókért) című könyvében. A bizarr együttműködés a hidegháború éveiben töretlenül folytatódott: Izrael folyamatos deviza-utánpótlást biztosított a lerobbant román rezsimnek – kivándorlási engedélyekért cserébe. A fejpénz háromezer dollár körül mozgott. Az együttműködést a két ország titkosszolgálata bonyolította – valahol félúton a diplomáciai megállapodás és a gazdasági együttműködés között.
Lya Benjamin Moses Rosen volt romániai főrabbiról
Tisztáznunk kell, hogy ha Moses Rosen kötött is bizonyos kompromisszumokat, azokat minden bizonnyal az a szándék motiválta, hogy a judaizmus és a zsidóság fennmaradjon a romániai kommunista rendszer körülményei között. Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a főrabbi az adott feltételek között olyan eredményeket ért el, amilyenekkel, tudomásom szerint, más, kommunista rendszerű országokban nem dicsekedhettek. Közbenjárt a kivándorlás érdekében. Interveniált a cionizmusért letartóztatott vezetők kiszabadításáért.
Erdélyi Lajos: A főrabbi alulnézetből
A Saptamina című, a nacionalista román értelmiség számára szerkesztett hetilapban jelentek meg azok a nyíltan antiszemita, félreérthetetlenül Moses Rosenre utaló versek, amelyeknek szerzője Corneliu Vadim Tudor volt, ma a Romania Mare fasisztoid párt elnöke. 1984-et írtak, nem volt veszélytelen, de több értelmiségi kereste meg a főrabbit, biztosította szolidaritásáról. Közöttük két erdélyi magyar író.
Salamon Márton László: Az Idegen
Bukarestben van némi zsidó élet, még ha csak töredéke is annak, ami hajdan lehetett, a többi városban viszont jobbára csak a kóser kantinok jelentik az alig pislákoló közösségi élet hétköznapi helyszíneit. A vidéki zsinagógákban már csak elvétve van minjen, a temetők pedig gondozatlanok, gyomosak.
Mya Liontescu: A Bukaresti Zsidó Színház rövid története
1940-ben Romániában megszakadt a jiddis nyelvű színjátszás. A zsidóellenes törvények megtiltották a jiddis nyelv használatát, a zsidó színészeket pedig minden román színházból elbocsátották. Ők azonban nem csüggedtek el, sőt harcot indítottak egy önálló zsidó színház létrehozásáért Bukarestben. Ez, Baraseum néven létre is jött, és előadásai hatalmas sikert arattak. Jóllehet román nyelven kellett játszaniuk, de jiddis nyelvű énekek, refrének, viccek, bemondások tarkították az előadásokat, és a hatóság szemet hunyt e fölött. Így mégis továbbélt a jiddis nyelv a színpadon.
Továbbá: Román zsidó exodus, 1959; Max Blecher és Norman Manea prózája; „Letisztultak a dolgok” – beszélgetés Harry Eliaddal, a bukaresti Állami Zsidó Színház igazgatójával; Interjú a színház művészeivel; Csáki Márton Norman Manea, Kápolnai Zoltán Andrei Oistenau könyvéről
A zöldpártok hívei idegenkednek a tekintélyelvű konzervatív pártoktól... A szekularizáció és modernizáció gyermekei. Urbánusok. A zöldek haszonélvezői a jóléti társadalomnak, de egyúttal a fogyasztói
Felnéztem a mellettem lévő bérházra, amiben Szomory Dezső élete utolsó szakaszát élte. Ismertem régről, fent a harmadik emeleten az a szoba. A szoba, ahol éhen halt – vagy nem is éhen, csak a fájdalomtól
Az antiszemita gondolkodásmód a 19. század utolsó harmadában jelent meg Magyarországon. Azóta eltelt egy bő évszázad, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a zsidóellenes előítéleteknek komoly hagyománya
A „közösség elleni izgatás” értelmében, amely hatályos passzus a büntető törvénykönyvben. Ez az amerikai és annak nyomán a strasbourgi joggyakorlat szerint a Clear and present danger (közvetlen és
