előfizetés 2009

Hírek, lapszemle

Büntethetővé vált a holokauszttagadás

Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírt.
 

Raj Tamás főrabbi búcsúztatása

Raj Tamás nyugalmazott főrabbi temetésére 2010. március 10-én, szerdán 13:00 órakor kerül sor a Kozma utcai zsidó temetőben. Utolsó útjára és búcsúztatójára, testvére, Raj Ferenc rabbi és Kardos Péter főrabbi várja az elhunyt híveit, hogy minél többen, kísérjék utolsó útjára hazánk legendás rabbiját, nagyon sokunk szellemi tanítóját, mesterét.
 

A frusztráció népe

Az elmúlt húsz év során valaha kormányzati pozícióba került politikai erőkben rengetegen csalódtak: e csalódottak közül kerül ki a Jobbik számos támogatója. De vajon mit ígér a magát nemzeti radikálisnak nevező párt programja, retorikája és gondolatvilága?
 

Hazatérnek az elüldözött zsidó művészek a Páva utcába

A két világháború között zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek munkásságát bemutató kiállítást rendeznek Késői hazatérés címmel Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban április 16-tól nyár végéig.
 

Vona és az indiánok

Ózdon reális az esélye, hogy a Jobbik jelöltje az első fordulóban több szavazatot kap a Fideszénél – a két párt között már júniusban kevesebb mint két százalék volt a különbség, a helyi jelölt pedig több mint ötezer ajánlószelvényt gyűjtött össze. A belvárosi művelődési központban szombat délután zsúfolásig telt ház, több mint 800 ember várta Vona Gábor lakossági fórumát. 
tovább >

Programok

[2010-03-10]
Jelinek-napok a Trafóban

Háromnapos programsorozatot szentel a Trafó a rasszizmus kérdésének március 8. és 10. között: a neves kortárs író, Elfriede Jelinek darabjai mellett a programban szerepel drámapedagógiai foglalkozás, beszélgetés, előadás a "kedélyes zsidózásról". A programok egy része ingyenes.
 

[2010-03-12]
Emanuel Gat Dance: Téli utazás/Téli variációk

Két férfi, lépések és formációk vibráló csendekkel pontozott, hipnotikus füzére, a kar és a kéz Gatra igen jellemző rajza, két lélegzetelállító koreográfia, előbb Schubert, majd Gustav Mahler, Riad al Sunbati és a The Beatles zenéjére. A Franciaországban élő izraeli táncművész, a tiszta tánc műfajában alkotó koreográfus Emanuel Gat alig egy évvel nagy sikerű vendégjátéka után ismét Budapestre érkezik. Tavaly lendületes salsa egy perzsaszőnyegen, most két gyönyörű duett!
 

[2010-03-17]
„az életben maradt Anna Frank”

„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával

[2010-03-21]
Olvas-suk a Bálint Ház és az izraeli Kulturális Intézet Könyvklubja

Az Izraeli Kulturális Intézet és a Bálint Ház Könyvklubjában együtt olvassuk izraeli írók könyveit. A beszélgetést egy vállalkozó kedvű résztvevő moderálja.
 

[2010-03-24]
„A cedaka a zsidóság kultúrájában”

Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
 
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata   


A Szombat februári számában: Kié Kafka?


Novák Attila: Kafka mint nemzeti vagyon?
„Izraeli közintézmények számtalanszor próbálták megszerezni a Kafka/Brod hagyatékot, s most – ismét – perelnek. A Hoffe-lányok pedig legalább egy éve várnak arra, hogy egy Tel-Aviv-i bíróság döntsön a nevükben: a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár ugyanis bírósági eljárást kezdeményezett ellenük, mely még a múltra is kiterjed, merthogy a könyvtár szerint édesanyjuk illegálisan adta el külföldön „A per”-t.”

Franz Kafka: Előadás a jiddis nyelvről (magyarul először jelenik meg)
„Legyenek nyugodtak, Önök rögvest a zsargon kellős közepén lesznek, mert ha egyszer megérintette Önöket a zsargon – és a zsargon az minden: szó, haszid dallam, és ennek a kelet-európai zsidó színésznek a lénye – akkor elfelejtik a korábbi tartózkodásukat. Olyan erővel fogják érezni a zsargon valódi lényegét, hogy félni fognak, de nem a zsargontól, hanem saját maguktól. Nem is lennének képesek ezt a félelmet egyedül elviselni, ha a zsargon nem adna azonnal önbizalmat, mely a félelemnek ellenáll, sőt annál erősebb.”

Szántó T. Gábor: Franz és Jichok (színműrészlet)
„JICHOK Nem te mondtad egyszer... hogy is mondtad? Mi közöm a zsidókhoz, hisz még magamhoz sincs közöm? Most meg államot alapítanál?
FRANZ Dehát pont ezért kell a zsidóság, Icig! Hogy legalább valami közöm legyen magamhoz.
JICHOK Mit akarsz Palesztinától, Franz? Sivatag, mocsarak, pára, moszkitók. A te egészségeddel! Mit csinálnál ott? Városokat építenél?
 Maltert hordanál? Téglákat adogatnál?
Bitteschön herr Doktor. Dankeschön, herr Doktor... Zsakettben és keménykalapban? Térj észhez! Örülj, hogy nyugaton élsz. Örülj, hogy szabad vagy. Örülj a kultúrádnak, a doktorátusodnak, hogy kalapot emelnek neked a hitközségben, ha megtiszteled őket. Meg aztán, te nem az a fajta vagy, aki képes volnál itt hagyni apádat, anyádat.”

Konkoly Ágnes: Kafka odúja (Deleuze-Guattari: Kafka. A kisebbségi irodalomért c. könyve kapcsán)
„A kisebbségi lét kettős értelemben is jellemző Kafkára: zsidóként, és német anyanyelvűként is kívülálló hazájában, ahogy A kastélyban írja: „(…) sem a parasztokhoz nem tartozom, sem a kastélyba.” A szerzők szerint például – a hagyományos ödipális konfliktus-interpretáció kulcsműve –, a Levél Apámhoz nem az apához fűződő ambivalens kapcsolatot, nem az apa elleni lázadást, hanem a társadalomhoz, a bürokráciához, az „államgépezethez” való viszonyt tükrözi, a kisebbségi létből fakadó „idegenség” élményt, a „nyelvében idegenként való létezés” elleni lázadást.”

Panyi Szabolcs Kafka Naplójáról

„Kafka a közösség-érzeten túl világosan megfogalmazza a keleti és nyugat-európai zsidók közti mély ellentétet is, magát pedig a nyugatiakhoz sorolja. Ők azok, akik már visszavonhatatlanul a modern európai kultúrában élnek, annak minden előnyével, de minden hátrányával is. S a nagy kérdés mellett, hogy mit is kezd magával a modern ember, ott áll egy kisebb is, hogy mit kezd magával és hagyományával egy modern zsidó.”

Csáki Márton Kafka Felice Bauernek írt leveleiről

„Szent könyv ez, ha azt nézzük, mit mond a létreménytelenségről, de ördögivé teszi mindaz, amit a szerelemről elénk tár. Szívszaggató vagy éppen nevetségesen óromantikus vallomásai a vánkos alá rejtett, zsebben tapogatott, csókokkal behintett levelekről, archoz szorított virágokról, szerelmi halálról dédelgetett fantáziái észrevétlenül siklanak át olyan belső tájakra, ahová Felice már valószínűleg képtelen volt követni őt.”

És még...


Várnai Pál interjúja Jávor István filmessel
„Ma sem tudom, hogy engem mennyire figyeltek. Hogy a lakásomat lehallgatják, arra akkor jöttem rá, amikor egy antennaszerelővel felmentem a tetőre, és észrevettem, hogy a kéményből egy olyan kábel is kilóg, amelynek nincs általam ismert funkciója. Arról pedig, hogy hogyan kerültek a lakásomba ezek az egyetemi összejövetelek: akkori élettársnőm sokakat ismert az akkori demokratikus ellenzékből, és így általa én is megismerhettem őket. Ők nem féltették magukat, ezért úgy éreztem, hogy ha segíteni tudok, ez a legkevesebb, amit megtehetek.”

Gadó János beszélgetett Aliza Bin-Noun izraeli nagykövettel
„...nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ezeket a jó kapcsolatokat beárnyékolják az antiszemitizmus egyes megnyilvánulásai. Manapság ha Izraelben az emberek Magyarországról hallanak híreket, akkor ezek többnyire az antiszemitizmus növekedésével kapcsolatosak. Látják, ahogy a szélsőségesek az utcán menetelnek, hallják az antiszemita retorikát, olvassák, mi történik az országban. Tudnivaló, hogy a magyar származású izraeliek többsége holokauszt-túlélő vagy azok leszármazottja. De persze nemcsak róluk van szó – az ilyen hírek után az átlagos izraeli polgárnak is rossz benyomása alakul ki Magyarországról.”
 


szombat_logo.jpg  

 

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
fizessen elő a Szombatra.

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: info@szombat.org
Internet: www.szombat.org