előfizetés 2009

Hírek, lapszemle

20 éve halt meg egy nemzedék bálványa

Húsz éve, 1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a háború előtti magyar film "végzet asszonya".
 

Heródes építette Cesareát

Izraelben járva, ha időnk engedi, érdemes ellátogatni Cesareába, ahol beleizzadva a történelmi és a modern látnivalókba, rögtön csobbanni is lehet egyet a helyi kibucban a Földközi-tenger egyik legszebb, legkívánatosabb homokos partján.
 

Vevőre vár Ceausescu hírhedt börtöne

Vevőre vár Romániában a hírhedt Doftana börtön, ahol illegalitásban lévő kommunistaként Nicolae Ceausescu későbbi diktátort is fogva tartották.
 

Titokzatos magyaré lett Mengele naplója

Stamford - Szörnyű kísérletekről vall abban a kézzel írt naplójában az „auschwitzi halálangyal", azaz Josef Mengele (1911–1979), amelyet egy titokzatos magyar üzletember kaparintott meg.
 

A zsidózás határai

A Magyar Narancs újságírója Varró Szilvia újságíró úgy látja, elkezdett középre rendeződni a párt, a vadhajtásokat, a nagyon zsidózókat igyekeznek háttérbe szorítani a Jobbiknál. Kommunikációs tréningeken magyarázták el a párttagoknak, hogy a zsidó helyett érdemes inkább a multinacionális nagytőke szót használni, a cigányok esetében pedig inkább az oktatást hangsúlyozni. Posta Imrét, Vona Gábor tanácsadóját, a Köztársasági Őrezred korábbi pszichológusát azért vették le a listáról, mert túl sokat zsidózott – mondta oknyomozó riportja kapcsán az újságíró a Reggeli Gyorsban.
 
tovább >

Programok

[2010-02-16]
Kafka és hatása a kortárs irodalomra

Kerekasztal-beszélgetés és a Szombat folyóirat februári, Kafka-számának bemutatója

[2010-02-17]
„…külön szó mindenre”

„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával

[2010-02-22]
Csaplár Vilmos: Hitler lánya

A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)

[2010-02-27]
MAZSIKE BÁL – 2010

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében tisztelttel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit egyesületünk hagyományos évi társasági eseményére.

[2010-03-03]
Nyitott Kapuk a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában

Szeretettel várjuk azokat a szülőket és gyermeket, akik szeretnék megismerni programjainkat. 
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata  

Megjelent a Szombat januári száma

 

Novák Attila: A Mazsihisz-rendszer válsága
A Mazsihisz leépülési folyamata nem most indult meg. A nemzedékek romlása az elmúlt évtizedekben folyamatos volt, a zsidók szélesebb közösségével már régen elvesztette a kapcsolatát, ezért komoly felelősség terheli. A zsidó értelmiségieket azért nem említem, mert nekik alig van kapcsolatuk a Hitközséggel, ami nemcsak a Mazsihisz hibája, hanem a zsidó közösségi életet, annak problémáit túl partikulárisnak és szűkkeblűnek tartó, a zsidó szervezeti élettől ab ovo idegenkedő zsidóké is.

 

Szántó T. Gábor: Az utolsó tokaji zsidó
Állunk a kövek között és Lőwy Lajos az északról érkezett első hívekről beszél, akik borkereskedőként teremtettek a városban megélhetést. Simon Fanfédernek hívták az első tokaji rabbit, akit helyben hantoltak el. Már rég megvették az új temető földjét a hívek, de csak ettől fogva temetkeztek itt – s nem csupán a Bodrog közepén fekvő szigeten, ahol négy rabbisír is akad a százharminchat között –, mert istenfélőként úgy gondolták, nyugalmuk az eljövendő világ felé vezető úton is csak akkor lehet, ha rabbijuk vezetésével indulnak arra.

 

Gadó János: Marránusok a Naphegyen II. rész
Tizenöt voltam, mikor anyám újra férjhez ment. Újdonsült pótapám hat elemit végzett kertész volt, aki tizenkét éves korától idegenben kényszerült inaskodni, mert szülei nem tudták eltartani. Ám hiába szakadt el zsenge korban a szülőktől, a belé nevelt értékek (kereszténység, magyarság, család, munka, tulajdon) mélyen gyökereztek benne, s ezektől egész életén át nem tágított. Tizennyolc éves korában ejtőernyős levente volt, huszonnégy évesen (hallatlan lélekjelenléttel) megszökött a málenkij robotra összetereltek sorából. Huszonhét évesen föl kellett adnia önálló kertészetét, s állami alkalmazásba kényszerült. Utált mindent és mindenkit, aki kommunista volt.

 

Elie Wiesel: A bolond Mose (Gyárfás Vera fordítása)
A Talmud olvasását félbeszakítani nem volt igazi bűn, ha eltölthettem Moséval egy órát. Többet tudott a Talmudról, mint a kétezer év előtti bölcsek és tanítványaik. Messzebb látott náluk, némasága titkosabb igazságot rejtett, mint az övéké. Talán meglátta a Talmudban az első bolondot, akit Isten teremtett és akire egész biztosan hasonlított. A csodálatos gyűjteményben nem tényeket és kinyilatkoztatásokat talált, hanem látomást és ihletet merített belőle. Ő értette meg velem először, hogy idegenként szabad és kell gondolnom magamra; és hogy ezt az idegent el kell – és el szabad merített belőle. Ő értette meg velem először, hogy idegenként lehet és kell gondolnom magamra; és hogy ezt az idegent kell és szabad elpusztítanom, ha nem akarom, hogy ő végezzen velem.

 

„A kabaré ne legyen részrehajló” – Sas Józseffel beszélget Várnai Pál
Miután apámat elhurcolták, a Ferencvárosban laktunk anyámmal és öcsémmel, majd mostohaapám is csatlakozott hozzánk. Olyan szegények voltunk, hogy egyik nap ültünk a Haller téren egy padon, s jött egy Harsányi nevű bokszoló, aki megkérdezte tőlünk, hogy vacsoráztunk-e már? Jót röhögtünk, mert, bár a szót ismertük, a vacsorát nem. Mondtuk, hogy persze hogy nem vacsoráztunk. – Akartok? – Naná. – Akkor gyertek a Fradiba. A Fradit akkor Kinizsinek hívták, de azért mindenki Fradinak nevezte.  – Ha beszálltok bunyózni, akkor kaptok tejet meg kenyeret, tette hozzá Harsányi.  Mezítláb voltunk, rohantunk a Fradi pályára. Ott bunyóztunk és a tejet valóban megkaptuk, néha mi is cipeltük.

 

„Gondolkodom, tehát még vagyok” – Sándor Györggyel beszélget Várnai Pál
Bennünket a szovjet csapatok szabadítottak fel. Ahogyan anyámban, bennem is erős volt az igazságérzet. Amikor pedig azt tapasztaltam, hogy milyen szörnyű dolgok történnek az eszme nevében, kötelességemnek éreztem, hogy fellázadjak.  1978-ban katolizáltam, hívő lettem, ami zsidóként nem voltam. Zárszóként még annyit mondanék, hogy 45 éves pályafutásom alatt mindig ugyanazt az értékrendet képviseltem. Nem én változtam, a világ változott meg körülöttem.


 

szombat_logo.jpg  

 

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
fizessen elő a Szombatra.

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: info@szombat.org
Internet: www.szombat.org