Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl.

S. J. Agnon A Nagy Zsinagóga című elbeszélése nemcsak a héber, hanem az egész zsidó irodalom klasszikus darabja. Robert Alter megmondja, miért. 

Mily bőséges a Te jóságod, amit fenntartasz a Téged félőknek (Zsolt. 31, 20)

„Mitől létezik a világ, mitől mutatkoznak meg az Atyák? A Tórát tanuló kisgyermekek hangjától. Ezek a gyermekek mentik meg a világot.” (Zohár)

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).