Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban
És ki ül a vádlottak padján?
(-le-): Ohávé Hámoledet
Babits Antal: Asztali Áldás
Babits Antal: „Volt Egyszer, Volt Egy Kis Zsidó”
Vadász Ferenc: Meteor művészsors
Az ősi föld festője
Kartal Zsuzsa: Követem a csillagot
Újlaki Gabriella: … Tovább »

A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő ke­resztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »

Abból a roppant nagy és roppant sötét dzsungelból, amibe napjainkra könyvkiadásunk jutott, az elburjánzott aljnövényzetből próbál kiemelkedni egyik-másik jobb sorsot remélő és jobb sorsra érdemes kiadó. Most ezek közül kettő összefogott – a Cserépfalvi és a Göncöl – hogy megjelentessen … Tovább »

 Írói kitalációnál izgalmasabb, ugyanakkor hiteles történelem Richard Deacon összeállítása az izraeli titkosszolgálatról. Medinát Jiszraelt megalakulása óta a gyűlölet tengere veszi körül, amit kezdetben az angolok korbácsoltak fel, majd az arabokat a maga világuralmi tervei számára … Tovább »

Szeresd feleségedet, mint önmagadat: de jobban tiszteld, mint önmagadat”

A hagyományos zsidó tanítás szerint: asszony nélkül nincs Isten áldása, ugyanis ő tanítja a gyerekeket, ő viszi őket az iskolába, a hazaérkezőknek ő mond “Isten hozott”-at, ő a ház vidámsága, tisztasága … Tovább »

Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről

A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »

Mivé és hová lett Földes Lenke szobrász?

Újpest nem tartja számon Földes (Sonnenfeld) Lenkét. Ki csodálkozhatna ezen? A város neves szülöttei, lakói közül, száz és száz más is porrá, hamuvá vált, eltűnt jeltelen a nagy történelmi kataklizmák viharaiban…

1896. augusztus … Tovább »

Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, … Tovább »

Beszélgetés Kornis Mihállyal

Mikor interjút kértem Kornis Mihálytól, feltételt szabott: azt mond, amit akar. Csodálkoztam: ez minden beszélgetés feltétele. Ha a riporter feltételeket szabhatna, ő sem kérne mást: legyen őszinte a kérdezett. Aztán kiderült, másról van szó. Döntse … Tovább »

Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »

…megyek én is veletek bélyegesen, csillagoson – írta róluk Ady A bélyeges sereg című versében. – Hol, hogyan mikor, milyen körülmények között született a vers?

Harcokban megfáradtan érkezett az évszázad hatodik őszén Budapestről Párizsba az Új versek költője. Otthon, a … Tovább »

Apostagon, a Bács-Kiskun megyei nagyközségben az 1954-ben elhunyt kiváló író-publicistának Nagy Lajosnak, a huszadik századi magyar prózairodalom kimagasló alkotójának szülőházán kívül úgyszólván nincs is más országos jelentőségű nevezetesség. Van ellenben egy értékes helytörténeti … Tovább »

Egyik korábbi számunkban méltattuk a hajdani keresztény politikus, Slachta Margit érdemeit, az üldözések idején zsidók védelmében végzett tevékenységét. Majd egy olvasónk levelét közöltük, aki túlzottnak találta a méltatást, mert szerinte Slachta politikai magatartása 1945 után … Tovább »

Idén sűrűsödnek a félszázados szomorú évfordulók. Van közöttük egy különösen megdöbbentő. Egy olyan közjogi esemény emléke, amelyet napjainkban talán még az antiszemiták is hihetetlennek tartanak. Az 1941. évi XV. tc. volt ez, a “fajvédelmi törvény”, amely tiltotta a zsidók … Tovább »

Egy izraeli levél nyomán

A magyar kir. belügyminisztérium “vendégszeretetét” élveztük a garanyi internáló táborban . Politikai foglyokként. Kizárólag zsidók nyertek ide bebocsátást. Bennünket az Almássy gróf hajdani istállóiban szállásoltak el. A megüresedett kastélyban pedig … Tovább »

(részletek)

A halogatott reménység megbetegíti az elmét. Mi az én erőm, hogy reménykedjem, mi az én végem, hogy magam törtessem?

Megtört. Ma telik be a félszáz esztendő.

Nyolc nappal halála előtt izente: Magyarország velem együtt a sír partján bolyong. Én nemsokára leszállók. … Tovább »

Két új orosz nyelvű lap

Robert Maxwell, az angol sajtócézár a közelmúltban orosz nyelvű hetilapot indított az izraeli Maariv lapcsoport keretében. A “Vremja” péntekenként negyvenezres példányszámban jelenik meg. Kiadója Eduard Kuznyecov, a szerkesztőbizottság elnöke Natan … Tovább »

Az utóbbi évek egyik leghevesebb összecsapására került sor (persze, csak szavakban) az ultraortodoxia és a világi zsidóság között a nyár elején. A fölhevült kedélyek azóta ugyan lecsillapodtak, de az eset sokaknál rossz szájízt hagyott.

A Jewish Agency az Etiópiából átmentett … Tovább »

 “Nem arab provokáció, hanem az izraeli rendőrök ügyetlensége váltotta ki tavaly októberben a jeruzsálemi Templom-hegyen lezajlott véres összecsapásokat – állapította meg egy izraeli vizsgálóbíró.” Így kezdődött az a közlemény, mely nyáron jelent meg a magyar sajtóban (itt az … Tovább »

Érdekes élménye volt ez év augusztusában a Szohnut vendégeként Izraelben tartózkodó egyik magyar csoportnak. Horovitz Gábor, a szíves házigazdák egyike, aki a Mikve Jiszraelben, a legrégibb izraeli mezőgazdasági iskolában tanít és lakik, egy szombat délelőtt meghívott minket magához. … Tovább »