Megjelent a Szombat szeptemberi száma

Írta: Szombat - Rovat: Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A szeptemberi Budapest-szám tartalmából:

 

Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg távol tartotta őket a városmagtól. (…) A zsidó Budapest használta először a “zsidó háromszög” kifejezést, értve ezen a három nagytemplom által kijelölt területet. Ezek a zsinagógák azonban már maguk is csak a XIX. század első felében kialakult zsidó központ projekciói voltak, városnegyednyi méretben.

Gyáni Gábor: A zsidó avagy a zsidós Budapest
Mitől zsidós Budapest? Attól, hogy polgári. S mitől polgári Budapest? Attól, hogy lakói között sok a zsidó. S vajon ily mértékben képes valamely számbeli kisebbség rányomni a bélyegét a nagyvárosi közösség egészére? S ha igen, vajh miért? A kérdésre adott válasz rendszerint így hangzik: azért, mert a társadalmi mobilitás kivételes befolyást biztosít a kisebbségnek ebben az irányban.

Sipos András: Zsidónegyed a régi Budapesten?
Budapesten az egyértelműen zsidó többségű városrészek, a zsidó szakrális és kulturális helyek kivételes sűrűsödési pontjai sem valamiféle zárt, befelé forduló zsidó élet, hanem a másokkal való keveredés és intenzív együttélés színterei voltak. Ismeretes, hogy a vészkorszakban sem volt magától értetődő logikus döntés a „zsidó” és „keresztény” élettér teljes elkülönítését célul kitűző hatalom számára, hogy itt gettót létesítsen.

Perczel Anna: Budapest hagyományos zsidónegyede építészeti-művészettörténeti szemmel
A zsidónegyedben minden épület – még a legeldugottabb mellékutcákban is – a földszinten üzlethelyiségekkel épült. A kereskedelmi élet nem csupán egy utcára összpontosult, mint a város más részein. A kereskedelem a zsidónegyed minden utcáját átszőtte. Igazi pezsgő zsidó-kereskedő negyed alakult itt ki a 19. század kezdetétől és ezt építészeti adottságai – ahol ezt még nem tették tönkre – ma is tükrözik.

„Én egész életemben az otthonomat kerestem” Zsuzsanna Ozsváth-tal beszélget Várnai Pál
„Rájöttem, hogy milyen mélységesen igaza van Jacob Katznak abban, hogy Magyarországon a zsidók sohasem éltek felemelt fejjel, csak mindig lehorgasztott fejjel. Amikor én ezt felfogtam, mélységes hálát éreztem Amerika, amerikai barátaim iránt azért, amit ott elérhettem: a doktorátusomat, a professzorságomat, a publikációimat.”

„Csodálkozom, hogy a zsidó szervezetek ennyire közömbösek a zsidónegyed iránt” Beszélgetés Ladányi János városszociológussal, az Óvás egyesület tagjával
Ez egy közép-európai város zsidónegyede, ahol sokkal asszimilánsabb zsidó népesség élt, mint Kelet-Európában. Itt a házak túlnyomó részét nem zsidók építették, hiszen 1840 előtt nem is szerezhettek tulajdont. Itt a zsidó etnikai szegregáció klasszikus példája – lásd: New York – sem érvényesül, ahol a negyed közepén lakik legnagyobb arányban a legvallásosabb népesség és arányuk a centrumból kifelé haladva csökken. Pesten a zsidók jelentős részét elpusztították, megmaradt maga a negyed és ma ezt pusztítják, méghozzá szisztematikusan.

„A lakópark egyik előnye sokat kritizált zártságában rejlik” – Cséfalvay Zoltánnal beszélget Tallián Miklós A zsidónegyed olyan felbecsülhetetlen, és ma szinte teljesen kihasználatlan érték Budapesten, amely egyedülálló építészeti és városfejlesztési csoda lehetne egész Európában. Ám az elmúlt két évtizedben a főváros vezetése egyszerűen képtelen volt kitalálni és eldönteni, hogy mit is kezdjen a negyeddel.

Címkék:2009-09, Borító

„Őszinte vagyok bántóan, mint a vakítóan ragyogó nap”

"Bosszút állni? Ki állhatott volna bosszút? Kin? Akik azt a gyereket kínozták, akihez olyan sok közöm van, már nem azok...

Van-e modern zsidó irodalom?

Van? Nincs, csak zsidó vallású/származású/identitású szerzők? Vannak bizonyos írók, akik a zsidó irodalomhoz tartoznak, más írók, költők, noha zsidó származásúak,...

Close