Megjelent a Szombat októberi száma

Írta: Szombat - 2013-10-15 Rovat: Szombat magazin

Felmérés az antiszemitizmusról, Interjú A. B. Jehosua izraeli íróval, Rosenfeld gyümölcse: vidék és modernizáció, Erosz, misztika, képzőművészet…

Krekó Péter, Juhász Attila, Molnár Csaba: Antiszemita Bestiárium
A megkérdezettek 28 százaléka számára nem rokonszenvesek a zsidók, 34 százalék számára viszont igen. A „finomabb” összeesküvés-elméletes antiszemitizmus mögött azonban jóval könnyebb többséget kimutatni. A magyar antiszemitizmus körül az utóbbi években megélénkült hazai és nemzetközi közbeszédben egyszerre van jelen a bagatellizálás és a hiszterizálás, ami megnehezíti a tisztánlátást. Milyen és mennyire elterjedt valójában az antiszemitizmus Magyarországon? Erre a kérdésre igyekszünk adunk választ saját kutatásaink és korábbi vizsgálatok alapján.

„Az élet teljességében lehetne részük” – beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval
Amikor a németek 1940-ben rövid idő alatt lerohanták Franciaországot, ez nem csak a németek bűne volt, hanem a franciák kudarca is. Ugyanígy a zsidók, akik történelmük során annyi antiszemitizmust, üldözést, pogromot tapasztaltak a nem zsidók részéről, a sorsdöntő órában nem értették meg a helyzetet, elmulasztották a cselekvést, hogy a saját országukat építsék és felelősséget vállaljanak a saját sorsukért. Ezt nevezem én kudarcnak. Nem értették ellenségük morálját. Holott az antiszemitizmus végigkíséri a zsidó történelmet, nem a nácik voltak az elsők, bár ők voltak a legvadabbak. De ott voltak a keresztes hadjáratok, a kiűzetés Spanyolországból… a vészjelző szólt, a zsidók érthették volna, hogy a diaszpóra veszedelmes hely. Herzl ezt már a 19. században megértette.

Avi Shavit: Hazám, az ígéret földje – részlet

Felsőbbrendűségi tudat és gőg versus „A „nyugat” erősebb, jobb, attraktívabb” – Szőnyi Szilárd és Tamás Pál vitája

Szőnyi Szilárd: „a Tamás-interjúból áradó felsőbbrendűségi tudat és gőg nem fog a korábbihoz mérhető vihart kiváltani – holott nagyjából ugyanaz a mondanivalója, mint botrányos előzményének. Szeretném azonban az ünnepelt szociológus – és a tisztelt szerkesztőség – tudtára adni: az nem megy, hogy egyik nap felháborodunk a zsidóságot egy kalap alá vevő, sommás, általánosító kijelentéseken, a másikon pedig Kelet-Európáról a „besüllyedni egy kis, zárt, provinciális világba” és „kifelé az egérfogóból” szavakkal emlékezünk meg.”
Tamás Pál: „a maradók, elvágyódók es eltávozók véleménye arról, hogy a „nyugat” erősebb, jobb, attraktívabb, a régióban viszonylag stabil. S akik maradnak és nem is vágyódnak, azok azt nem azért teszik, mert a „Nyugatról” a többieknél rosszabb a véleményük, hanem ezernyi más ok miatt. Egyébként a rendszerváltás egy rövid ideig, néhány évig éltetett valamilyen reményt, hogy egy nemzedék életében valamiképpen be tudjuk hozni a lemaradást. Ma már elmenők és itthon maradók sem hiszik, hogy az utolérés néhány év kérdése lenne.”

Neológok az ortodox zsinagógában – Nyíregyházi riport
1945-től a környező falvak túlélői felköltöztek Nyíregyházára, így 5-600 főre duzzadt a hitközség „60-ig a sok ember alatt majd leszakadt a karzat, de utána elmentek az okosok”: vagyis az 1960-as években, aki tudott elment. A szocializmus további éveinek hitéletről megoszlanak a vélemények a tagok között. Vannak, akik javarészt rejtőzködő zsidókat, hittestvéreket ismertek. Mások árnyaltabban látták a helyzetet: „Rejtőzködőkről akkor nem hallottam, de most már tudom, hogy voltak.

Czingel Szilvia: Rosenfeld gyümölcse – Egy nagykőrösi zsidó vállalat tündöklése és bukása
A 20. század eleji vidéki zsidóság a tradíció és a modernitás kettősségében élte mindennapjait. A helyi vállalkozások tevékenységükkel igyekeztek az európai progressziót lokális szinten megvalósítani, egyben megélhetést adtak a helyi, elsősorban paraszti lakosságnak.

„El kellett temetni az érzéseiket…” – interjú Réczei Tamással
Három, sőt a meglepő végkifejlettel négy nemzedék drámája a Vasárnapi gyerekek, melyet a Kecskeméti Katona József Színház mutatott be. Témája a megtagadott zsidóság, a szőnyeg alá söpört múlt, a vészkorszak traumája, a fel nem dolgozott kollaboráció a kommunista diktatúrával, a hiányzó apák hiányzó történetei, és legfőképpen a hiányzó szeretet. Réczei Tamás, a színház művészeti vezetője szerzője és rendezője is a darabnak, illetve az előadásnak.

A terézvárosi Cyrano. Vázsonyi Vilmos (1869-1926) igazságügy-miniszter
Visszaemlékezéseiben Vázsonyi Vilmosné egy érdekes történetet idézett fel a kinevezéssel kapcsolatban. A történet szerint, amikor Esterházy Móric felkérte Vázsonyi Vilmost, vállalja el az igazságügyi tárcát, Vázsonyi azzal a kéréssel fordult a miniszterelnökhöz, tudakolja meg az uralkodótól, hogy azután is hajlandó lesz-e őt kinevezni miniszterré, miután megtudja róla, hogy zsidó vallású. Esterházy erre ígéretet tett, s utóbb IV. Károlytól azt a választ hozta, hogy a miniszterek felekezete egyáltalán nem érdekli az uralkodót. „A kérdés az, tisztességes ember-e vagy se.” – idézte a király szavait. Az unoka, Vázsonyi Vilmos (1935-2008) beszélt arról, hogy nagyapja napokkal a miniszteri kinevezés után arról tájékoztatta a sajtót, hogy a közeljövőben felhivatja magát a Tórához a neológia fellegvárában, a Dohány utcai zsinagógában. A nyomaték kedvéért kalappal a fején fényképeztette le magát a sajtó számára, ezzel is demonstrálva, hogy miniszterként sem adja fel hitét, zsidó meggyőződését.

Misztikum az érzékiségben – beszélgetés Moran Haynal festő-grafikus művésszel
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a festmények fő elemei, a nőalakok, egyáltalában a női vonzerő, meg a héber szövegrészletek, kabbalisztikus amulettek, talmudidézetek miként egyeztethetőek össze. A választ Benjamin Stein regényíró barátom fogalmazta meg: „…szinte lehetetlen eldönteni, hogy a szemérmetlenül vagy egyáltalában nem felöltözött nőalakokat ezek a misztikus szimbólumok körülveszik, vagy éppen ezeken keresztül emelkednek fel, ezeken keresztül élnek és repülnek – avagy a művész éppen ezeket a misztikus dimenziókat pont az érzéki nőiességben fedezi fel. Így azt mondhatjuk, hogy a misztikum és a női szépség kombinációja óda az Örökkévalóhoz, bizonyos értelemben köszönet a teremtés szépségéért. És így egyezteti össze a művész a vallásosságot egy élvezetekkel teli életigenléssel.”

Szabó Ágnes: Csillagok

„Véretek, ha idegen is százszor, mégis az enyém” – Kőbányai János a magyar zsidó irodalom története
A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa. Az első kérdés: tulajdonképpen mi az a „magyar zsidó irodalom”? (És miért ebben a sorrendben?) Mi határozza meg azt, hogy egy irodalom melyik nemzethez tartozik: a nyelv? A tematika? A látásmód? Vagy egyszerűen csak a szerző származása? (Melyik nemzet írója a németül író, Prágában élő, zsidó vallású Franz Kafka?) Nekem a látásmóddal és a tematikával összefüggő válaszok volnának a rokonszenvesek, de válaszoljunk bármit, még akkor is itt egy nagyon nehéz kérdés: „kiszántás”? Tulajdonképpen mettől meddig tart a magyar zsidó irodalom léte?

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

, Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.), Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2013. október / XXV. évfolyam 8. szám