Megjelent a Szombat októberi száma

Írta: Szombat - Rovat: Szombat magazin

Alain Finkielkraut – A Másság nevében
Refelxiók az eljövendő antiszemitizmusra

A megfigyelőknek kétségkívül igazuk van: az antiszemitizmus nem új eszme Európában. Ennek ellenére tévúton járnak, s mi eltévedünk velük együtt, ha a mostani történetet a hajdani mintájára értelmezzük, mint arra a történelmi tapasztalat sarkallna.

André Chouraqui: A szövetségek Szövetségének felkutatása
Álmom az, hogy a vallások, melyek ez idáig erőteljesen fékezték, most gyorsítsák az emberiség menetét eredeti egységének beteljesülése felé. Az űrhajósok, akik az ég útjait járják és földi bolygónk kerekségét kémlelik, sosem észleltek ott határokat. Szabaduljunk hát meg a határoktól, minden határtól, melyek közé bezártuk magunkat, és amelyeket legfőképpen saját egoizmusunk vont körénk. Így léphetünk ki a rabszolgaságból. Szabadulásunk kulcsa bizonyosan a Tízparancsolatban van.

Albert Memi: Sóbálvány
Ha az ember gondtalan, az álomnak mézíze van. Ébredésnél nyugalom, szokatlan és teljességgel boldog reggel várt ránk – azzá tette apám jelenléte és anyám nyugalma. Sokáig maradtunk az ágyban, bonyolult ugrásokhoz kaptunk atyai segítséget. Aztán, mikor felbosszantottuk és elüldöztük apánkat, fejjel lefelé néztük a világot, lábunkat a falnak támasztva, felségesen beleszédülve a tériszonyba. Ó! A szombat reggelek!

Szécsi Éva: Másképpen szeretem
Amikor Enrico Macias énekelt a tévében, s egyik vendégem, egy „régi” kiküldött megjegyezte, hogy „ő zsidó”, elámultam, hogyan lehet valaki ilyen jól informált. Aztán kiderült, hogy ez köztudott, senki nem titkolja sem az antiszemitizmusát, sem a zsidóságát. Persze, aki csak keveset is hallott a Dreyfus perről, vagy a kollaboráns Franciaországról, annak tudnia kellett, hogy Franciaországban soha nem halt ki az antiszemitizmus.

Berkovits Balázs: A francia eset – A szélsőbaloldal és a „zsidó probléma”
„Az antiszemitizmus vagy anticionistává alakul, vagy megszűnik. Hozzáteszem: vagy baloldali lesz, vagy nem lesz.” S valóban, a francia zsidóságnak immár szembe kell néznie azzal, hogy az egyetemisták és a kritikai értelmiség politikai szocializációjának szerves részét képezi az Izrael-ellenesség, mégpedig olyan módon, ami ellen a lehető legnehezebb védekezni, ugyanis a társadalomkritika és a humanizmus hangján szólal meg: a nacionalizmus és az elnyomás ellen, a bevándorlók és a kirekesztettek mellett.

Várkonyi Tibor: Mallah doktor, a Sarkozy nagyapa

A vidéki birtokon értesültek róla, hogy a magányosan hagyott párizsi házba beköltözött az SS. Mallah doktort rendelőjének és könyveinek a sorsa izgatta, mert szinte mindenük ott maradt, meneküléskor csak néhány bőröndöt vihettek magukkal. Végre 1944. december végén költözhettek haza. A földszint romokban, minden bútor eltűnt, de az elpusztult szalon közepén hatalmas virágcsokor köszöntötte a hazatérőket. A paciensek várták szeretett doktorukat.

Albert Cohen: Az úr szépe (részlet)

A napsugarakat szétszóró erdőben, az antik félelmek mozdulatlan erdejében, ment a kuszaságokon át, szép és nem kevésbé nemes mint őse Áron, Mózes testvére, ment, hirtelen nevetve és a legbolondabb emberfia, nevetve ifjúságán és szerelmén, hirtelen letépve és megharapva egy virágot, hirtelen táncolva, hosszúcsizmás nagyúr, táncolva és nevetve az átszűrődő vakító napfényben, kecsesen táncolva…

***

Továbbá: Laurent Sagalovitsch, Simone Veil, Albert Memi, Andrei Oisteanu írásai


2010. október / XXII. évfolyam 8. szám

Letöltés (PDF)

Címkék:2010-10, Borító

[popup][/popup]