Szántó T. Gábor

Író, költő, esszéista, 1966-ban született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott.

Újabb kötetei:
Keleti pályaudvar, végállomás (regény, 2002),
Lágermikulás (elbeszélések, 2004).
A szabadulás íze (versek, 2010)

Verseit, elbeszéléseit és esszéit angol, német, olasz, héber, román és bolgár nyelvre fordították.  Elbeszéléskötete Obratnij bilet (2008) címmel oroszul jelent meg.

1991-ben kérték fel az akkor nemrég alapított Szombat, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata főszerkesztői posztjára, melyet jelenleg is betölt. Az elmúlt közel másfél évtized során a Szombat valódi fórummá vált, hasábjain a zsidó kultúra s a magyar–zsidó együttélés valamennyi fontos kérdése, eseménye terítékre kerül. Másokkal karöltve konferenciákat szervezett A magyar-zsidó irodalom létformái, Diaszpóra (és) művészet, Zsidó sorsok magyar filmen és Zsidó sorsok magyar színpadon címmel. E konferenciák anyaga könyvformában is megjelent.

1995-ben a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapítvány díját nyerte el egy elbeszélésével.

2003 őszén, három hónapon át az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának volt vendége.

2011-től Van-e modern zsidó irodalom? címmel vezet szemináriumot az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékén.

 
Novák Attila

Történész, szerkesztő, egyetemi oktató. Tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban és az ELTE Bölcsészkara történelem-filozófia szakain végezte. Az Engländer Tibor által vezetett Bethlen-téri cionista Oneg Sabbat Klub alapító tagja. 2002-ben PhD fokozatot szerzett az ELTé-n. 1999 óta a Szombat szerkesztője,  2004-től az ELTE TÁTK oktatója a történeti szociológia szakon, s ezenkívül a Zsidó Egyetemen is oktat. A magyarországi zsidóság, benne a cionizmus történelmét kutatja, publikációi számos helyen jelentek meg. 2003-ban a The Yad Vashem International Institute for Holocaust Research (Jeruzsálem, Izrael) posztdoktori ösztöndíjasa. 2005-ben megkapta a Cionista Világszervezet Herzl-díját.

Fontosabb publikációk:

- „Lapok a magyarországi cionizmus történelméből (Bevezetés a Goldmann - levelekhez)” és „Testvérharc (A revízionista-cionisták és a Magyar Cionista Szövetség viszonya a harmincas évek második felében)” .
In: Múlt és Jövő 1993/4, pp. 45-56.:
- „Részletek Theodor Herzl Naplójából” (Fordítás). In: Szombat 1996/8, pp. 34-37.
- „Cionisták, baloldaliak, államrezon (Cionizmus és államhatalom a 30'-as évek Magyarországán)”.
In: Századok 1996/6, pp. 1341-1392.:
- „Hier gibt es eine Interessengemeinschaft... (Kontakte der ungarischen und der zionistischen Diplomatie in den 30-en Jahren)”. Ez a német nyelvű tanulmány 1997 nyarán Bázelban, az I. cionista világkongresszus tiszteletére kiadott emlékkönyvben (Der Erste Zionistenkongress von 1897. Ursachen Bedeutung Aktualitat. Basel, 1997. pp. 286-288.) jelent meg, melyet a bázeli egyetem professzora, Heiko Haumann szerkesztett. Magyarul a cikk "Itt érdekközöség van" címmel a Szombat című lapban jelent meg. (1996/6, pp. 27-29).
- „Hitközség és cionizmus”.
In: 100 éves a cionista mozgalom . Kiadja a Bethlen Téri Oneg Sabbat Klub. Budapest, 1998. pp.51-63.
- “A befejezetlen előtörténet. Az Agudat Jiszrael Magyarországon 1918-1940.
In: Szombat 2001/2 pp.24-29.
- “Legális és illegális kivándorlás Palesztinába”. In: "Szólj Izrael fiaihoz..." (Mózes II. könyve 31.13. ) Budapest, 2002. Bethlen Téri Füzetek. Pp. 87-97.
- „A „szaloncionizmus”-tól a tömegmozgalomig. A magyarországi cionista mozgalom a második világháború első éveiben.” In: Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapján /szerk. Karsai László és Molnár Judit/. Budapest, 2002. Mazsihisz. Pp.509-533.
- „A Chance Not Taken. Zionist-Hungarian Diplomatic Cooperation in the Second Half of the 1930s“. In: Jewish Studies at the CEU, 1999-2001 Edited by Andras Kovacs and Eszter Andor. Jewish Studies Project. Central European University. Budapest, 2002. Pp. 327-353.
- Egy „ismeretlen” a magyar vészkorszak nyitányáról. Szilágyi Ernő memoárja.
In: Beszélő 2004/6
- „A demokrácia vadhajtásai. Antiszemitizmus és viták a zsidóságról Magyarországon(1988-1998)”.
In: http://www.antiszemitizmus.hu/ademokracia.htm
Könyvei: Átmenetben . A cionista mozgalom négy éve Magyarországon. Budapest, 2000. Múlt és Jövő Kiadó.; Theodor Herzl. Budapest, 2002. Vince Kiadó.; Szilágyi Ernő: Ismeretlen memoár a magyar vészkorszakról . Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó. (Itt a szöveggondozást végezte.)

 
Gadó János, szerkesztő

Szociológus

Főbb kutatási és publikációs témái:

A magyarországi zsidó közösség szociológiája

    * Fent és Lent – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tizedik születésnapjára – Szombat, 1998. december – 1999 január
    * A Szövetség Fiai Magyarországon – A B'nai B'rith budapesti páholyának elmúlt tíz éve – Szombat, 2000. január
    * Közösség és vezetője – Szombat, 2000. június
    * Riportok a budapesti Holocaust Múzeumról
      2003. április http://www.szombat.com/archivum/h0304b.htm
      2004. április http://www.szombat.com/archivum/h0404a.htm
      2005. május
    * Az antifasizmus nem elég – Szombat, 2005. március

Magyarországi zsidó oktatás

    * Tóraolvasó szociológus kerestetik – A zsidó oktatás Magyarországon – Szombat 1999 (link)

Izrael és a mass media, új antiszemitizmus

    * Engedjétek hozzám a (lelőtt) kisdedeket! – Az új intifádáról – Mozgó Világ, 2001. április http://www.mozgovilag.hu/2001/04/apr13.htm
    * A "korrekt" zsidóellenesség – Népszabadság, 2002. június 24 http://www.cionista.hu/gado3.htm
    * A dzsenini vérvád és társai – Szombat: 2003. június http://www.szombat.com/archivum/h0306d.htm
    * Az új antiszemitizmus – Élet és Irodalom, 2003. augusztus 1 (link)
    * A neokonzervatív külpolitika és Izrael – Szombat, 2004. január http://www.szombat.com/archivum/h0401j.htm
    * Valami megmozdult? – Szombat, 2004. június http://www.szombat.com/archivum/h0406a.htm
    * Pillanatfelvétel– Izrael a magyar sajtóban – 2002 április
      In: Antiszemita közbeszéd Magyarországon, 2002-2003. A B'nai B'rith budapesti páholy kiadása, Budapest, 2004

Seres László

Újságíró, publicista. A Szombat szerkesztő bizottsági tagja. 2002-2005 a Népszabadság munkatársa, előtte a Magyar Narancs és az Élet és Irodalom szerkesztője. A libertárius Hayek Társaság alapítója. Publicisztikai kötetei: A szabadság fantomja (Osiris, Budapest, 2000.) és A tények mögött (Focus, Budapest, 2003).