2010. május 30. /MúltKor
A zsidóság és a szőnyeg címmel 43 kárpitot, köztük zsinagógai textileket, erdélyi, török, perzsa és nomád szőnyegeket állít ki a Magyar Zsidó Múzeum az Első Pesti Szőnyeg Társasággal közösen.
A zsinagógához, a zsidó vallási élethez hozzátartoznak a szakrális textilek, mint a tóraszekrény-takarók vagy függönyök, a szédertáltakarók vagy a falakat borító, nagy méretű szőnyegek. A múzeum európai hírű gyűjteményéből hét darabot állítanak ki ezekből a textíliákból, míg a többi 35-öt a társaság kölcsönzi - mondta el Rusznák Rita kurátor.
A szakrális textilek eredete az Ószövetségig nyúlik vissza, Mózes II. könyvében olvasható útmutatás használatukhoz. A tóraszekrény-takaró funkciója, hogy a tórát tartalmazó frigyszekrényt elrejtse az avatatlan szemek elől. A függöny máig gazdagon díszített, kék, bíbor, skarlátvörös, arannyal, ezüsttel hímzett textil - magyarázta a kurátor. A függöny- és faliszőnyeg-motívumok között megtalálható a madár mint közvetítő az Örökkévaló és az ember között, a főnix, az oroszlán, a tórakorona, a Dávid-csillag és Áron, az első főpap kezét ábrázoló kohanita kéz.
Spanyolországban zsidó foglalkozás volt a szőnyegfonal festése, a minták rajzolása és a kész szőnyegekkel való kereskedelem, a mórok szerezték be az alapanyagot. A 15. század végén űzték ki a zsidókat az Ibériai-félszigetről. A szefárdok (keleti zsidók) így Észak-Afrikába, a török birodalomba, Itáliába, a Németalföldre és a Balkán-félszigetre költöztek, s folytatták mesterségüket - idézte a történelmet Rusznák Rita.
A kiállításon a szőnyegkészítés legfontosabb régióiból, Anatóliából, Iránból, Türkmenisztánból, örmény műhelyekből, Tibetből, Kínából, sőt az arizonai navajo indiánoktól származó szőnyegeket is megcsodálhat a közönség, de van egy kazah mintás békésszentandrási szőnyeg is 1830-ból. Látható például egy 1742-ből való tóraszekrény-takaró Anatóliából, türkmén nomádszőnyeg Iránból, valamint ottani zsinagógából való, a 12 zsidó törzset és héber írást mutató gyapjú-selyem faliszőnyeg.
Különleges darab a "repülőszőnyeg", az afganisztáni háborús témájú, helikoptereket ábrázoló nomád szőnyeg Herátból, és az az 1900-ban Kurdisztánban készült szőnyeg, amelyet Budapestről a 30-as években Palesztinába vándorolt család vitt magával, majd a nagyapa New Yorkba továbbköltözvén sem vált meg a családi ereklyétől. Amerikából pedig unokája hozta ismét Budapestre a "kalandos életű" szőnyeget - mesélte a tárlat kurátora. Hozzátette, hogy a kiállításon fotók is lesznek Taskent, Buhara, Szamarkand zsinagógáiról.
A tárlat társrendezője az Első Pesti Szőnyeg Társaság, amely 2007-ben alakult. A társkurátor, Dénes Sándor elmondta, hogy a kiállítással a múzeumnak és társaságnak is az a célja, hogy felélessze az 1945 előtti méltán híres magyar szőnyegkultúrát, mert 1914-ben például Budapesten rendezték meg a világ első tematikus, oszmán-török szőnyegkiállítását 352 válogatott darab bemutatásával.
A szakrális textilek és szőnyegek kiállítása július 31-ig tart nyitva a Magyar Zsidó Múzeumban.
A Goldmark-terem kicsinek bizonyult, így a Mazsihisz a Dohány utcai zsinagógában tartotta szolidaritási rendezvényét Székhelyi Józseffel, akit az egri önkormányzatról kiszivárgott hangfelvétel szerint
"a zsidózás vádja nyomán országos botrány támadt, amit a – ki tudja milyen hosszadalmas – vizsgálat nem fog csillapítani. Mindennek alighanem visszhangja támad majd a nyugati médiában, tovább rongálva a
François Hollande, a győztes szocialisták vezére a második legjobb alternatíva a francia zsidók számára. A legjobb az lett volna, ha Nicolas Sarkozy marad az elnök. Ezt maga Richard Prasquier, a CRIF (a francia
Szolidaritási akciót rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Székhelyi József színművész mellett vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai
