Forrás: HVG
2008. október 6.
Egy hétfői szlovák sajtóközlés szerint Ján Slota vasárnapi szónoklatában nem csak "nyomorultnak" nevezte a magyar külügyminisztert, hanem a kettős keresztet avató ünnepség után újságíróknak nyilatkozva még Konrad Henleinhoz (a náci Németországhoz csatolt Szudétavidék egykori birodalmi biztosához) és - kimondatlanul - Adolf Hitlerhez is hasonlította Göncz Kingát.
"Amit ezek (magyarok) művelnek, az már az arrogancia csúcsa. Henleinhoz és ahhoz a müncheni pincebeli kis bajszos emberkéhez hasonlíthatom. Annak ugyanolyan volt a retorikája, mint ennek az asszonyságnak. Talán már neki is serken az a kis bajuszkája" - idézte a pozsonyi Pravda hétfőn Ján Slotát, aki szeptember 14-én már tett hasonló tartalmú kijelentést a magyarországi helyzetet minősítve.
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke az ország keleti végén fekvő Pavlovcén (Kapipálvágása) vasárnap ismét a szlovák államiságot jelképező monumentális kettős keresztet avatott.
Slota a kereszt alatt elhangzott szónoklatában ismét "kócos asszonynak" nevezte Göncz Kingát, majd nyomatékosan megerősítve korábbi mondását, kijelentette: "valóban kócos, egy nyomorult", aki fenyegetőzni mer és kérdéseket tesz fel annak a szlovák kormányfőnek (Robert Ficónak), akinek még "a cipője sarkáig sem ér fel".
A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota rendre kivitelezi régi álmát: monumentális kettős keresztekkel tűzdeli körbe Szlovákiát. Vasárnap, a sorban hetediknek felállított Pavlovcei kereszt alatt kijelentette: a kettős keresztek üzenete, hogy a Magyarországról Szlovákiába érkezők "tudomásul vegyék: nem a Felvidéken, hanem Szlovákiában vannak".
A lapok szerint az keresztavató helyszínére helikopteren érkező Slota nem titkolta: igenis ivott, mert az ott élő barátjának édesanyja kiváló ribizkeborral látta őt vendégül.




















Ahogy ezeket a sorokat írom, a kezem még remeg egy kicsit. Az imént mostam le róla azt a néhány csepp vért, ami annak a 84 éves asszonynak a fejéről cseppent rá, aki megbotlott és megsebesült az autóbuszon.
November 16-án a megalakult a Mazsihisz által életre hívott Magyar Zsidó Kongresszus. A körülbelül öt órás alakuló ülést Feldmájer Péter vezette. Néhány kritikus megjegyzést és hozzászólást
A november 16-án tartott Magyar Zsidó Kongresszus új helyzetet teremtett: kirajzolódtak az új erőviszonyok a honi zsidóság térképén. A Mazsihisz magához szippantotta a zsidó civil szervezetek túlnyomó
"A könyv az ember sűrítménye, külön lélek, a könyv és az ember itt egyre megy. A füstbe szálltak, a talajjal elkeveredők előtt a hiány felmutatásával tiszteleghetünk.Hiányozni fogsz, mondjuk egymásnak