Forrás: Múlt-Kor
2008. július 24.
Hét évtizeddel aláírása után végre a csehek is megtekinthetik az 1938 szeptemberében aláírt Müncheni Egyezmény eredetijének a hű és színes másolatát.
A hírhedt dokumentumot, amelynek alapján Csehszlovákia harc nélkül átadta az ország szudétanémetek lakta határvidékeit a náci Németországnak, a kisoldali Kolowrat-palotában fogják tartósan elhelyezni. Ma a palota a cseh szenátushoz tartozik, de a két világháború közti időszakban ez volt a csehszlovák kormány székhelye.
Az I. Csehszlovák Köztársaság sorsát megpecsételő, korabeli négy európai nagyhatalom által létrehozott egyezményt - Adolf Hitler német, Édouard Daladier francia, Neville Chamberlain angol és Benito Mussolini olasz vezetők írták alá - a nagyközönség első ízben október 28-án tekintheti meg a prágai Nemzeti Múzeumban, ahol nagyszabású történeti kiállítás nyílik Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulója alkalmából.
A kiállítás bezárása után a négyoldalas dokumentum visszakerül a szenátusba, ahol a Zöld szalon melletti teremben lesz megtekinthető. Ebben a teremben ülésezett a két háború közötti csehszlovák kormány.
"Nehéz elhinni, de igaz, hogy az egyezmény eredeti német változatának másolata csak most lesz első ízben hozzáférhető a cseh nagyközönség számára" - jelentette ki Premysl Sobotka, a felsőház elnöke, amikor Ales Knizektől, a prágai Hadtörténeti Múzeum igazgatójától átvette a dokumentumot és megmutatta az újságíróknak.
A Cseh Tudományos Akadémia már a kilencvenes években kérte a német hatóságoktól a Müncheni Egyezmény másolatát, de 2006-ban csak egy egyszerű fekete-fehér másolatot kapott. A Hadtörténeti Múzeum hasonló kezdeményezése most sikerrel járt. "A kiállításra szerettük volna megkapni az eredeti német példányt. A németek azonban egyértelműen leszögezték, hogy ilyen fontos dokumentumokat egyszerűen nem adhatnak ki a kezükből" - mondta újságíróknak Ales Knízek.
"Nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia történelmének kulcsfontosságú dokumentumáról van szó, de eddig senki sem akarta, hogy a nagy nyilvánosság elé kerüljön" - fejtette ki Boris Uhlír, történész. Úgy véli: alapvetően megváltozott politikai viszonyokra, új, a múlttal személyesen már nem terhelt kutatói gárdára és a lakosság újfajta, az eseményt már lezárt történelmi múltnak tekintő szemléletére volt szükség ahhoz, hogy a dokumentum Prágában kiállítható legyen.
A Müncheni Egyezményt 1938. szeptember 29-én kötötte meg Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország. Később Emil Hácha, cseh államfővel is elfogadtatták. A megállapodás alapján Csehszlovákiának két héten belül át kellett adnia a náci Németországnak a határ menti szudétanémet vidékeket, mert ellenkező esetben Berlin katonai beavatkozásának tette volna ki magát.
A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon
A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt)
Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat
2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a
