Visszatérhetnek Moszkvából a hadizsákmányolt tóratekercsek?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Köves rabbi megint jókor volt jó helyen, és pontosan szólalt fel.

Köves Slomó. Fotó: Heti Válasz

Lezárult az Egyesült Államok és a prágai Europan Shoa Legacy Institute által rendezett nemzetközi konferencia, melyen a magyar delegáció a Vörös Hadsereg által 1945-ben elkobzott, s ma is Oroszországban található, több száz tóratekercs és judaika műkincs mielőbbi visszaszolgáltatását kezdeményezte. Erről tájékoztatott Köves Slomó rabbi (EMIH), a delegációt vezetője. Ennek tagja volt még Szabó György, a Mazsök kuratóriumának elnöke, s a túlélők szervezetét képviselő Sessler György.

A kezdeményezést a magyar kormány is támogatja – jelentette ki a külügyminiszter, Martonyi János Kövesnek írott levelében.

A benyújtott igénynek kétségtelenül jogalapot szolgáltatnak az orosz restitúciós törvény azon passzusai, melyek szerint a második világháború idején ellenséges országok területéről elszállított műkincsek három esetben adhatók vissza: a náci hatalom üldözötteinek, a Holokauszt áldozatainak és egyházi közösségeknek. A Tóra-tekercsek és zsidó liturgikus tárgyak esetében mindhárom feltétel teljesül – hívta fel a figyelmet az EMIH vezető rabbija.

Köves Slomó a Szombatnak nyilatkozva elmondta, hogy kérésükkel már néhány hónappal korábban megkeresték az orosz illetékeseket, akik kitérő választ adtak, mondván, először külügyminisztériumukkal akarnak egyeztetni. Azóta nem érkezett válasz, így a fent nevezett konferencián – a nagy nyilvánosság előtt – Köves Slomóék megismételték kérésüket.

Tóratekercs. Képünk illusztráció

Ha sikerül kapcsolatba lépni az orosz illetékesekkel, akkor a következő lépés a kutatás lenne. A feltehetőleg Nyizsnij Novgorod város raktáraiban porosodó tóratekercseket szemügyre kéne venni, s felmérni, hogy milyen állapotban vannak.

A tóratekercsek és egyéb kegytárgyak egyébként csak töredékét teszik ki annak a 80 ezer tételből álló műkincstömegnek, amely a II. világháború végén – különböző úton-módon – Magyarországról a Szovjetunióba került – mondta az EMIH rabbija. Ezek között van egyebek mellett a Hatvany család műgyűjteményének jelentős része is.

A Vörös Hadsereg által zsákmányolt értékek közül eddig egyedül a Sárospataki könyvtár kincsei kerültek vissza, úgy, hogy a magyar állam visszavásárolta azokat.

Művészettörténészek már terjedelmes listát állítottak össze az elhurcolt műkincsekről, a tórák és zsidó kegytárgyak sorsa is innen ismerhető meg. (Lásd pl. László Mrávik, “Sacco di Budapest” and the Depredation of Hungary 1938-1949: Works of Art missing from Hungary as a result of the Second World War, Hungarian National Gallery Publications, 1998/2). Csodálkozhatunk is, vajon magyar zsidó részről miért nem kezdeményezték korábban a kegytárgyak visszahozatalát

Felmerülhet a kérdés, vajon miért Köves rabbi lépett ebben az ügyben a nyilvánosság elé.

Ambícióján túl az is közrejátszhat fellépésében, netán a tárgyalások esetleges sikerében is, hogy a Chabad Lubavics mozgalom, melyhez Köves Slomó is tartozik, Moszkvában komoly hídfőállással rendelkezik. A Chabad ottani vezetője, Berl Lazar az orosz főrabbi tisztét is betölti, jó kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel, és nem mellesleg a pesti Oberlander rabbi feleségének rokona. Kérdésünkre Köves Slomó is megerősítette, hogy bízik a moszkvai rabbi segítségében.

Ha a kezdeményezés nem csupán a magyar közéletből jól ismert tematizálási kísérlet marad, mely felhívja a figyelmet egy fontos ügyre, hanem kézzelfogható eredményre vezet, nem csak tóratekercsekkel leszünk gazdagabbak, hanem egy olyan precedenssel is, amire eddig nemigen volt példa. A precedens pedig megnyithatja az utat esetleges későbbi tárgyalások felé. Másrészt, ha a tórák visszakerülnek az oroszoktól, az nemcsak a zsidó közösség, hanem Magyarország sikere is lesz, és Köves rabbi jól érzékeli, hogy ebben a mai, nehéz helyzetben, mennyire rászorul az ország és a zsidó közösség, hogy közös eredményt érjenek el.

támogatás