Szombat előfizetés 2017

„Visszakaptuk emléküket”

Írta: Kalcsics Ildikó - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.

Új kép4

Az immár bővített tartalommal megtekinthető tárlat augusztus 27-én nyitotta meg kapuit állandó helyszínén, a hitközség egykori elemi iskolájának felújított épületében.

A nyitó rendezvényen Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Holokauszt Emlékezet Szövetsé (IHRA) soros elnöke kiemelte: a képek tanúsítják mindazt a munkát, amellyel a szombathelyi zsidó közösség a város életéhez, felvirágzásához hozzájárult, s ezzel együtt azt a pótolhatatlan veszteséget is, amelyet szinte teljes elpusztításuk hagyott maga után. „Hosszú ideig a bocsánatkérés nagyon halkra, az emlékezés pedig nagyon zavarosra sikeredett” – mondta, ezért ez a kiállítás egyben kiállás is az olyan megemlékezés mellett, amely magáénak érzi a vértanúk gyászát.

Dr. Puskás Tivadar polgármester az állam felelősségéről szólva elsődleges kötelességként nevezte meg polgárainak megvédését. Kitért a kiállításnak otthont adó épület történetére, amely 1893-tól zsidó elemi iskolaként működött, majd a gettó részeként az összeírás helyszíne volt, s végül csak a rendszerváltáskor került vissza a hitközség tulajdonába. Az állandó kiállítás formálódó terve kapcsán azért esett erre a választás, mert a város és a hitközség már korábban úgy döntött: a történelmi épület a Zsidó Kultúra Házaként születhetne méltó módon újjá.

Új kép2

„Normális, egyszerű életek – mind-mind szombathelyi élet. Ez volt, és ez látszik a képeken.” (dr. Puskás Tivadar)

„Jó úton járnak a szombathelyiek” – folytatta a gondolatok sorát Heisler András, a Mazsihisz elnöke, – mivel a hiteles történelmi prezentáció tudja igazán segíteni a magyar társadalom egyik legnagyobb traumájának, a holokausztnak a feldolgozását. Úgy vélte, „Magyarországnak ma nem újabb emlékművekre van szüksége, hanem nyugalomra és párbeszédre”. Prioritásként határozta meg a meglévő, hiteles emlékhelyek és helyszínek, mint például Auschwitz, Arad, Recsk és mások megismertetését.

Új kép

Az egész város számára értékes történeti forrást kínáló kiállítási anyag, a terem végében a tükörfallal

A Márkus Sándor elnök által elmondott köszöntő és a kiállítás készítőinek szóló elismerések átadása után Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója méltatta a gazdag és minőségi kiállításanyag előfutáraiként szolgáló, mások által korábban elvégzett kutatásokat és tanulmányokat, a várost ismerők és szeretők figyelmét pedig a korabeli fotókon felfedezhető különféle izgalmas részletekre hívta fel. Reménye szerint a terem egyik végén tükörbe torkolló, szinte a kiállítás egész tartalmát és a szemlélőt is magába foglaló látvány segít a múlt tanulságainak feldolgozásában.

Az ünnepi megnyitó végén Kelbert Krisztina, a kiállítások rendezője a tárlat továbbfejlesztéséről beszélt, kiemelve a készülő kétnyelvű katalógust, melynek révén az információk a külföldre származott, gyökereiket kereső családok számára is hozzáférhetővé válnak.

A történésszel, valamint Márkus Sándor elnökkel és Kassai Ferenc grafikusművésszel, a kiállítás vizuális tervezőjével a hivatalos programok után beszélgettünk.

Kelbert Krisztina

Kelbert Krisztina

 

Kelbert Krisztina történész-muzeológus fiatal kutatóként többek között a „végzet asszonya” témájával foglalkozott a Savaria Múzeumban. Ennek során a Knebel fotográfusdinasztia hagyatékában bukkant rá Schwartz Gabriella 1929-ben készült Salome-jelmezes képére, azonban a fiatal lány későbbi sorsáról már csak a Jad Vasem intézetnél talált információt. Ez indította a gyűjteményben szereplő további szombathelyi zsidó személyek és családok történetének kikutatására és a szélesebb nyilvánossággal való megismertetésére.

Horváth Lászlóné 2009

Schwartz Gabriella Salome-jelmezben 1929-ben. 1944-ben, a deportáláskor szülte meg kislányát a vagonban – mindketten meghaltak. Az ő sorsa indította a kutatót a szombathelyi zsidó közösség egyéni élettörténeteinek feltárására.

A munka éveken át zajlott, és amikor elkezdődött a holokauszt 70. évfordulójával kapcsolatos készülődés, a múzeum úgy döntött, az alakuló anyagot mindenképpen a nagyközönség elé tárja. Sikeres pályázat után, 2014. október 31-én meg is nyílt az első, időszaki kiállítás több mint 500 fotóból és a hozzájuk kapcsolódó történetekből. A tablókon a helyi zsidóság élete elevenedett meg az egyének, családok, üzletek, vállalatok, közösségi események pillanatképeinek, sajtóhíreinek és egyéb dokumentumainak tükrében, a 19. század közepétől a holokausztot követő évekig.

A most megnyílt állandó kiállítás már nem csupán a Savaria Múzeum gondnoksága alatt jött létre, hanem a hitközség, a MAZSIHISZ és az önkormányzat bevonásával, de éppen az első megjelenés átütő hatásának köszönhetően. Ugyanis nemcsak a hivatalos szervezetek képviselői rendültek meg a hatalmas és váratlan feltárt anyag láttán, hanem magánszemélyek is kezdtek felajánlásokat tenni saját családi fényképhagyatékukból. Ennek nyomán a február végén lezárult időszaki tárlat kép- és ismeretanyaga öt hónap leforgása alatt közel kétszeresére duzzadt, melynek feldolgozásában és rendezésében szintén óriási munkát végzett a Kelbert Krisztina által vezetett csapat.

Márkus Sándor

Márkus Sándor

Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke elmondta: a 2014-es emlékművita nyomán közösségük visszaadta a 70. évfordulóhoz kapcsolódó pályázaton elnyert támogatást, így nem tudta megvalósítani saját megemlékezési terveit. Eközben a múzeum egy-két alkalommal megkereste őket bizonyos kérdésekkel a helyi zsidóság történetét illetően, melyekre a hitközség válaszolt, majd el is felejtette a dolgot – egészen október 31-éig.

Ekkor került ugyanis sor a már említett első, időszaki kiállítás megnyitására a szombathelyi Iseumban, ahol a hitközség tagjai meglepve és meghatva szembesültek  a múltjukról és elvesztett szeretteikről bemutatott személyes történetekkel és fotókkal. Az esemény nyomán komoly együttműködés kezdődött a múzeum munkatársai és a hitközség között, mivel egyértelmű volt, hogy ennek a páratlan anyagnak állandó helyet kell biztosítani Szombathely és a tágabb közönség, valamint – nem utolsó sorban – a túlélők és leszármazottaik számára.

A város vezetése azonnal támogatásáról biztosította a hitközséget a terv megvalósításában. Így végül a MAZSIHISZ és az önkormányzat 6,5-6,5, illetve a helyi hitközség 3 millió forintos hozzájárulásával sikerült felújítani azt az egykori hitközségi iskolaépületet, amelyben az állandó kiállítás helyet kapott. Márkus Sándor azt reméli, hogy – az emlékek visszaadásán túl – a tárlat tartalma és abból eredő tiszta üzenete tovább mélyítheti a közösség és a város kapcsolatát, egymás megismerését és a tévhitek lerombolását.

 

A kiállítás látványterveit Kassai Ferenc grafikusművész készítette, akinek a kép- és szöveganyag jelentős bővülése miatt az új tárlat vizuális tervezését gyakorlatilag elölről kellett kezdenie.

Kassai ferenc

Kassai Ferenc

A tervező kiemelte a tér nyitottságát és néhány különleges megoldást. Ilyen például az egyik oldalfalat teljes egészében beborító perspektivikus fotó a Knebel-műhely munkái közül, amely Szombathely főterét ábrázolja a korabeli – részben zsidó – üzletekkel, járókelőkkel és vásárosokkal. Előtte állva úgy érezzük, mintha mi magunk is köztük lennénk, a ma ismert városközpont kicsit régebbi kiadásában.

Túloldalt tükrös háttérrel szembefordítva kapott helyet sok, fémzsinórra függesztett fotó, hátukon fekete alapra fehérrel felírt nevekkel. Ezekhez a nevekhez és arcokhoz nem kapcsolódnak történetek, de a tükörben ­– amely kitágítja a teret, s amelyben önmagunkat is láthatjuk – mégis olyanná válnak, mintha velünk lennének. A több mint 3000 áldozatnak – akik közül a kiállítás 1000 fotóján mintegy 400 azonosítható – az ablakok alatt a terem teljes hosszában végigfutó névsortábla állít emléket.

A kiállítás nyitvatartási ideje, helyszíne, belépődíjai, valamint a tárlatvezetéssel kapcsolatos lehetőségek megtekinthetők a szombathelyi hitközség weboldalán. A Zsidó Kultúra Házában – mely az állandó kiállításnak is otthona – legközelebb szeptember 17-én, csütörtökön kerül sor nyílt napra, amikor a már számos kapcsolódó tanulmányt és kötetet megjelentetett Dr. Balázs Edit, Dr. Katona Attila és Kelbert Krisztina történészek, valamint Mayer László levéltáros lesznek a hitközség meghívott előadói.

Új kép3

Tükrös háttér előtt felfüggesztett arcképek, hátukon a képen látható személy nevével. A bal oldali, homlokzati fal alján húzódik végig az a halványszürke tábla, amely az összes elhurcolt nevét tartalmazza.

 

 

A fotókat – ahol ezt másként nem jeleztük – Kassai Ferenc, Dénes Nóra fotográfus, Kelbert Krisztina, illetve a Szombathelyi Zsidó Hitközség bocsátotta a Szombat rendelkezésére.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Légy a fej és ne a farok”

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. 2.  Ezúttal Asher G. Ehrenfeld és Róna Tamás írásait olvashatják.  ...

Felfordult világ – osztrák félzsidó baloldali palesztin menekülteknek jiddis dalt tanít

Egy osztrák félzsidó Vámosszabadiból Ausztriába visz egy szíriai palesztin menekültcsaládot, és közben jiddis dalt énekelnek. https://www.youtube.com/watch?t=96&v=C2YAvEMA0Ig Hans Breuer pásztor, jiddis...

Close