Szombat előfizetés 2017

Tisztelt Képviselő!

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Belpolitika, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A magyarországi zsidó kö­zösség, melynek lélekszáma 80-100 ezer, a magyar nem­zeten és kultúrán belül egy sajátos zsidó kultúrának is hordozója és képviselője. E közösség nagyságát jellemzi, hogy létszáma a magyarorszá­gi románok, szerbek és szlo­vének együttes létszámának több mint kétszerese. A ma­gyarországi nemzetiségek leg­nagyobb része a múlt külön­böző időszakaiban súlyos ül­döztetésnek volt kitéve. A ma­gyarországi zsidó közösséget a második világháború során különösen erős trauma érte. Ezért a mai magyar zsidóság sem egységes, homogén közös­ség. Vannak, akik csak mint vallást kívánják zsidóságukat megélni, hitfelekezeti keretek között, részben a korábbi disz­krimináció okozta félelmek miatt. Vannak azonban olyan zsidók is, akik magúkat nem­zetiségnek, etnikumnak vagy nemzeti-etnikai (kisebbségnek vallják. E csoport száma egy­re növekszik. Ennek oka — többek között – az Izrael ál­lammal közvetlenebbé vált kapcsolattartás lehetősége és a demokratizálódás előrehala­dása során a korábbi félelmek oldódása. Elvi alapon azt az álláspontot képviseljük tehát, hogy a többségi nemzetnek és törvényhozásnak e tényt el kell ismernie, annak vala­mennyi alkotmányos, jogalko­tási és jogalkalmazási konzek­venciájával egyetemben.

A magukat nemzeti-etnikai kisebbségnek valló zsidók szá­mára biztosítani kell a ki­sebbségeket megillető mind­azon jogokat, amelyeket egy demokratikus jogállamban a nemzeti-etnikai kisebbségeknek védelmük és fennmaradá­suk érdekében élvezniük kell, beleértve a parlamenti képviselet jogát is. Sérelmesnek és diszkriminatívnak tekintjük, hogy a nemzeti és etnikai ki­sebbségek parlamenti képvise­letét biztosítani hivatott tör­vényjavaslat, amelyet a Kor­mány az Országgyűlés elé ter­jeszt, az előzetes tervektől el­térően a kedvezményezettek köréből a magyar zsidóságot kirekesztette. Az Országos Rabbitanács, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Elnöksé­ge és a MIOK Elnöksége tagjainak nevében bejelentjük azt az igényünket, hogy a Kormány a Nemzetiségi és Etnikai Kollégium eredeti ál­láspontjához és az érintett tárcák korábbi egységes kon­cepciójához térjen vissza, illetve felkérjük a Parlamentet annak biztosítására, hogy a zsidóság mind nemzeti, mind hitfelekezeti kisebbségként in­tézményes parlamenti képvi­selethez jusson.

Elvi alapon azt az álláspon­tot is képviseljük, hogy a nemzetiséghez tartozás kinyil­vánítása az egyénék szuverén joga, ezt kötelezővé tenni nem lehet és az izraelita hitfelekezet illetékességi körébe tartózó kérdések sem szenvedhet­nek sérelmet. Mint ahogy azt Ön is tudja, a zsidó vallás a nemzethez tartozás gondolatát is magába foglalja, s valószí­nűleg ez az egyik legfőbb oka, hogy a zsidóság az évszázados üldöztetések ellenére képes volt fennmaradni. Meggyőző­désünk, hogy a kisebbségi sors öntudatos vállalása, miként ezt az erdélyi magyarság pél­dája is bizonyítja, a veszélyez­tetett helyzetben levő etnikai közösségek túlélésének legfon­tosabb záloga és biztosítéka.

Budapest, 1990. február

Címkék:1990-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ki kit képviseljen?

A KOMMUNISTA DIKTATÚRA végét jelző szabad, s a politikai erőknek egyenlő esélyt biztosító parlamenti választás a magyaror­szági zsidóság új formájú...

Föl kell egyenesedni

A döbbenet markolt a lelkekbe, amikor a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom képei peregtek a televízióban. A gyilkolás irtózatos pil­lanatai, a földre...

Close