Szombat előfizetés 2017

Pezsgés az izraeli magyar szcénán

Írta: Shiri Zsuzsa - Rovat: Kultúra-Művészetek, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Újabb izraeli magyar szervezetekről.

A ’90-es években az izraeli magyar közélet kimerült a Hitachdut Olé Hungária (a magyar bevándorlók szervezete) összejöveteleiben. Ennek keretében például Jeruzsálemben állandó kártyadélutánt üzemeltettek az ottani olék, vagyis a magyarajkú nyugdíjasok, akik 1948 óta egyfolytában, még mindig, akkor is, ott is, örökre, mint magyar olék szerepeltek.

petah-tikva-05

Petah Tikva városa, ahol a “Bohém élet” működik

A rendszerváltás után, ha nem is tömegesen, de legalábbis tucatjával érkező fiatalok, látván ezeket a magyar szervezeteket, inkább az egyéni boldogulás útjára léptek, amennyiben többnyire egy bennszülöttel megkötött házasság nyomán végleg Izraelben maradtak. Volt egy elvetélt kísérlet rá, hogy a Szohnut segítségével némi részt kikanyarítsanak maguknak az oléknak járó, akkoriban még viszonylag bőkezű állami tortából, de ez az ostrom hamar elbukott a Hitachdut sáncain. Maradt a gyors beilleszkedés, a magyar viszonylatok teljesen a magánélet színterére szorultak, miközben irigykedve figyelték az összetartó jugoszlávokat, a British Olim Society rengeteg bevándorlónak nyújtott segítségét, az oroszok – érdekeiket nagypolitikává emelő – saját pártját, vagy az amerikaiakat, akik megismervén a Szohnutot, saját bevándorlási hivatalt gründoltak maguknak: a Nefesh Benefesh-t.

Aztán jött az internet és lassacskán elindult az önszerveződés, ami mára valódi pezsgéshez vezetett. Mint eső után a gomba, sorra bújtak elő az újabb és újabb szépreményű magyar szervezetek. Ennek egyik oka persze a viszonylag komoly, információink szerint évi 100-150 fős magyar alija. Az utóbbi években egyre nagyobb számban érkeznek fiatalok Magyarországról.

 

Az első fecske

Az első és mára a legnagyobb virtuális fecske az Izraeli magyarok, magyarajkú izraeliek nevű facebook csoport lett. Mindhárom adminisztrátora viszonylag új bevándorló, akik maguk is jól emlékeznek még az első lépések nehézségeire. A csoport e cikk íráskor 847 taggal bír, egy részük külföldről, elsősorban Magyarországról kibicel. Az érdeklődők még az őshazából meglehetősen pontos információkat szerezhetnek a bevándorlás ügyeiben, amihez nagyban hozzájárul, hogy Adler Judith, az egyik admin, a Hitachdut Olé Hungária dolgozójaként hivatalból is foglalkozik az új olék tanácsokkal, információkkal történő pátyolgatásával. A csoport igen nyitott minden téma felé, az almáspitétől a magyar politikai helyzet megítéléséig minden belefér, szinte semmi sem off. Igen változatos a korosztályi összetétel és az Izraelben eltöltött idő. Ez a közösség csakis virtuálisan létezik, bár idővel leszakadtak kisebb, homogénebb alcsoportok, akik a való világba is kimerészkedtek és több-kevesebb rendszerességgel hús-vér mivoltukban is megmutatkoznak egymásnak.

 

Bohémia

06 Bohémek

Bohémek

Izraeli magyarajkúakból nőtt ki bő egy éve a több mint 4oo tagú Izraeli magyarok Bohém élet asztaltársasága, amely manapság majd százfős bulikat is képes összehozni a vérvalóságban, vagyis különböző bérelt Petach Tikva-i termekben. Saját együttesük, az MPV húzza a talpalávalót a bulikon, ahol némi belépti díj (70 sékel) fejében bárki az úri közönség része lehet. Erős Csaba és Balázs Ibi a csoport két irányítója, de kiveszi a részét a dolgokból Csaba felesége, Erős-Hajdu Szilvia, az Új Kelet főszerkesztője is. Igen nyitottak mind a való világ, mind annak összes Izraelben fellelhető tagja felé. A bulikon kb. 60%-40% arányban a zsidó államban kenyerüket kereső gondozónők ropják a táncot. Mottójuk: „Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást. Vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl.”

Modiin-i menyecskék

Ez a csoport a legrégebbi. Csak másodlagosan került a világhálóra, eredetileg a történelem facebook előtti korszakában született. A tagok a kilencvenes években alijáztak, manapság harmincas-negyvenes éveikben járó szülők. Olyan tíz éve egy magyar iskola szervezésével kezdődött az egész, amikor az áldott emlékű Gábor Zita és Freireich Ági bennszülött férjeik oldalán gondoskodni próbáltak gyermekeik magyar tudásáról és vasárnapi (vagyis szombati) iskolát álmodtak, hogy az itthon született apróságok gond nélkül beszélhessenek az otthon maradt családdal, a nagyikkal.

Évekig működött a magyar ovi rengeteg lelkesedéssel, magánszorgalomból, hol az anyukák, hol (egy évig) Lebovits Klári tanítgatta óvodájában, Lodban, minden második sabbatkor, az egész országból jövő piciket, ingyért. Mellesleg a szülők jól összehaverkodtak, és előbb családos összejövetelekbe kezdtek, majd szép lassan kinőtték a gyerekek az ovit, és beindult a buligépezet. Vannak már évek óta futó állandó rendezvények, pl. a Szabó-Schwartz család karkuri hanuka-karácsonya gyerekestül, és a nagyok purimi összejövetele. És közben rengeteg hajnalig táncolás Tel Avivban a Gabi-Dani család stúdiójában, a festmények tövében, valamint babaruhacserék, vacsorák, szülinapok szerte az országban.

ovi4

A magyar ovi

Drory Izraeli Magyar Könyvtár

Tel Aviv és környéke magyar kulturális életének újabban egy Givatajimban lévő három szobás lakás az egyik fő színtere. Az egyik mennyezetig bepolcozott hálószoba a könyvtár, a nappaliban pedig akár több tucat jóember is elfér, ha kellőképpen összehúzza magát egy-egy jó hangulatú családias találkozón írókkal, mint például e lap főszerkesztőjével, aki októberben mutatta be ehelyütt új regényét. A négy éve Izraelben élő fiatal pár, Nagy Gabi és Kárpáti Joszi a másik hálószobában lakik, napközben civil munkákban robotolnak, s esténként működtetik az intézmény honlapját, szervezik az eseményeket, várják a könyvkölcsönzőket.

IMG_0811

Nagy Gabi, a könyvtáros

Magyar könyveik egyre csak gyűltek, szorgalmasan cipelték őket magukkal mindenhová, mígnem tavaly szeptemberben egy nagyobb, bár negyedik emeleti lakásba költöztek. Itt már elég nagy volt a hely a kulturális fellegvár kialakításához. Drory Dávid, Joszi rokona hajdanában az Új Keletben volt újságíró, így róla nevezték el a frissen gründolt könyvtárat, ahol elsősorban a zsidó és magyar irodalom terjesztésével foglalkoznak, különös tekintettel a vészkorszakra és a kortárs magyar irodalomra. Gabi évekig alapítványok létrehozásában és működtetésében dolgozott, itteni munkájukat is a Magyarországon bejegyzett Diaszpóra Alapítvány segíti. Könyvet is lehet náluk rendelni: néhány havonta személyesen hozatnak kézipoggyászként friss portékát a családtagokkal, repülőjegyük kifizetése még mindig olcsóbb, mintha postán küldetnék a csomagot. Legújabb kezdeményezésük a pár hete indult újságíró-tanfolyam.

 

Izraeli Magyar Szabadidőközpont

A fenti névre hallgató műintézményt két lelkes Tel Aviv-i fiatal hozta össze pár hónap alatt. Anno a Scheiber iskola koleszében szobatársként barátkoztak össze, majd itt újra egymásra találtak. Dessewffy Melinda kisebb-nagyobb megszakításokkal 13 éve, Lova Flóra pedig másfél éve él Izraelben. Amolyan helyi Bálint házra gondoltak az itt élő magyaroknak, és a városházától szereztek hozzá használható helyiséget is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Dessewffy Melinda és Lovas Flóra (fotó: Ritter Doron)

Héber nyelvtanfolyamot indítottak az újaknak, garázs-vásárt szerveztek kacatok vacakokra cseréléséhez, továbbá jóga és salsa tanfolyamot, kreatív írás kurzust (Steiner Kristóffal), könyv csereberét, közösség-építő gulyás partit is szerveznek (parkokban), nem beszélve a kulturális estéről (múzeummal és vendéglői vacsorával), valamint a kisgyerekeseknek indított játszóházról. Komoly érdemük, hogy csoportjuk révén máris sokan megismerkedtek egymással, hálót szőnek az eddig magányosan boldogulni próbáló bevándorlókból, s ezzel rengeteg segítséget nyújtanak, akár csak egy jó szóval, vagy tapasztalatcserével.

*

Újabb cikkünk az izraeli magyar ajkú közösségekről és kezdeményezésekről itt olvasható.

 

Címkék:2012-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“Boldog a szív, mely dicsőn múlt ki a világból…”

Izrael és Egyiptom magyarországi nagykövete egymás mellett ülve hallgatta a második világháborúban elfogott és kivégzett ejtőernyős főhadnagy, Szenes Hanna születésnapja...

A Magyar Zsidó Levéltár szeretettel meghívja Önt

... családját és barátait Robbin Ami Silverberg és Böröcz András @Archives című kiállításának megnyitójára 2013. július 21-én délután négy órára,...

Close