Szombat előfizetés 2017

Német választások: előretört a szélsőjobb

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A német pártrendszer töredezettebb lett, a békés együttműködés politikai kultúráját szimbolizáló nagykoalíció feltehetően szétesett, a biztos közép meggyengült. De a vasárnapi Bundestag választás eredményei mégis a német politikai kultúra stabilitását dicsérik.

Választási plakátok 2017 (REUTERS/Wolfgang Rattay)

Olyan földrengéssel vagy vulkánkitöréssel felérő események, mint másfél millió migráns és menekült beáramlása az országba, fejre állított volna egy kevésbé stabil demokráciát. A német politikai spektrum is határozottan jobbra tolódott ugyan, de a koalíció vezető ereje továbbra is a (meggyengült) CDU marad, Angela Merkel pedig újabb négy évig kancellár lesz, ha más partnerekkel is.

A koalíciós pártok elveszítették eddigi kényelmes, kétharmados (!) többségüket, az 1949 utáni történelmének mélypontját elérő szociáldemokrata párt (SPD) ellenzékben folytatja tovább.

Merkel és csapata a választás éjszakáján ( AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ)

Visszatért a Bundestagba – mindjárt 10 százalék körüli eredménnyel – a liberális, piacpárti Szabaddemokrata párt (FDP),mely az egyéni felelősség, a polgári szabadság és a szociális piacgazdaság jelszavait írja zászlajára.

Christian Lindner az FDP vezetője (AFP PHOTO / John MACDOUGALL)

Gyakorlatilag nem változott az ellenzékben politizáló két markánsan baloldal párt, a Zöldek és a Balpárt (die Linke) támogatottsága.

A legnagyobb változás azonban az, hogy első ízben került be a Bundestagba a radikális jobboldali AfD, méghozzá 13 százalék körüli eredményével a harmadik legerősebb pártként. Ez persze mindenütt így van Nyugat-Európában: az iszlám hátterű bevándorlók százezres vagy milliós tömege komoly integrációs gondokkal küszködik, köreikben megerősödött a fundamentalista irányzat, következésképpen a bevándorlás- és iszlámellenes pártok komoly szavazóbázisra tettek szert.

Németországban azonban ezt máshogy látják: történelmi okokból a német szélsőjobb egészen más képzeteket ébreszt, mint a holland vagy a svéd radikális jobboldal. Erről beszélt a hivatalos német zsidó közösség (Zentralrat der Juden in Deutschland) honlapján annak vezetője, Josef Schuster, amikor az AfD bekerülését a Bundestagba úgy aposztrofálta, mint a „demokrácia legnagyobb kihívását 1949 óta”.

Alexander Gauland, az AfD első embere a választás éjszakáján CHRISTIAN BRUNA/EPA-EFE/REX/Shutterstock 

Ennél is élesebben ítélte el az AfD előretörését Ronald S. Lauder a Zsidó Világkongresszus elnöke, illetve Moshe Kantor, az Európai zsidó Kongresszus elnöke. Mind a két vezető gratulált ugyanakkor Angela Merkelnek, akinek elkötelezettségét a zsidó nép és Izrael Állam iránt nem győzték méltatni.

Az AfD a többi nyugati szélsőjobboldali párt agendáját követi: iszlám-, bevándorlás- és multikulti-ellenes, Európa-szkeptikus, nacionalista, továbbá Izrael-párti és hevesen tagadja, hogy antiszemita lenne. (Miközben szavazói között éppenséggel felülreprezentáltak lehetnek az antiszemita hajlamú polgárok.) Programja sok vonatkozásban a Fidesz szellemiségére emlékeztet. (Sokak szerint ezért jelent meg Orbán Viktor fb oldalán a talányos „Budapest gratulál” felirat – noha Orbán korábban Merkel győzelmét nevezte a magyarok számára legjobb alternatívának.)

Zsidó szemmel ez a párt lesz igazán megosztó tényező – amiként a nyugati szélsőjobb is az már egy évtizede: Izrael-pártisága és iszlámellenessége sokak számára bíztató; míg idegenellenessége és nacionalizmusa ismét csak sokak számára ijesztő.

A párt politikusainak agresszív stílusa éles ellentétben áll az eddig kormányzó koalíció nyugodt, konszenzusra törekvő hangvételével.

A zsidó közösséget egyre jobban megosztó dilemma ezúttal német változatban lép elénk: mit kezdjünk azzal a Nyugat-Európával, ahol Izrael-ellenes antifasiszták és Izrael-párti szélsőjobb feszülnek egymásnak? Kitart a józan közép?

A választási eredmények: a felső csík a 2017-es, az alsó a 2013-as választási eredményt mutatja

A 33 százalékos eredményt elérő uniós pártok (CDU-CSU) kénytelenek lesznek nehézkes koalíciós tárgyalásokba bocsátkozni. A szélsőjobb (AfD) és a szélsőbal (die Linke) nem jöhet szóba, maradnak a Zöldek és az FDP. Amelyeknek programja sok szempontból élesen ellentmond egymásnak. Az előbbi környezet- és kisebbségvédő, a tőke és a piac világával szemben bizalmatlan; utóbbi ennek az ellenkezőjét képviseli.

Idegesebb, feszültebb lehet ezek után a német politikai élet, a kormány erős jobboldali nyomás alatt áll majd. Hogy a kormány még egyszer nagylelkűen szélesre tárja a kapukat a menekültek tömegei előtt – ez csöppet sem valószínű. A menekültkérdés napirenden marad, de valószínűleg egészen más módon próbálják majd kezelni.

Címkék:AfD, CDU, FDP, Merkel, német választás, Schultz, SPD

  • Fényt az éjszakába

    Mitől szélsőséges?

  • András Szegő

    Érdekes lenne egy elemzés a volt NDK és NSZK területén a szavazatok alakulásáról és annak okairól, de ez valószínűleg nem tartozik már a Szombat kompetenciájába.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mazsihisz: “Áttörést értünk el a magyar zsidóság védelmében is”

A Mazsihisz az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz.

Botlatókő állítások Magyarországon

A napokban ezeken a helyeken avatnak botlatókövet Magyarországon. A botlatőkövek azoknak a háza előtt állít emléket, akiket a vészkorszakban megöltek....

Close