Nem engedték be a BZSH elnökét és rabbisági igazgatóját a Vasvári Pál utcai zsinagógába

Írta: Mika Klára - Rovat: Politika

Kizárták Radnóti Zoltán rabbit – a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Rabbisága Igazgatóját, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökét – valamint Ács Tamást, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökét, a BZSH-hoz tartozó Vasvári Pál utcai zsinagóga körzet január 7-én megtartott közgyűléséről.

vasvari_zsinagoga

A Vasvári vezetősége még személyes magyarázatra sem méltatta a BZSH elöljárókat, ehelyett a biztonsági őrökkel üzengettek a bejárat előtt fagyoskodó kirekesztetteknek.

A konfliktus forrása, hogy a Vasvári utcai zsinagóga a BZSH tulajdona, viszont az épületet egy másik zsidó felekezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija, Baruch Oberlander és közössége használja. Az EMIH a Chabad Lubavics irányzathoz tartozik, így nem a BZSH neológ vallási hagyományait követi.

A templom közüzemi díjait teljes egészében jelenleg mégis a BZSH és nem az EMIH állja. Azt is sokan kifogásolják, hogy az EMIH a BZSH-tól független zsidó felekezet, ám a Vasvári utcai zsinagóga közössége mégis a BZSH tagja. Így az EMIH befolyással bír a BZSH és a Mazsihisz, tehát a neológia belső ügyeire, sértve ezen szervezetek szuverenitását. “Oberlander rabbi néhány hete eljött a BZSH közgyűlésére. Leült, és ott volt. Senki nem várakoztatta őt az utcán, megalázó módon. Senki nem kérdezte tőle, mit is keres ott” – idézi fel Radnóti rabbi Baruch Oberlander jelenlétét a BZSH legutóbbi közgyűlésén.

11 - Radnoti_Zoltan2

Radnóti Zoltán

Radnóti Zoltán megkeresésünkre elmondta, hogy Ács Tamással közösen, hivatalos úton, előzetesen jelezték részvételi szándékukat a Vasváriban tartott közgyűlésen. Ahogy nemrég azt Köves Slomó EMIH vezető is hirdette a Mazsihiszhez címzett nyilvános levelében, „egymás nézeteinek, terveinek megismerésére, és az érveik nyílt, ugyanakkor türelmes ütköztetésére” készültek.

Radnóti elmondása szerint azonban a Vasvári község alá nem írt válaszában az állt, hogy imádkozni jöhetnek a zsinagógába, de a közgyűlésen nem vehetnek részt, mivel az zártkörű. Vagyis Radnóti rabbit, mint a BZSH vezető rabbiját kizárták egy, a BZSH-hoz tartozó templomból. Ezt ő jogszerűtlennek, a BZSH alapszabályait sértő intézkedésnek tartja.

Radnóti elmondása szerint a Vasvári utcai zsinagóga közösségének eddig nagyon is megfelelt a jelenlegi helyzet, leginkább azért, mert az 5 millió forintra rugó éves közüzemi számlát a BZSH és nem az EMIH állta. A közgyűlésről való kitiltása hátterében az sejti, hogy múlt év novemberében a BZSH kezdeményezte a Vasvári hitközség státuszának megváltoztatását.

A Vasvári körzet „erőszakkal és érzelmi zsarolással élve” azért ragaszkodott a BZSH-ban maradáshoz novemberben, hogy időt nyerjenek, és kiválásukat saját maguk kezdeményezhessék a Vasvári körzet közgyűlésén – véleményezi az eseményeket Radnóti rabbi. (A BZSH közgyűlésről szóló beszámolónk itt olvasható.)

Amennyiben a Vasvári taghitközség maga szavazza meg saját kiválását és nem a BZSH közgyűlése dönt sorsukról, akkor a Vasvári körzet vezetői jogosulttá válnak a BZSH vagyon rájuk eső részére, ami százalékos arányban oszlik meg a BZSH-hoz tartozó 15 körzet között – véli Radnóti Zoltán.

S ez a részesedés vonatkozik a BZSH minden vagyonára, így a Síp utcai székházra, a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolára és egyéb, a BZSH-hoz tartozó ingatlanokra is, így akár milliárdokról is lehet szó.

Radnóti számára egyértelmű, hogy a Vasvári taghitközség így is, úgy is kikerül a BZSH-ból, az igazi kérdés az anyagiak rendezésében rejlik. Végezetül hozzátette, hogy a BZSH nem fogja tétlenül hagyni, hogy egy másik felekezet jóhiszeműségük kijátszásával jogot formáljon az ingatlanukra – ráadásul egy igen fontos, központi helyen lévő zsinagógára – már amennyiben ez lenne a Vasvári körzet szándéka, és ezt értik a hozzájuk intézett levélben a “gyakorlati kérdések tisztázása” alatt.

 

Időközben ugyanis a BZSH értesült róla, hogy a január 7-i közgyűlésen a Vasvári utcai templomi körzet határozatot hozott önálló hitközséggé alakulásukról.

*

A Vasvári Pál utcai templomkörzetben Baruch Oberlander rabbit kerestük meg, hogy a történtekről érdeklődjünk, aki kérte, hogy kérdéseinket írásban juttassuk el hozzá.

Választ azonban nem tőle, hanem Sessler Györgytől, a körzet világi vezetőjétől kaptunk.

Sessler

Sessler György

Mivel indokolják Radnóti Zoltán a BZSH Rabbisága Igazgatójának és Ács Tamás a BZSH elnökének a kizárását a Vasvári Pál utca – egy BZSH körzet közgyűléséről? 

Az elmúlt egy év fejleményei és jelzései, valamint a legutóbbi BZSH közgyűlés és a január 17-re meghirdetett rendkívüli BZSH közgyűlés napirendi pontja egyértelművé tette mindannyiunk számára, hogy a BZSH és a MAZSHISZ vezetősége számára elképzelhetetlen, hogy a Vasvári Pál utcai templomkörzet a BZSH szervezetén belül működjön.
Mint a körzet választott vezetője, érzékelve a körzet elleni érthetetlen gyűlöletet, rágalomhadjáratot, egy éve írásban és szóban kértem, hogy a templomkörzetünkkel kapcsolatos ügyek tárgyalásakor, döntéseik előkészítéskor hívjanak meg. Szerettem volna megtalálni az együttműködést. De hiába. Soha, semmilyen választ nem kaptam.
A körzetünknél kialakult helyzet áttekintése és a lehetséges cselekvési stratégiák közötti közös döntés érdekében közgyűlést hívtunk össze. A meghívókat névre szólóan küldtük el tagjainknak.
A visszajelzésekből lehetett tudni, hogy az egybegyűltek a zárt ülés mellett fognak dönteni. Radnóti főrabbinak-  miután közgyűlésünknek híre eljutott hozzá, és bejelentkezett – ezt előre írásban jeleztük.
Engem, mint a körzet elnökét, senki nem keresett meg részvételi szándékát jelezve, írva, vagy mondva azt, hogy most azért mennénk, mert a közgyűlésen válaszolunk kérdéseitekre, beszéljük meg a továbbiakat. A körzeti közgyűlés 17:30 után néhány perccel kezdődött, a résztvevők zárt ülésről határoztak, ebből adódóan azon  kizárólag a körzet tagjai vehettek és vettek részt.

Radnóti rabbi sérelmezte, hogy megvárakoztatták kint a hidegben. Véleménye, hogy ez nem egyeztethető össze a vendégfogadás háláchájával. Mit mond erről a vallásjog? 

A Közgyűlés nem vallási vagy közösségi rendezvény volt, így a vendéglátás háláchikus kötelezettségére hivatkozni ebben az ügyben értelmezhetetlen.

Radnótiék kizárása hogyan egyeztethető össze a BZSH alapszabályzatával? 

Ismeretem szerint a BZSH alapszabálya nem határoz arról, hogy a BZSH bármely vezető tisztségviselője meghívás, vagy egyeztetés nélkül jogosult lenne egy körzet döntéshozatalában részt venni – különösen akkor, amikor a körzet választott vezetőjének ezt nem is jelzik -, ezáltal a körzeti közgyűlésen való részvételt így nem teszi lehetővé.

A szervezet “alulról építkező” jellege miatt ez a belső jogelvekkel is ellentétes lenne. Továbbá az elnök kizárólag az ügyvezető igazgatóval együttesen jogosult a BZSH képviseletére (BZSH alapszabály 40. paragrafus), valamint a BZSH delegációjának részeként mind az elnök, mind pedig a rabbiság vezetője kizárólag az ügyvezető igazgatóval együttesen jogosultak hivatali minőségben megjelenni (BZSH alapszabály 49. paragrafus).

Ki döntött arról, hogy Ács Tamás végül bemehet és Radnóti rabbi nem? Mivel indokolja, hogy különbséget tettek közöttük? 

A jóhiszeműség jegyében Ács úrnak jeleztük, hogy mint a BZSH elnöke szívesen látjuk, ő viszont egyedül nem szeretett volna bejönni. Függetlenül attól, hogy a 2015. november 3-án kézhez kapott BZSH közgyűlési meghívóra reagálva a – mint a Vasvári Pál utcai körzet elnöke – 2015. november 17-i elektronikus levelemben már jeleztem, hogy a körzet megszüntetése minden előzetes egyeztetés nélkül történne. Ennek ellenére a közgyűlés napirendjén maradt. Ez az eljárásrend kétségbe vonja a jóhiszemű ügymenetet.
Hiteltelen állítás, hogy a körzet kérdéseit megválaszolandó jöttek el Radnóti és Ács urak. A körzet kérdéseit – mint írtam – közel egy éve nem válaszolja meg a BZSH. Dr. Frölich Róbert, Radnóti Zoltán, és Dr. Rosta Márton, mint a BZSH alkalmazottai (hiszen tisztségviselői nem voltak a levélírás időszakában) a BZSH körzetekhez fordult több szempontból is állásfoglalás kéréssel. Megkeresésükre, mint címzett, a Vasvári Pál utcai körzet elnöke megküldtem válaszunkat és kérdéseinket, amelyek a körzet állásfoglalásának megfontolásához feltétlenül szükségesek. Kérdéseimre – mint ahogy a többi kéréseimre – választ a BZSH egyetlen vezetőjétől, akkor hivatalban lévő, vagy az óta megválasztott/kinevezett tisztségviselőjétől, alkalmazottjától nem kaptam. Ebből következőleg nem tartjuk hitelesnek a MAZSIHISZ közleményében azon megfogalmazást, miszerint “csupán azért mentek oda, hogy esetlegesen megválaszolják azon kérdéseket, amikre a BZSH Vasvári körzetének közgyűlésére eljövő BZSH tagok kíváncsiak lehetnek”. A körzet kérdéseire közel egy éve várjuk a választ.
Különben is. A BZSH elnökének telefonkönyvében nevem legalább 15 éve ott van. Vagy lehet, hogy törölte már?

Az EMIH párbeszéd kezdeményezése a Mazsihisszel, és a partneri viszonyra való törekvése hogyan egyeztethető össze azzal, hogy a BZSH vezető rabbiját kizárják a BZSH egyik közösségének közgyűléséről?

Erre a kérdésre nem vagyok hivatott válaszolni. Az EMIH a fenti kérdésekben semmilyen módon nem járt el.

Mivel indokolja döntésüket, hogy kiválnak a BZSH-ból?

2015. november 3-án kézhez kapott BZSH közgyűlési meghívó szerint a BZSH közgyűlése elé terjesztik a Vasvári Pál utcai körzet megszüntetését a körzettel való egyeztetés nélkül. Zsinagógai körzetünk vezetősége több belső vita és egyeztetés után a kialakult helyzetet tudomásul vette és áttekintette a rendelkezésre álló lehetőségeket, amelyek mind morális, mind jogi szempontból minden fél számára megnyugtatóan tudnák rendezni a kialakult helyzetet. Ennek szellemében, 2016. január 7. napján a Vasvári Pál utcai templomi körzet a Budapesti Zsidó Hitközség Alapszabályának 18. § alapján döntött arról, hogy önálló hitközséggé alakul.

A Vasvári körzet saját elhatározásából lép ki a BZSH-ból. Anyagi jogosultság terén mennyivel lenne más a helyzet, ha a BZSH közgyűlése szavazta volna meg a körzet jogállásának megváltoztatását?

Nehéz kérdés, mert mi nem készültünk a kiválásra. A jogi ismereteinket is a hatályos alapszabály tételes ismerete jelenti. A BZSH 14 templomkörzete közül mi vagyunk az egyetlenek, akik szinte a teljes működési költséget saját magunk forrásaiból biztosítottuk.

Szándékozik e az EMIH átvállalni a Vasvári zsinagóga fenntartásának a költségeit?

Ezt az EMIH-től kell megkérdezni.

Milyen igényeik vannak a források elosztásánál, van e jogosultságuk, igényt tartanak e a jelenleg BZSH tulajdonban lévő Vasvári utcai zsinagóga épületére?

Ez a zsinagóga a vallási élet gyakorlására épült, célja mindig a vallási élet biztosítása volt. Jogi hátteréről a BZSH vezetésével szeretnénk tárgyalni.

Sessler György levele

Sessler György levele

támogatás