Megjelent a Szombat novemberi száma

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó a pápa és zsidó a czápa / Abbáziába, Abbáziába!

Emlékezetmunka, fürdőkultúra, életképek, az „eltűnt” Lukács nyomában, Chagall és Ámos…

Szántó T. Gábor: A Terror, a Holokauszt és a Sorsok Háza
Van azonban egy felismerhető sajátossága a magyar emlékezet formálódásának, illetve az emlékezetpolitikai csatáknak. Az új történelmi-kulturális emlékezet kialakulása gyakran nem szerves módon, értelmiségi diskurzusokat követően formálódik intézményessé, hanem azelőtt, azok helyett, inkább felülről, némileg erőltetett, vezényelt módon. (…) A kormányzati döntéshozók úgy vélik, a Sorsok Háza esélyt jelent, hogy növelje a holokauszttudatosságot, különösen a legfiatalabb korosztály, az iskolások körében. A terv egyes kritikusai szerint a jobboldali kormányzat másfajta vészkorszak-reprezentációt szeretne látni, mint ami a HDKE-ben megtestesül (…) Sokan érzékelik azt is, hogy a HDKE szándékolt depolitizálása következtében az elmúlt három évben elvesztette kapcsolatát a kortárs kultúrával.

szombat_20c.indd
Vadas János: Kurlender kalandjai – A zsidók és a fürdőkultúra
Csobogó csevegés. Locsogó lányok. Bugyborékoló nevetés. A beszéd vízzel kapcsolatos verbális asszociációi nemcsak plasztikusan ábrázolják a folyamatos beszéd különböző formáit, hanem a társadalmi színtérre is reflektálnak. Hiszen hol is lehetne oldottabban beszélgetni, mint egy fürdőben?

Radvánszki Péter: Előbb a mikve, utána a zsinagóga
A mikve, vagyis a zsidó rituális fürdő az évezredek során a zsidó vallásos élet legfontosabb helyszíne volt, a zsinagóga mellett. Ezt a régészet is bizonyítja: ásatások során rengeteg mikvét találtak Jeruzsálemben és környékén a Második Templom korából. Többségük nem nyilvános fürdő, hanem magánházak tartozéka volt, vagyis használata a mindennapi élethez tartozott.

Schweitzer Gábor: „…itt mindenki izraelita”? – Zsidók a békeidők fürdőéletében
A Balatont, a gyógyvizes kúráiról már korábban elhíresült Füredtől eltekintve, lényegében a reformkorban fedezték fel, az Adria-parti fürdőhelyeket csak a 19. század végétől kezdték intenzívebben látogatni. A fürdőhely megteremtette a fürdőkultúrát és kialakította a maga sajátos fürdőtársadalmát. A státusznak, így a tovatűnő rendi, ám változatlanul fontos társadalmi, nemzetiségi és vallási hovatartozásnak a kezdetektől fogva kiemelt jelentősége volt a fürdőéletben. Ez az adottság, a zsidók jelenlétére is tekintettel, idejekorán felkeltette a szépirodalom figyelmét.

Nyár, Füred, beatkorszak

Czingel Szilvia: A „bikavonat” – Hol és hogyan nyaralt a pesti zsidó polgár a századelőn?
A nyaralni induló családok ilyenkor szinte az egész háztartást magukkal vitték. A pihenés mellett sokan hatalmas befőzéseket rendeztek a helyi parasztasszonyok segédletével. Általában jellemző volt, hogy férfiak nem kísérték el a családot nyaralni, és Pesten maradtak, illetve rövidebb időre mentek a családdal.

Gervai András: A Lukács – „Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”
Kertész Imre – aki vagy száz méterre, a közeli Török utcában, egy kis lakásban élt – nem lehetett tipikus Lukács-hívő, talán csak az ötvenes évek első felében járt ide: erre az időre emlékezve viszont ez a hely szinte az éden képeként dereng fel. Az angol lobogó című novellájában elárulja, hogy a Walkür akkortájt elég ritka operaházi előadásain kívül „csupán egyetlen menedékem akadt még, ahol az általános, azaz a köz- és személyes katasztrófában, ha mégoly törékeny ideiglenességgel is, de olykor meghúzhattam magam: a Lukács uszoda”.

A Lukácsban mindig van minjen – Robicsek úrral Vári György beszélget
A 86 éves, évtizedek óta a Frankel Leó úton lakó Robicsek György, sokaknak Gyuri bácsi, jóval több mint ötven éve jár két egymás közelében lévő épületbe: a Frankel zsinagógába és a Lukács uszodába. Eltávozott és jelenlegi rabbikról, költőkről, színészekről, a Lukács egykori borbélyműhelyéről, a Horthy testőreként szolgáló kabinosról és az uszodai minjenről beszélgettünk vele.

Szántó T. Gábor: Úszóház

Ari Shavit: A Richterek története

Uri Asaf versei

Hegedű és létra, álom és emlékezet – Marc Chagall és Ámos Imre kettős kiállítása
A két kiállítás tematikusan élethelyzetekre reflektál: Chagall a számkivetettségre is életörömmel, míg Ámos a szögesdrót apokaliptikus valóságára a halálraítélt vízióival.

Várnai Pál recenziója Dunai Andrea Levelek a hontalanságból című könyvéről

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Írók boltja (VI. ker., Andrássy út 45.)
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

Címkék:2013-11, Borító

“A legmagasabb szintű elítélés szükséges” – az Egyesült Államok a Horthy szoboravatásról

Az Egyesült Államok határozottan elítéli a Jobbik – egy etnikai gyűlölettel és antiszemitizmussal azonosított magyar politikai párt – által rendezett...

Új fapados járat Tel-Avivba

Márciustól fapados modellre tér át az El Al izraeli légitársaság több európai útvonalán is, Budapest, Prága és Berlin lehetnek az...

Close