Szombat előfizetés 2017

Mazsihisz vezetőségi döntés: megpróbálnak külföldi rabbikat Magyarországra hívni

Írta: jég - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Másodszor találkozott hagyományteremtő eszmecsere céljából Heisler András, a Mazsihisz elnöke a zsidó média munkatársaival.

Heisler András fotó Káldori Dániel

Heisler András fotó Káldori Dániel

Az elnök a szombathelyi Szembenézés c. album méltatásával kezdte az eszmecserét. A napokban kiadott hatalmas, kétnyelvű kötet a háború előtti zsidóság életéből fennmaradt mintegy tízezer fotóból és más dokumentumokból közöl szakértő válogatást. Heisler András úgy vélte, más városoknak is követniük lehetne ezt a kezdeményezést.

Mi a helyzet a kiégett zuglói zsinagógával? – kérdeztük ezután.

Az épület nem égett ki – pontosított Heisler – ám szerencsétlen módon éppen a tóraszekrény égett el, az elektromos hálózat ment tönkre és a falak feketedtek meg a füsttől, miközben a helyiségben lévő padok és egyéb berendezési tárgyak szinte karcolás nélkül megúszták. A közösség tagjai egyelőre a nem messze lévő Scheiber gimnáziumba járnak imádkozni. A kárfelmérés folyamatban van, adományokból eddig több millió forint jött össze, s az önkormányzat és az állam is ajánlott segítséget. Ha szükséges, a Mazsihisz saját tartalékaiból is mozgósít valamennyit. A kárfelmérés eredményétől és a befolyt adományok összegétől függ, hogy milyen széleskörű felújításra lesz lehetőség. A közösség legjobb esetben 2017 első felében térhet vissza megszokott helyére.

Hogy áll a Rumbach utcai zsinagóga felújítása? – érdeklődtünk.

Az előző beszélgetés óta nincs újdonság, Kunos Péter ügyvezető igazgató tárgyalt a miniszterelnöki hivatalban, jelezte, hogy a teljes fedezet ígérete nélkül nem lehet felelősen elindítani a felújítást, s ezt az illetékesek megértették. A kormány gyors intézkedést ígért az ügyben.

Mi módon tervezik orvosolni a magyarországi rabbiképzés gondjait? Tervezik-e külföldi egyetemek ill. oktatók bevonását a képzésbe?

Noha az OR-ZSE két növendékét belátható időn belül rabbivá avatják, ezzel a rabbihiány nem oldódik meg. Ezért született egy Mazsihisz vezetőségi döntés, hogy megpróbálnak külföldi rabbikat Magyarországra invitálni. Izrael, Amerika, Anglia, Németország lehetnek a szóba jöhető kibocsájtó országok, ahol olyan fiatalembereket keresnek, akik hajlandók magyarul megtanulni és tisztelik a helyi hagyományokat. Az ultraortodoxiánál megengedőbb, a reformirányzatnál szigorúbb felfogású rabbik jöhetnek szóba. Lehetséges segítségnyújtás érdekében már fölvették a kapcsolatot egy izraeli intézménnyel.
A honi rabbiképzés problémája a vallásos tárgyak oktatóinak hiánya. Szponzor segítségével szeretnének oktatókat Budapestre hozni a Bar Ilan vagy a Héber egyetemről, s az OR-ZSE rabbi-hallgatók féléves izraeli képzését is szeretnék a tantervbe iktatni. (1990 után mintegy tíz évig ez a rendszer már működött – a szerk.)
A Mazsihisz vezetősége a fentiek ügyében megkereste Schőner Alfréd rektort, aki partnernek mutatkozott, s ígéretet tett, hogy az ORZSE készít egy szakmai anyagot arról, miként képzelik el az oktatás megújítását.

A Mazsihisz elszigeteltnek tűnik a zsidó világban – vetettük fel. Nem ortodox, nem fogadja el a konzervatív mozgalom egalitárius elveit, sem a reform mozgalom normáit.

Politikailag a legkevésbé sem elszigetelt, vitatta ezt Heisler, hiszen a Mazsihisz elnöke automatikusan a Zsidó Világkongresszus egyik alelnöke is, továbbá legutóbb titkos szavazással megválasztották az Európai Zsidó Kongresszus alelnökévé is. A MAZSIHISZ aktívan dolgozik a nemzetközi zsidó szervezetek munkájában – azaz világi területen nem beszélhetünk a kérdésben szereplő elszigeteltségről. Vallási tekintetben azonban a neológia valóban elszigetelt. „Ezért megkértem a rabbikat – tudatta – hogy üljenek össze és foglalkozzanak a kérdéssel”. (Ez már az előző tájékoztatón is elhangzott. – A szerk.) A rabbik össze is ültek, volt olyan vélemény is, hogy felesleges a kérdéssel foglalkozni, az elnök azonban – mint mondta – erősen buzdította őket állásfoglalásra. Jelenleg itt tartunk.
A Mazsihisz bizonyos szempontból olyan, mint egy dinoszaurusz – ironizált önkritikusan az elnök – rendkívül lassan reagál, bizonyos ingerek csak lassan jutnak el a szervezet végrehajtó részéig, forradalmi változásokra nem kell számítani. Viszont az új kezdeményezéseket fontosnak tartják: programokat szerveznek gyerekes családoknak; politikusokat, önkormányzati munkatársakat hívnak meg a zsinagógába, majd utána egy kávéval összekötött kötetlen beszélgetésre, hadd lássák – és nem csak a befolyásos politikusok – a számukra sokszor rejtélyesnek és kiismerhetetlennek látszó zsidóságot belülről is.

Mi a helyzet a debreceni hitközségnek nyújtott 90 milliós kölcsönnel?

Horovitz Tamás, debreceni elnök, aki egyben a Mazsihisz alelnöke, a kölcsönt a megígért határidőre nem fizette vissza, így a Mazsihisz, amely ragaszkodik a visszafizetéshez, jelzáloggal terhelte meg debreceni hitközségi ingatlanokat. A kölcsön felhasználásáról, a DZSH gazdálkodásáról Horovitz Tamás különféle dokumentumokat adott át a Mazsihisznek, ezek szakmai átvizsgálása most folyik. A Mazsihisz elnöke részéről a bizalom azonban elfogyott Horovitz iránt – jelezte az elnök, s hozzátette: az alapszabály szerint a (december 11-én összeülő) közgyűlés bárkit felmenthet tisztségéből, ha 20 képviselőtestületi tag ezt kezdeményezi.

Hogyan értékeli az elnök a nyáron lezajlott Zsidó Kulturális Fesztivált? – érdeklődött a Kibic munkatársa.

2015-ben, miután az addigi szervezőtől, Vadas Verától és cégétől megváltak, a Mazsihisz maga kellett, hogy kézbe vegye a szervezést, aminek következtében a Síp utca munkatársai hetekig csak a kulturális fesztivállal foglalkoztak. A nemes cél ellenére ez a módszer nem tartható, így 2016-ban külsőcéget kértek fel a szervezés lebonyolítására, s a fesztivál „arca”, művészeti vezetőként Gerendás Péter lett. A kormány idén 10 millióval kevesebbet támogatást biztosított, így 14 milliós veszteséggel zárult a rendezvény. A fesztivál szervezésében van még mit tanulnunk – jelezte Heisler –, de az idei pozitívumok és tanulságok ismeretében jövőre egy még jobb, s gazdaságilag is eredményesebb rendezvénysorozatban bíznak a Mazsihisz és a BZSH vezetői.

Mi célból utazott a Mazsihisz mintegy harminc munkatársa egy montenegrói üdülőhelyre? – vetette föl a Szombat tudósítója.

Az elnök elmondta, hogy a montenegrói zsidó közösség már negyedszer szervez nagyszabású találkozót Közép-Kelet-Európa és a Balkán zsidó közösségei számára. Az idei négyszáz fős összejövetelre 70 eurós önköltséggel utazhattak el a résztvevők, a többit a szervezők állták. A háromnapos happeningnek a szervezők komoly médianyilvánosságot biztosítottak – videón üdvözlő beszédet küldött egyebek közt Benjamin Netanjahu is. A MAZSIHISZ tavaly és idén is támogatta az eseményt, s a kelet-európai régió legnagyobb zsidó közösségének részvételére igényt tartottak a rendezők.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Ott bujkál valamelyik fa mögött…” – Interjú Edelényi János filmrendezővel

Operatőr, rendező, 1948-ban született. Vizsgafilmje feltűnést keltett: egy besúgó költözik az író lakásába, akit megfigyel, és megkéri, hogy segítsen neki...

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Varga László

A Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, az állambiztonsági iratok szakértője 68 éves volt. A tragikus hirtelenséggel, 68 éves korában elhunyt Varga...

Close