Mazsihisz: A chabad cirkuszi vetélkedőt csinál a budapesti zsidók emlékezéséből

Írta: Mazsihisz - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Rendkívül éles hangú közleményben támadják a Chabad/EMIH politikáját a Mazsihisz vezetői, rabbikara és körzeti elnökei. 

A Mazsihisz vezetői 2017. január 18-án megkoszorúzzák a gettót felszabadító szovjet hadseregnek állított emléktáblát a Dohány utcai zsinagógánál (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A kiváltó ok: a Mazsihisz számára mindig is nagy jelentőségű volt a pesti gettó felszabadulásának évfordulóján rendezett emlékünnepség. Ezt hagyományosan minden évben, így most is, január 18-án délelőtt 10 órakor tartják. Ebben az évben, szokatlan módon az EMIH is ezzel gyakorlatilag egyidőben (egy órával később) rendezi meg a maga emlékünnepségét, ugyancsak a Dohány utcában, mintegy 300 méterrel arrébb, a maga által állított emlékműnél. Ezt a – véletlennek nehezen tekinthető – egybeesést a Mazsihisz sérelmezi, melynek bizonyságaként az alábbi közleményt bocsájtotta ki:

A gettó falainak lerombolásának dátuma 1945. január 18-a, a Vörös Hadsereg katonái ekkorra jutottak el a családi tragédiákat, szenvedést, halált hordozó budapesti „nagy gettó” kapujához. Január 18-a ezért hetvenhárom esztendeje a budapesti zsidóság emléknapja. Hetvenhárom esztendeje ezen a napon, mindig délelőtt 10:00 órakor emlékező Istentisztelet keretében gyűlnek össze a holokauszt túlélők, utódaik és nem zsidó barátaink. 

Idén a megemlékezést nem a szélsőjobboldali neonácik, nem a muszlim fundamentalisták, hanem az EMIH „egységesnek” mondott chabad szervezete próbálja megzavarni azzal, hogy az általuk építtetett Dohány utcai „díszlet-gettófalnál” rászerveznek rendezvényünkre egy másik gettó megemlékezést. A jó szándékú politikusok, önkormányzati képviselők csak kapkodják fejüket: kérik, hogy a Dohány utca padsorainál a széleken biztosítsunk számukra helyet, hogy az emlékező istentiszteletünk közepette a lehető legtapintatosabban tudják elhagyni zsinagógánkat és átrohanni a másik megemlékezésre. A chabad cirkuszi vetélkedőt csinál a budapesti zsidók emlékezéséből, közösségünk megosztására használja azt, politikai tőkét akar kovácsolni belőle, miközben félrevezeti a jószándékkal emlékezéseinkre látogató barátainkat. 

Sajnos a chabad képtelen a magyar zsidósággal együtt gondolkodni, ami persze magyarázható azzal, hogy irányzatuknak nincs és soha nem volt magyarországi tradíciója. Vallási fundamentalizmusukkal kirekesztik közösségükből – mert nem tartják zsidónak – a magyarországi zsidóságnak legalább felét. Olyan szokásokat kívánnak meghonosítani, ami a magyar zsidóságnak soha nem volt tradíciója. A médiában elhangzó szép szavak hamissá változnak cselekvéseik során. Mi a barátaitok vagyunk – mondják, majd zokszó nélkül megkísérlik méltóságától megfosztani megemlékezésünket. Bennünket zsidó testvéreknek tekintenek (már akit annak), de közben a hatalom iránti szervilizmusukkal lerombolják a zsidó érdekvédelmet, megosztják vidéki közösségeinket, megtörik büszkeségünket. 

Ki kell végre mondanunk, amit csinálnak, az hamis, az nem a magyar zsidóság érdekeit, hanem kizárólag saját szervezetük pozícionálását szolgálja. Addig, amíg az EMIH és a Magyarországra betelepült chabad mozgalom ezzel az attitűddel dolgozik, a magyar diaszpóra és őseink tradíciói veszélyben vannak. Mi közös jövőt szeretnénk építeni, de azt csak őszinte partnerekkel lehet. Erre vágyunk, de egyre messzebb érezzük magunkat ettől az „egységtől”.

Mindenestre a Dohány utcai zsinagóga emlékezésének emelkedettségét nem veheti el tőlünk senki!   

A  közlemény aláírói:

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnöke; Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke; Dr. Kunos Péter, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója.

Dr. Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai zsinagóga rabbija; Radnóti Zoltán főrabbi, a Rabbitestület vezetője; Dr. Schőner Alfréd főrabbi; Deutsch Péter rabbi; Kardos Péter rabbi, a Rabbikar utolsó túlélője; Markovics Zsolt főrabbi; Szerdócz Ervin főrabbi; Totha Péter Joel főrabbi; Deutsch László főrabbi.

Grósz Endre, a Miskolci Zsidó Hitközség megbízott ügyvivője; Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke; Dr. Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke; Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke; Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke; Müncz László, a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga körzet elnöke; Róna László, a Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke; Ligeti László, a Mosoni Zsidó Hitközség elnöke; Kálmán Tamás, a Bethlen téri zsinagóga körzet elnöke; Horváth József, a Lágymányosi zsinagóga körzet elnöke; Dr. Székely István, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke; Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke; Szántó András, a Szentendrei Zsidó Hitközség elnöke; Tóthné Rőmer Klára, a Salgótarjáni Zsidó Hitközség elnöke; Tordai Péter, a Frankel Leó úti zsinagóga körzet elnöke; Csillag Barnanbás, a Karcagi Zsidó Hiktözség elnöke; Witmann Zsuzsa, a Veszprémi Zsidó Hitközség elnöke; Árvai Gábor, a Dózsa György úti zsinagóga körzet elnöke; Nádel Tamás, a Dohány utcai zsinagóga körzet elnöke; Färber György, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség elnöke.

A közlemény eredeti szövege itt olvasható.

Mazsihisz: A Gettóban mindenki üldözött volt

A gettó falainak lerombolásának dátuma 1945. január 18-a, a Vörös Hadsereg katonái ekkorra jutottak el a családi tragédiákat, szenvedést, halált hordozó budapesti „nagy gettó” kapujához. Január 18-a ezért hetvenhárom esztendeje a budapesti zsidóság emléknapja. Hetvenhárom esztendeje ezen a napon, mindig délelőtt 10:00 órakor emlékező Istentisztelet keretében gyűlnek össze a holokauszt túlélők, utódaik és nem zsidó barátaink.

Címkék:EMIH, gettómegemlékezés, Mazshisz

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Az izraeli katonákat inzultáló Ahed Tamimi továbbra is őrizetben marad, az Amnesty követeli a szabadon engedését

A katonai bíróság hétfőn meghosszabbította az izraeli katonákat lökdöső és pofozó palesztin tinédzser őrizetben tartását legalább két napra. A döntés...

Vannak-e embermentők a náci hadsereg katonái közt? – Meghívó beszélgetésre

Emlékezzünk és beszélgessünk közösen a budapesti gettó felszabadításának 73. évfordulóján, 2018. január 18-án (csütörtök), 19:00 órakor a Kazimír Bisztróban (Pontos...

Close