Szombat előfizetés 2017

Lesz átvilágítás a Mazsihiszben

Írta: Pályi Márk - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Oldottabb hangulatban, jóval kevesebb vitával zajlott a Mazsihisz vezetőségi pótválasztó közgyűlése.

Heisler András elnöki beszámolója és Zoltai Gusztáv gazdálkodási tájékoztatója után Streit Sándort, Freund Jenőt, Róna Lászlót és Csillag Barnabást választották be a vezetőségbe.

sip-utca-12.-a-budapesti-zsido-hitkozseg-szekhazanak-homlokzata-294

Síp utca 12

Bár előzetes információink szerint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének mai közgyűlése bírt némi téttel, a korábbiaktól eltérően az esemény többnyire békés és oldott légkörben zajlott. Emlékezetes a két viharos tavaszi küldöttgyűlés: az elsőn megbuktatták Feldmájer Péter korábbi elnököt, a másodikon pedig – éppen az ő visszalépésével – új elnöknek Heisler Andrást választották meg. Mivel azonban a vezetőségi tagok választása a késő estébe nyúlt, a második fordulóra már megszűnt a határozatképesség.

A mai ülés egyik fő napirendi pontja az üresen maradt helyekre jelölt tagok megválasztása volt.

Heisler beszéde

Heisler megnyitó beszédében különbséget tett a szennyes kiteregetése és az átláthatóság közt, amivel föltehetően egyensúlyt próbált teremteni az óvatosak és a reformerek között. Beszámolt róla, hogy bár a választás óta eltelt három és fél hónapban a vezetőség határozatképességét csak hajszál híján sikerült biztosítani, a testület munkájában újításokat vezettek be: a napirendi pontokat írásban nyújtják be, határozati javaslatot terjesztenek elő, és erről igyekeznek döntést is hozni.

Jóllehet a Mazsihisz alapszabálya szerint az elnök és az alelnökök szavazati jog nélkül vesznek részt a vezetőség ülésein, a két alelnök, Feldmájer Péter és Tordai Péter – mint megtudtuk – nem ellenzik a végbement újítást. (Korábban már mindketten betöltötték a Mazsihisz elnöki posztját is.) A vezetőségi tagok, az elnök beszámolója szerint, konkrét, önálló feladatokat is kapnak, amelyek végrehajtásáról írásbeli előterjesztést készítenek. Ugyancsak újítás, hogy a vezetőségi tagok közéleti rendezvényeken képviselik a Mazsihiszt. A Tom Lantos Intézet konferenciája kapcsán az elnök pozitívan értékelte a rendezvényre irányuló médiafigyelmet, elismerően szólt Navracsics Tibor közigazgatási és Martonyi János külügyminiszter beszédéről. A szavakat követően politikai tetteket is várna – tette hozzá, megismételve a parlamenti konferencián elhangzott szavait. Sokak számára csak most derült ki, hogy a Mazsihisz részvétele a konferencián sokáig bizonytalan volt.

Heisler az elnöki funkciót aktív, de pártoktól független politikai szerepvállalásként írta le. Szorgalmazta a nyitást más zsidó szervezetek felé. Az EMIH-hel ugyanakkor jóformán csupán az antiszemitizmus elleni fellépésben tervez közös munkát, az egalitárius közösségek – a reform Szim Salom, Bét Orim és Klauzál Súl, valamint a maszorti (progresszív konzervatív) Dor Hadas – bevonásáról pedig beszédében nem is szólt.

Kérdésünkre később elmondta, hogy jelenleg mindössze a leendő ernyőszervezet kereteinek megteremtéséről van szó, és későbbi, közös belső döntés kérdése, hogy az ernyőt milyen tágra nyitják majd. Hozzátette ugyanakkor, hogy némelyik egalitárius közösség vezetőjével személyesen jó kapcsolatot ápol.

Az elnök beszédében említette a kormány 2014-es holokauszt-emlékévhez kapcsolódó programjait is. Ennek keretében felújítják a debreceni ortodox, a kőszegi és a szabadkai zsinagógát, valamint a Rumbach Sebestyén utcai templomot. Emellett a józsefvárosi pályaudvaron megépítik a Sorsok Háza elnevezésű emlékhelyet, és létrehoztak egy másfél milliárd forint értékű civil pályázati alapot. (Érdemes megjegyezni, hogy ennek tíz százaléka is több, mint amennyit a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány /Mazsök/ egy évben pályázatokra fordíthat.) Ezekkel kapcsolatos kérdéseinkre Heisler utóbb elmondta, azon dolgoznak, hogy a pályázat elbírálásánál a zsidó közösség szempontjai is érvényre jussanak. A Sorsok Háza projekt vezetőjével, Schmidt Máriával történő együttműködést pedig nehéz próbának nevezte, amely során arra kell törekedni, hogy az intézményben relativizálás nélkül, hitelesen mutassák be a történelmet.

Gentlemen’s agreement

Az ülésen tapasztaltak megegyeztek azzal, amit forrásainktól előzetesen megtudtunk: a Heisler, Feldmájer és Tordai között kötött szövetség nem bomlott meg, így – a korábbi közgyűlésektől eltérően – elmaradt a személyeskedés, a hozzászólások java része szakpolitikai kérdéseket érintett. Lebovits Imre szorgalmazta, hogy a Mazsihisz nagyobb arányban vonja be működésébe a magyarországi zsidókat, nem feledkezve meg a zsidóság legjelentősebb képviselőiről sem. A józsefvárosi emlékhellyel kapcsolatban anomáliaként említette, hogy az előkészítés folyamatába nem vonták be sem a Mazsihiszt, de még a Holokauszt Dokumentációs Központot és Emlékgyűjteményt (HDKE) sem.

Kiss Henriett az új köznevelési törvénnyel kapcsolatos gondokra hívta föl a figyelmet, Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi pedig azt javasolta, hogy a jelentkezők kis száma miatt az iskolai zsidó hitoktatást a Chabaddal együttműködésben igyekezzenek megoldani. Ács Tamás szerint is tisztázni kellene a zsidó társegyházakkal való kapcsolatok perspektíváit, Villányi Tibor győri hitközségi elnök pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy Hódmezővásárhelyen kívül egyetlen vidéki városban sem működik Soá-emlékhely, s arra buzdította az elnököt, járjon közben az állapot megváltoztatása érdekében. (A hódmezővásárhelyi intézményben is épp a közelmúltban zajlott politikai hátterűnek tűnő vezetőcsere – P. M.)

Heisler a hozzászólásokra igyekezett lelkiismeretesen válaszolni, ám egyfajta „új ellenzék” hangja így is hallatszott, még ha csak egy személytől is: Schwezoff Dávid kántor jóformán minden napirendi ponthoz kritikusan szólt hozzá. Ezek közül érdemlegesnek tekinthető, hogy a régi szennyes kiteregetését igenis fontosnak tartotta, valamint méltatlannak nevezte, hogy a közgyűlés nyitó- és záróima nélkül zajlott le. Ez utóbbi valóban szokatlan volt, s Heisler meg is ígérte, hogy többet ilyen nem fordul elő. Schwezoff elfogadta a vezetőségi jelöltséget is, sőt még azt is vállalta, hogy amennyiben megválasztják, az összeférhetetlenség jegyében lemond a kántori állásról, és a továbbiakban társadalmi munkában látja el a feladatot. A pótválasztáson végül azonban a legutolsó helyen végzett, a 66 szavazatból mindössze 16 voksot kapott.

A közgyűlés ezután – Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató előterjesztésére – vita nélkül elfogadta a tavalyi költségvetés zárszámadását, amire májusban az ülés botrányos eseményei miatt nem került sor. Zoltai később a Mazsihisz jelenlegi gazdasági helyzetéről is beszámolt: eszerint viszonylag kedvező a helyzet (emelkedő turisztikai bevételek, kiegyensúlyozott gazdálkodás) – amivel senki nem szállt vitába.

Új vezetőség

Az ülés fő pontjának számító vezetőségi pótválasztáson végül tíz jelölt neve került a szavazólapokra. Kisebb technikai nehézségek leküzdése után négyen már az első fordulóban elnyerték a vezetőségi tagsághoz szükséges szavazatarányt – Csillag Barnabás és Streit Sándor 38, a miskolci Freund Jenő és a kaposvári Róna László 41 szavazatot kapott. A második fordulóba Kardi Judit és Kerényi András jutott 30, illetve 28 szavazattal, az ülés azonban eddigre ismét határozatképtelenné vált, így a maradék egy tag megválasztásához újabb közgyűlést kell összehívni. (Streit tavaly szeptemberben távozott a BZSH elnöki posztjáról. A szerk.)

Az immáron majdnem teljes vezetőség kötődéseinek iránya nem állapítható meg egyértelműen, de Heisler András szerint ennek nincs is sok jelentősége, s mindez az átvilágítást nem érinti.

Bár egyesek tartanak attól, hogy mennyire lesz pártatlan és független az átvilágítást végző cég, Heisler kifejtette: biztos benne, hogy az átvilágítás független lesz és fel fogja tárni a valós anomáliákat. (Néhányra itt emlékeztetnénk. A szerk.)

Érdemes megjegyezni, hogy az új vezetőségben Zoltainak jóformán csupán egy-két bizalmi embere maradt. Forrásaink szerint némileg már Feldmájer megbuktatását is megbánta, és nem készül újabb nagyobb dobásra, bár egyelőre nem tartják valószínűnek önkéntes visszavonulását sem.

Címkék:átvilágítás, Heisler, Mazsihisz, Zoltai

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Európai Polgári Díj: Raoul Wallenberg Egyesület, Farkas Gábor pedagógus

Európai Polgári Díjat kapott tegnap a Raoul Wallenberg Egyesület és Farkas Gábor, a kecskeméti Európa Jövője Egyesület elnöke. A 2008-ban...

Együttműködés és verseny

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

Close