Szombat előfizetés 2017

Kapunyitás konferencia – LMBTQ befogadás a zsidó közösségben

Írta: Bécsi Éva - Rovat: Hagyomány, Kultúra-Művészetek, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Mennyit tudunk az LMBTQ emberekről és közösségekről? Mennyire befogadó a zsidó közösségi intézményrendszer? Egy LMBTQ zsidó közösségi tagnak ugyanolyan lehetőségei vannak a közösségi életre? Mit mond minderről a zsidó hagyomány? Ezekre és még sok más kérdésre adott választ a Budapest Pride Fesztivál keretében szervezett egész napos konferencia, melyen július 9-én vasárnap vehették részt az érdeklődők. A Mozaik Hub szervezésében zajló programnak a CEU Nádor utcai épülete adott otthont.

A Budapest Pride Fesztivál nem csak a melegekről szól. Legfontosabb eleme természetesen maga a menet, de emellett sok olyan komoly programmal találkozhattunk, mint a szolidaritás LMBTQ istentisztelet, vagy a vasárnapi Kapunyitás Konferencia.

A konferenciának a Közép Európai Egyetem (CEU) adott otthont. Célja volt, hogy a kollektív tanulás és megismerés mellett párbeszédet indítson egy olyan témában, amely ma a zsidó közösségekben szinte teljesen kibeszéletlen és sok esetben tabuként kezelt.

Üzenetek

A délelőtt 10 órától kezdődő előadás-sorozatot Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója személyes üzenetével nyitotta meg.

„A Bálint Ház igazgatójaként évek óta találkozom a környezetemben a nyitottság és az elzárkózás kettősségével. A csendes összemosolygások a Pride idején, a fura grimaszok, amikor befogadunk egy LMBTQ programot vagy csak a jelentőségteljes hallgatások. Zsidóként hallgatásban nőttem fel, ezért különösen érzékeny vagyok, elhallgatott, ki nem beszélt, el nem fogadott identitásokra. Ezért tartottam fontosnak, hogy a zsidó közösségben tematizáljuk, asztalra tegyük és beszélgessünk a melegségről a transzneműségről, nemi identitásról. Arról, hogyan lehetünk zsidóként befogadó közösség a hagyomány beemelésével és újszerű megértéseivel. Vagy csak, hogy értsük meg és tanuljuk meg a korlátainkat és lehetőségeinket.”

Fotók: Bécsi Éva és Mozaik Zsidó Közösségi Hub

 

Ez után – többek között – Horányi Gábor, valamint Verő Tamás és Verő Bán Linda is személyes üzenetekkel álltak ki az LMBTQ emberek mellett.

„Amikor megkérdezik tőlem, hogyan tudnám összefoglalni pedagógusi ars poeticámat vagy akár tágabban az emberekhez való viszonyomat, akkor így fogalmazok: Fogadj el mindenkit olyannak, amilyen! Keresd és erősítsd mindenkiben a jót! A gyűlölet a lélek betegsége! Nem arról szól, akire irányul, hanem arról, akiből fakad. Aki agresszíven viselkedik, annak legtöbbször magával van baja. Ezek után nem lehet kérdés, hogyan vélekedem az LMBTQ embereket körülvevő magyar valóságról. A Lauder Iskola értékrendje és természetes nyitottsága révén közösségünkben magától értetődően elfogadó és baráti légkört tapasztalhatnak meg a diákok, a szülők, a tanárok és az intézmény minden dolgozója nemi identitásuktól és önkifejezésüktől, illetve szexuális irányultságuktól függetlenül.” (Horányi Gábor, a Lauder Iskola igazgatója)

 

„Hogy milyen a Frankel zsinagóga közössége? Mint a szivárvány, melyet az Örökkévaló teremtett a Noéval kötött szövetség jeleként, és amely a tóraszekrényünket is körbeöleli: színes és a jövőbe vetett reményüket tükrözi. A közösség tagjai kicsit és nagyon zsidók, hagyományőrző és világi zsidók, kisgyerekek és idős emberek. Vannak köztük kulturálisan és érzelmileg zsidók. Vannak, akik tanulással, mások imádkozással kerülnek közelebb a valláshoz. Sokan vannak, akik még keresik gyökereiket, a zsidó identitásukhoz vezető utat. Mi olyan befogadó közösséget építünk, ahol mindezek a különböző emberek megtalálják a zsidó közösséghez tartozás élményét és értékét. Mindekit szívesen látunk, hogy együtt színezzük a szivárványunkat annak reményében, hogy az Örökkvalónak tetszik odafentről.” (Verő Tamás és Verő-Bán Linda – a Frankel Leó utcai zsinagóga rabbija és felesége)

 

Kislexikon

A személyes üzenetek után Dombos Tamás Általános bevezető az LMBTQ emberek, közösségek helyzetéről Magyarországon – jogok, társadalmi attitűdök című előadását a leggyakoribb kifejezések magyarázatával kezdte. Vélhetőleg ugyanis a közönség nagy százaléka sem ismerte ezeket a fogalmakat, ahogyan valószínűleg a társadalom túlnyomó része sem nem tudja definiálni azt, ha valaki cisznemű vagy queer, a tömeg gyakran csak „lebuzizza” azt, aki nem heteroszexuális.

Aszexuális: Aki nem érez szexuális vonzalmat egyik nem felé sem.

Biszexuális: Aki mind férfiakhoz mind nőkhöz vonzódik. Nem feltétlen jelenti, hogy férfiakkal és nőkkel is létesít szexuális vagy érzelmi kapcsolatot, vagy, hogy ezt párhuzamosan teszi.

Cisznemű: Akinek a nemi identitása és nemi önkifejezése megegyezik a születéskor számára kijelölt nemmel. A transznemű ellentéte.

Homoszexuális: Aki elsősorban vagy kizárólag vele azonos nemű emberek iránt érez érzelmi és szexuális vonzalmat. Orvosias hangzása miatt az érintettek inkább a meleg vagy leszbikus kifejezéseket használják magukra.

Interszex: Aki a nemi jellegek (kromoszómák, nemi hormonok, külső és belső nemi szervek, testfelépítés) olyan kombinációjával rendelkezik, amely alapján nem sorolható be egyértelműen a férfi vagy nő kategóriába. Leggyakrabban veleszületett, de előfordul, hogy a nemi fejlődés későbbi szakaszában alakul ki.

Leszbikus:Nő, aki elsősorban vagy kizárólag nők iránt érez érzelmi és szexuális vonzalmat.

Meleg: Aki elsősorban vagy kizárólag vele azonos nemű emberek iránt érez érzelmi és szexuális vonzalmat. Leggyakrabban férfiakra használják, de vannak nők is, akik így határozzák meg magukat.

Poliamória:Kettőnél több személy egyidejű érzelmi kapcsolata egymással, amelyhez minden résztvevő hozzájárul. Nem feltétlen jelenti, hogy valamennyi résztvevő érzelmi és/vagy szexuális kapcsolatban van az összes többi résztvevővel. Egy poliamór kapcsolatban résztvevő személy lehet leszbikus, meleg, biszexuális vagy heteroszexuális.

Queer: Olyan ember, aki számára a szexuális irányultság és a nemi identitás képlékeny, nem csupán két pólusban képzelhető el (hetero/meleg; férfi/nő). Angol nyelvterületen eredetileg szitokszóként használták, a szót most a közösség tagjai visszakövetelik maguknak. Újabban gyűjtőszóként is használják a nem heteroszexuális és nem cisznemű emberekre.

Transznemű: Gyűjtőfogalom azokra az emberekre, akiknek nemi identitása és/vagy nemi önkifejezése eltér a születéskor számukra kijelölt nemtől. Ide tartoznak többek között a transzszexuálisok, a transzvesztiták, a magukat nembinárisként meghatározó emberek. Nem minden transznemű ember veti alá magát műtétnek, hormonterápiának. Egy transznemű ember ugyanúgy lehet leszbikus, meleg, biszexuális vagy heteroszexuális.

Transzszexuális: Olyan transznemű ember, aki egyértelműen nőként vagy férfiként határozza meg magát (nőként anyakönyvezték, de férfiként azonosul, vagy fordítva.)

Transzvesztita: Akinek a nemi identitása nem tér el a születéskor neki tulajdonított biológiai nemtől, de bizonyos alkalmakkor a másik nem ruháit ölti magára.

Mit mond a zsidó vallás az LMBTQ-ról?

Hasonlóan sok egyéb kérdéshez, a zsidó vallásnak nem álláspontja, hanem álláspontjai vannak az LMBTQ szexuális irányultságról és/vagy nemi identitásról is – fejtegette Balázs Gábor eszmetörténész. A 19. század elejétől kezdve a zsidó közösség hivatalosan is irányzatokra szakadt, és később minden irányzat további, egymással sokszor éles vitákat folytató belső ágakra vált szét. Valamennyi irányzat és belső ág ugyanannak a zsidó írott hagyomány forrásait értelmezi, és annak alapján von le következtetéseket arról, hogy szerinte mi a helyes zsidó álláspont egy adott kérdésben. Mivel azonban nincs külső szempont, amely alapján eldönthető lenne, hogy kinek az értelmezése a helyes, ezért senki nem állíthatja, hogy az ő véleménye „A” zsidó hagyomány álláspontja.

Szinte teljes konszenzus van arról, hogy a 19. századig a zsidó hagyomány fősodra a hetero-normativitás álláspontját fogadta el. A háláchá (vallásjog) alapján különbséget kell tenni az LMBTQ szexuális irányultság és/vagy nemi identitás és a szexuális aktivitás között. A zsidó vallásjog elsősorban cselekedetekkel foglalkozik, és nem azzal, hogy ki minek érzi magát, így előfordulhat, hogy a háláchá megengedő vagy közömbös tudott lenni bizonyos szexuális irányultságokkal és nemi identitásokkal elméletben, de a gyakorlatban tiltott egyes szexuális aktusokat és tiltotta a nemi önkifejezés bizonyos megnyilvánulásait.

Az LMBTQ szexuális irányultsággal és/vagy nemi identitással kapcsolatban a nagyobb zsidó irányzatok– csakúgy, mint az államjog és a társadalmi attitűdök – sokat változtak az elmúlt kétszáz évben, és arról egyáltalán nincs konszenzus, hogy mi legyen a zsidó hagyomány mai álláspontja az LMBTQ kérdésben. Némi leegyszerűsítés árán a jelenlegi zsidó álláspontokat a következőképp lehet összefoglalni:

Reform és progresszív irányzat: erkölcsi és vallási szempontból nem különbözik a cisznemű identitás és a heteroszexualitás megítélésétől; LMBTQ zsidók bármilyen vallási pozíciót betölthetnek és vallási szempontból is érvényes a házasságkötésük.

A konzervatív/mászorti irányzat két egymásnak ellentmondó, de egyaránt érvényes álláspontot fogad el, amelyek között a közösséget vezető rabbi(nő) választhat: 1. a férfi homoszexualitást – a nőitől eltérően – a zsidó jog nem engedi meg, 2. két férfi között a szexuális együttlét csak bizonyos módjai megengedettek. Meleg/leszbikus zsidók lehetnek rabbik és kántorok, a közösségek többsége szerint köthetnek vallási házasságot.

A csak Magyarországon ismert neológ irányzat és a világszerte létező ortodoxia szerint a zsidó vallás tilalmai változatlanul érvényesek a nem heteroszexuális gyakorlatra, nyíltan LMBTQ zsidók nem lehetnek rabbik vagy kántorok. Ugyanakkor egyes neológ rabbik és egyre több (főleg modern és ún. open) ortodox rabbi is sok szempontból és a korábbinál megengedőbb álláspontra helyezkedik és egyre befogadóbb attitűdöt mutat az LMBTQ zsidók felé. Ha tehát körbenézünk Magyarországon vagy a világ más zsidó közösségeiben, láthatjuk, hogy az LMBTQ befogadásának és elfogadásának vannak már bejáratott útjai, mi több, az irányzatok egy jó része nagy lépést tett az LMBTQ zsidók közösségi integrációja felé.

 

Befogadás, elfogadás, felvállalás, coming out

A coming out, és a szivárvány család történetek nagyon sok hallgatót vonzottak, alig fértünk be a terembe. De mit is jelent a coming out azaz az előbújás? Azt a folyamatot, amely során egy LMBTQ ember felismeri, elfogadja, majd másokkal is megosztja, hogy a többségtől eltérő a szexuális irányultsága, és/vagy nemi identitása.

A zsidó közösség egyik tagja mesélte el saját coming out történetét, azt, hogy önmaga számára mit jelentett kimondani, hogy ő egy meleg férfi, aki ráadásul zsidó. Elmondta, hogy a felismerése után arra is rájött, hogy a múltbeli szituációkban már mássága miatt cselekedett vagy viselkedett máshogy, mint a többiek. Erősen feminin kisfiúként és kamaszként környezetének egy bizonyos része, mint utóbb kiderült, már 10 éves korától sejtette, hogy saját neméhez vonzódik. Mivel a családok reakciója ilyen esetekben más és más, Dani szerencsésnek mondja magát, amiért családja, főleg testvérei és édesanyja teljes elfogadással és szeretettel fordult és fordul felé.

Cs. egy olyan félig zsidó, feléig cigány meleg apuka, aki pici kora óta egyedül nevelte a ma már felnőtt, 26 éves fiát. A szivárvány családok csak nagyon ritkán nyilatkoznak életükről. Cs. comig outja nem a család, hanem gyermeke előtt volt fontos, noha a gyereknek szinte természetes volt, hogy két férfi neveli. „A kisfiam 9 éves volt, amikor egyszer ebéd közben azt kérdezte: – Szomorú vagy apa ? Mondtam, neki hogy igen. Ő meg tovább faggatott: – Szerelmi bánat? Bólogattam. A gyerek következő kérdése meg az volt, hogy: A Miska? Ennélfogva az előbújás semmilyen feszültséggel nem járt. Egyszerűen tudta. A későbbiekben sem az iskolában sem a baráti körében nem okozott neki problémát, hogy két férfi nevelte fel.”

A két férfi vallomásával párhuzamosan Zehorit Sorek ortodox nő a leszbikus coming outról beszélt.

A szexuális másság a zsidó hagyományban is megjelenik. Több olyan talmudi szöveg létezik, melynek egyik olvasata teljes mértékben a homoszexualitásra hajaz, vagy azt hangsúlyozza. Büchler Tamás és Balázs Gábor Talmud-szövegre tanította a hallgatókat, hiszen a zsidók úgy is tanulnak, értelmeznek szöveget, hogy azt közösen felolvassák, majd megvitatják egymás értelmezését.

 

LMBTQ befogadása a zsidó közösségben. Hol tartunk ma, és hova szeretnénk eljutni?

A program záró előadásán Steiner Kristóf moderálásával Radnóti Zoltán rabbi (a budapesti rabbiság vezetője), Pollák Ariel rabbi, Kiss Henriett Maszihisz alelnök, Bartha Anita hebraista és Balázs Gábor eszmetörténész vettek részt.

A kérdésre a két rabbi másként válaszolt, de valamelyes hasonlóság mégis felfedezhető volt. A melegek befogadása a zsidó közösségekbe egyre inkább elfogadott, és Radnóti Zoltán elmondása szerint egyre többen térnek be a vallásba.

„A Tórát ma nem értelmezhetjük úgy, ahogyan ezelőtt kétszáz évvel tettük. Hiszen a heteroszexuális zsidó párok is biztosan megszegik a Tóra azon parancsát, hogy csak éjjel közösülhetnek egymással, kizárólag úgy, hogy a férfi van fölül” – vélte Balázs Gábor.

Pollák Ariel elmondta, hogy több zsidó meleg pár esküvői szertartását is tartotta már, és Berlinben egy olyan befogadó közösséget vezet, ahova örömmel járnak nem a csak a meleg párok, de a transznemű emberek is.

 

Függelék: A befogadó zsidó közösség hét alapértékre épül:

Kávod – tisztelet: A zsidó hagyomány megkívánja, hogy ne csak arra legyen igényünk, hogy mások tisztelettel bánjanak velünk; nekünk is meg kell adnunk minden embertársunknak az őt megillető tiszteletet. A kávod mások jogainak, méltóságának, érzéseinek, vágyainak és képességeinek a tiszteletben tartása. Az emberek különbözőek, de mivel senki sem szereti, ha bántják, a kávod értékéből az következik, hogy tisztelettel viselkedjünk a tőlünk nagyon különböző emberekkel is.

Sálom Bájit – békesség a saját házunk táján: Közösségi házaink, zsinagógáink, ifjúsági közösségeink és táboraink gyakran második otthonként szolgálnak. Otthon mindenki igényli a kényelmet, biztonságot, tiszteletet, és hogy szívesen lássák. A sálom bájit értékéből az következik, hogy nem közösítjük ki azokat, akik másnak tűnnek, és hogy a nézeteltéréseket békés és tiszteletteljes módon rendezzük, ami lehetővé teszi, hogy a közösség valamennyi résztvevője megőrizze méltóságát.

B’celem Elohim – Isten képmására teremtettség: A Tóra szerint Isten a maga képmására (becelem Elohim) teremtette az embert. (Mózes I., 1:26).  Ha mindenkire úgy tekintünk, mint aki Isten képmására lett teremtve, meglátjuk benne az emberiességet és a méltóságot. A valódi befogadásnak ez az alapja.

Kol Jiszráél Árévim Ze Váze – sorsközösség: A Talmud szerint minden zsidó sorsa összefügg a többi zsidó sorsával, ezért felelősséggel tartozunk egymásért. A sorsközösségben nem puszta tényt, hanem értéket kell látnunk: együtt és egymást inspirálva kell létrehoznunk egy olyan közösséget, amelyben valamennyien otthon érezhetjük magunkat, és amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

Smirát Háláson – szavaink fontossága: A Talmud figyelmeztet bennünket annak jelentőségére, hogy hogyan beszélünk másokkal és másokról. Még akkor is tilos a háta mögött rosszat mondani valakiről, ha igazat mondunk. A smirát háláson értéke arra tanít, hogy a szavak használatuktól függően bánthatnak és gyógyíthatnak, éppen ezért mindig tisztelettel beszéljünk másokkal, másokról.

Veáhávátá Lereéchá Kámochá – „Szeresd a másik embert, mint önmagadat”: E parancs (Mózes III., 19:18) elterjedt fordítása: „Szeresd a másik embert, mert ő is olyan, mint te.” Rabbi Ákivá szerint ez a Tóra legalapvetőbb értéke, amely arra tanít, hogy ha szeretjük és elfogadjuk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk, akkor ez segít abban is, hogy a tőlünk sok mindenben különböző emberekben is meglássuk a hasonlóságot, és így is el tudjuk őket fogadni, illetve képesek legyünk szeretni őket.

Ál Tifros Min Hácibur – szolidaritás: A rabbinikus hagyomány előírja: „Ne különülj el a közösségtől.” (Misna, Ávot 2:5) A szolidaritást alapértéknek tekintő zsidó közösségben az is bátran kereshet barátokat és várhat megértést, aki más, mint a többség, mert számíthat rá, hogy a többiek tisztelettel, megértéssel és a befogadás szándékával fordulnak ahhoz, aki magányos, még ha különbözik is tőlük.

 

Címkék:LMBTQ, melegfelvonulás, Pride

  • Spektrum

    A “gólem” elnevezés nagyon talál.

    • Ildiko Kalcsics

      Szó szerint ezt tudom én is mondani. 🙁

  • ‫דוד רטי‬‎

    Sálom Bájit nyelvtanilag helytelen
    Helyesen : slom bajit שלום בית
    ez meg a legelemibb heber konyvek elejen van. elvarhato lenne hogy zsido publikacioban valaki
    (korrektor) kijavitsa a szerzo hibait aki nyilvan nem tud heberul

  • Istvan Urbanyi

    “szolidaritás LMBTQ istentisztelet”?? Röhej. Ki ezeknek az istene? Az biztos hogy nem Ábrahám, Izsák és Jákób, vagyis az élők Istene. Sokkal inkább Molok vagy Belzebub.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Netanjahu szóvivője: Sorost is lehet bírálni!

Szombaton Izrael budapesti nagykövete kemény hangú közleményben ítélte el a magyar kormány Soros-ellenes kampányát. Vasárnap az izraeli külügyminisztérium némileg visszakozott,...

Szerdán kezdődik a Bánkitó Fesztivál

Szerdán kezdődik a Bánkitó Fesztivál, az ország "legnagyobb kisfesztiválja"....

Close