Szombat előfizetés 2017

„Jézus… zsidó patrióta is”

Írta: Németh Sándor - Rovat: Hagyomány, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Párbeszéd a párbeszédről – Németh Sándor válaszát közöljük

2015. december 3-án látott napvilágot 25 rabbi aláírásával az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről. (Szövegét 2016. januári számunkban közöltük.) Megjelenése egybeesett a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű – a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatával foglalkozó – nyilatkozatának ötvenedik évfordulójával. (A nyílt kezdeményezéshez azóta további 30 ortodox rabbi csatlakozott.)

Néhány napra rá hozta nyilvánosságra a Vatikán katolikus-zsidó párbeszéddel foglalkozó bizottsága „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát, mely emlékeztet a félévszázada kibocsátott Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozatra, leszögezi a katolikus–zsidó párbeszéd fontosságát és részletezi az idevágó teológiai kérdéseket.

Utóbbi dokumentum nyilvánosságra hozatalakor jelen volt David Rosen rabbi, az ortodox rabbinikus nyilatkozat egyik aláírója, az Izraeli Főrabbinátus vallásközi párbeszéd bizottságának tanácsadója.

A két nyilatkozat a magyar közéletben, a magyar médiában kevés visszhangot kapott. A Szombat szerkesztősége ez év elején a magyarországi keresztény egyházak vezetőihez, valamint zsidó és keresztény filozófusokhoz, teológusokhoz fordult, hogy értékeljék a két dokumentumot. Összeállításunkban a beérkezett válaszokat közöljük.

A Magyar Katolikus Egyház, legnagyobb sajnálatunkra, többszöri megkeresésünkre sem adott választ körkérdésünkre.

Kérdéseink az alábbiak voltak:

1. Hogyan értékeli az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről című, 2015 decemberében nyilvánosságra hozott dokumentumot?

2. Befolyásolja-e az Ön közösségének álláspontját a zsidó-keresztény párbeszédről, ha a Katolikus Egyház hangsúlyosan megszólal ez ügyben, mint tette 50 éve a II. Vatikáni Zsinat a Nostra Aetate nyilatkozat alkalmával, vagy ezúttal, amikor a félszáz éves évfordulón ismét megszólalt a Vatikán 2015 decemberében, amikor nyilatkozatot bocsátott ki a katolikus-zsidó párbeszédről?

3. Milyen újdonságot hoznak a dokumentumok, mi Ön szerint a jelentőségük?

4. Hangsúlyos eleme a vatikáni nyilatkozatnak a ,,helyettesítő teológia” háttérbe szorulása, hogy tehát Izrael népének választottságát nem szünteti meg az Egyház választottságának felfogása. Az új dokumentum azt is kimondja, hogy az Egyháznak nem célja a zsidók intézményes térítése. Nem először fogalmazódnak meg ezek a gondolatok, de talán minden korábbinál nyíltabban jelennek meg. Hogyan értékeli a jelentőségét ezeknek a teológiai állításoknak az Ön egyházának nézőpontjából?

5. Nyugat-európai, elsősorban német protestáns közösségek intenzív részesei a zsidó közösségekkel folytatott párbeszédnek a vészkorszak óta. Hogy látja, a magyar protestantizmus – és ezen belül az Ön egyháza – mennyiben változott ebben a tekintetben a korábbiakhoz képest?

Németh Sándor

Fotó: hit.hu

*

1. kérdés

Az ortodox rabbik nyilatkozata új fejezetet nyitott a zsidó-keresztény megbékélésben. Egyre nyilvánvalóbbá válik mindkét fél számára – a jelentős különbségek mellett –, hogy Isten a kereszténységgel nem Izrael helyettesítőjét vagy a zsidóság üldözőjét és ellenségét teremtette meg, hanem olyan partnerét, amely a nemzetek irányában képviseli a szövetségek tényeit, igazságait, valamint az evangéliumot. Bár ezt már jóval előtte meg kellett volna tennie, a Soá borzalmai után a keresztény világnak radikálisan szakítania kell az antiszemitizmus minden formájával, az istengyilkosság vádjával, hogy ellenálló képessége erős legyen a napjainkban is növekvő antiszemitizmussal és Izrael-ellenességgel szemben, és sikeresen tudjon harcolni ezek térhódítása ellen a világ minden pontján. A kereszténység nem a zsidóság üdvtörténeti helyére lett állítva Isten által, hanem Izrael spirituális gyökeréből és törzséből kihajtó világméretű ágazat, ezért létjogosultsága és életereje a zsidó nép Isten üdvtörténetében és tervében elfoglalt, megváltoztathatatlan és különleges helyének a tiszteletéből, méltánylásából ered. Az evangélium tanúsága szerint Jézus a zsidó nép mellett elkötelezett, Izrael Istenének igazságaiban gyökerező zsidó patrióta is, aki a keresztény reménység szerint olyan nemzeti identitással tér vissza, amely egyúttal örök es egyetemes értékeket tartalmaz, s amely így Izrael és a nemzetek végleges megbékélésének lesz a közös alapja.

2. kérdés:

Szerintem többről van szó már a zsidó-keresztény párbeszédnél. A rabbik nyilatkozata is partnerségről beszél, mert nem egymástól távol és szemben álló, hanem olyan rendszerekről van szó, amelyek között a történelmi ellenségeskedések nem a Szentírásból, hanem a különbségeket és teológiai vitákat eltorzító emberi bűnökből fakadtak, és – főleg a keresztények részéről a zsidósággal szembeni – gyűlöletből és elutasításból hosszú évszázadokon át. A kereszténység nem szuverén vallás, mert a közhiedelemmel ellentétben sem Jézus, sem az apostolok nem alapítottak új hitet, hanem az Ószövetséggel való folytonosság hangsúlyozása mellett arról tettek tanúságot, hogy a messiási próféciák egy része beteljesedett – bár ezt a korabeli zsidó vezetők és a nép nagy része nem fogadta el. Azonban az apostolok az így kialakult ellentétek, feszültségek ellenére sem akartak elszakadni a zsidó néptől, és különösen távol állt tőlük az ellenséges magatartás velük szemben. A kereszténység, mint önálló vallás státusza történelmi és egyházi események következménye, és ezt a tradíciót szerintünk újra kell értelmezni és meg kell változtatni, többek között a zsidó-keresztény kiegyezés érdekében. Tehát a zsidósággal való partneri viszony és együttműködés mindenekelőtt az újszövetségi kinyilatkoztatásokból fakad, álláspontunkat is ezek alapján fogalmazzuk meg. Természetesen örülünk minden olyan eseménynek, így a katolikus nyilatkozatnak is, amelyek célja az együttműködés útjában álló mesterséges akadályok kiiktatása; a nyilatkozatok értékét azonban a tettek adják, illetve cáfolják meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyházak vezetői a saját híveik körében is képviseljék a nyilatkozatokban megfogalmazott gondolatokat, hogy a kereszténység meg tudjon tisztulni számos olyan vallási ideológiától, amely ismételten létrehozná és terjesztené a keresztény antiszemitizmust. Ezen ünnepélyes nyilatkozatok megítélésekor arról sem szabad elfeledkezni, hogy az egyháztagok jelentős tömege évtizedek óta nem követi egyháza hivatalos álláspontjait, dogmáit.

3. kérdés:

Örömmel töltött el, hogy az ortodox rabbik nyilatkozatának szerzői és aláírói elismerik: a kereszténység létrejötte isteni akarat és ajándék eredménye a nemzetek számára. Bízom benne, hogy ha ennek az elismerésnek a jelentőségét a kereszténység széles köreiben megértik, az pozitív hatással lesz a bizalmon és tiszteleten alapuló partneri viszony dinamikus fejlődésére a jövőben. Jézus személyének és tevékenységének pozitív értékelése is azt igazolja előttem, hogy a nyilatkozat a zsidókat és a keresztényeket egyaránt a helyes irányba kívánja orientálni. Messzemenőkig egyetértek a nyilatkozókkal abban is, hogy több köt össze bennünket, mint ami elválaszt, sőt szerintem mindkét világvallás a világtörténelmet átfogó egységes isteni kinyilatkoztatás meghatározó része, ezért, bár a köztük fennálló különbségeket nem kell bagatellizálni, a közös ellenségtől való fenyegetettség és a jövőbeni isteni beavatkozásra való nyitottságunk, valamint a világ jobbá tételéért végzett erőfeszítéseink arra ösztönöznek bennünket, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk közös értékeink védelmére és hirdetésére.

4. kérdés:

A keresztény világon belül az ún. helyettesítési teológia (mely szerint Isten Izraelt végleg elvetette, mint kiválasztott népét, és helyébe végleg az egyházat állította) már évszázadok óta támadások alatt áll. Ez a hamis, keresztény színezetű doktrína a hatalmi ideológia szerepét töltötte be a világ fölött uralkodni akaró egyház számára, amely mindent megtett azért, hogy a zsidóságot is kiforgassa nemzeti és spirituális örökségéből, és elfoglalja helyét a kinyilatkoztatásban, sőt az ígéret földjét, és Jeruzsálemet Rómával helyettesítse. Az Újszövetség ezen téves interpretációját maga a történelem cáfolta meg a zsidók alijázása, a modern Izrael megalakulása és a zsidóság nemzetté válásának folyamata által. Ezek a fejlemények mind azt bizonyítják, hogy Isten nem vetette el a zsidó népet, hanem az ószövetségi próféták előrejelzései, ígéretei örökké érvényesek reájuk, és ezeket mi, keresztények nem orozhatjuk el tőlük, hanem támogatnunk kell beteljesedésüket Izrael népén. Üdvözöljük ezzel kapcsolatban a katolikus egyház vezetőinek új állásfoglalását, és remélem, hogy a jövőben határozottan fel fognak lépni a zsidó állam delegitimálását szolgáló politikával szemben nemzetközi szinten is. Mi fennállásunk óta hangsúlyozzuk, hogy a zsidóságnak mint népnek az Istenhez vezető útja nem az egyházon keresztül halad, hanem egy másik utat jelöl ki számukra az isteni kinyilatkoztatás. Ezért is fontos fejleménynek tartjuk, hogy a katolikus egyház kijelentette, nem célja a zsidók intézményes térítése.

5. kérdés:

A keresztény és zsidó közösségek azonos értékeik és érdekeik miatt egyaránt összefogásra vannak predesztinálva az őket létezésükben fenyegető radikális iszlámmal szemben. Ugyanazok a muszlim mozgalmakhoz tartozó fanatikusok üldözik és gyilkolják a keresztényeket a Közel-Keleten, Afrikában, sőt már Európában is, akik Izraelt is el akarják pusztítani, és lemészárolni a zsidókat. Izrael több évtizedes tapasztalatokat szerzett a terroristákkal és terrort támogató muszlim országokkal szembeni küzdelemben. Néhány éve még kevesen hitték el, hogy a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa Európa és a kereszténység szabadságáért is harcol. Ma ezt már többen látják és értik. De nagyon sokat kell tennünk még azért, hogy a keresztény tömegek megértsék, hol a helyük, és elkötelezzék magukat amellett. A Hit Gyülekezete kezdetektől fogva fontosnak tartotta a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás melletti elkötelezettséget, értékeinek védelmét és hirdetését, és évtizedek óta baráti és testvéri kapcsolatokat ápol a zsidósággal. Számos alkalommal meggyőződhettünk arról, hogy egymás védelme és segítése hatalmas áldás forrása. Remélem, hogy egyre több keresztény ezt a jó utat fogja választani, és nem az ellenség sorait fogja erősíteni.

A szerző a Hit Gyülekezete vezető lelkésze

Címkék:2016-05, keresztény-zsidó párbeszéd

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Német kormány: a menekültek körében nem nagyobb a terrorveszély

A menekültek körében nem nagyobb és nem kisebb a terrorveszély, mint a lakosság más csoportjaiban - mondta Ulrike Demmer német...

Hogy zsidó, az még elmegy, de hogy ateista, az már sok

 "Mindig kitért az elől, hogy zsidó örökségéről beszéljen, szerintem ateista, és ennek felvetése jó néhány pontnyi előnyt hozhat nekünk, a déli baptisták...

Close