Szombat előfizetés 2017

Izrael és Amerika kapcsolata változóban

Írta: Lázár György - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Yair Lapid, Izrael pénzügyminisztere nemrég kijelentette, hogy Izrael kapcsolata az Egyesült Államokkal “stratégiai kincs”, és azt semmiképpen nem szabad veszélyeztetni. Lapid joggal aggódik, az Obama-adminisztráció kapcsolata, enyhén szólva, feszült a Netanjahu-kormánnyal. Mi történt?

 

US-ISRAEL-OBAMA-NETANYAHU

Izrael gázai akciója után

Obama elnök sajtófőnöke, Josh Earnest az eddigi legkeményebb kritikát fogalmazta meg az izraeli kormánnyal szemben. Izrael hagyományos amerikai barátai közül is sokan hallgatnak. Okuk van rá.

A magukat zsidónak valló amerikaiak (kb. 7 millió polgárról van szó) döntő többsége Obamára szavazott, hagyományosan a Demokrata pártot támogatja, és többségük egyetért Obama Izrael-politikájával. Van egy befolyásos, és hangos kisebbség, amelyik támadja Obamát, azt szeretnék, ha az amerikai elnök demonstratívabban, kevesebb előfeltétellel támogatná a Netanjahu-kormányt.

Obama kijelentette, hogy Izrael államának léte nem kérdőjelezhető meg, polgárainak joga van önvédelemre, és az Egyesült Államok szoros barátja és szövetségese Izrael államának. De a jelenlegi Netanjahu-kormány támogatása már nem egyértelmű.

A Pew Research 2013-as felmérése szerint, az amerikai zsidó választók 54 %-a támogatta Obama jelenlegi Izrael politikáját, 11%-uk szerint Obama túlságosan támogatja Izraelt, míg 31%-uk úgy gondolta, hogy nem elégséges a támogatás. (4 %-nak nem volt véleménye)

Amikor az izraeli hadsereg bejelentette, hogy két amerikai állampolgárságú katonájuk meghalt a mostani harcokban, az amerikai politikusok nem reagáltak, csendben figyelték az eseményeket. Max Steinberg (24 éves, Los Angeles, Kalifornia) és Sean Carmeli (21 éves, South Padre Island, Texas) halálát nem kommentálták.

Március végén szavazott az ENSZ Közgyűlése. Törvénytelennek minősítette a Krím-félsziget bekebelezését, a határozat értelmében a félsziget sorsáról dönteni hivatott putyini népszavazás érvénytelen volt. Az ukrajnai helyzet békés rendezésére szólították fel a feleket. (Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azért nem ítélhette el Oroszországot, mert annak Oroszország maga is állandó tagja és vétójoga van.)

A Közgyűlés határozatát 100 tagállam támogatta, 11 szavazott ellene, 58 tartózkodás mellett. Az Európai Unió mind a 28 tagállama támogatta Ukrajnát, elítélte Oroszországot, köztük Magyarország is.

Na és Izrael?

24 ország nem jelent meg az ülésteremben, nem szavaztak. Többek között nem volt ott Irán, és nem jelent meg Izrael sem.

Az Egyesült Államok politikusai meglepődtek. Izrael nem hajlandó Putyin Oroszországa ellen szavazni? Az az Izrael, amelyik Amerika közeli szövetségese, és amelyik jelentős amerikai támogatásban részesül? Az amerikai külügyminisztérium nem titkolta meghökkenését, Jen Psaki külügy szóvivő “meglepetését” fejezte ki. Kerry külügyminiszter már korábban bejelentette, hogy „leépíti” az amerikai részvételt a közel-keleti tárgyalásokon, majd megjegyezte, ha Izrael nem hajlandó egyezkedni a palesztinokkal, akkor egy “apartheid” állammá válhat. A megjegyzésért később bocsánatot kért.

Izrael először azzal magyarázta az ügyet, hogy a külügyminisztérium sztrájkolt, ezért nem voltak jelen az ENSZ szavazáson. Majd Avigdor Lieberman külügyminiszter egy TV interjúban kijelentette, hogy Izraelnek nagyszerű kapcsolatai vannak mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal, és Izraelnek nem kell véleményt nyilvánítani. Ukrajna ügyében, „semleges” maradhat. Netanjahu miniszterelnök ugyanezt erősítette meg: Izrael semleges marad a konfliktusban.

Nemcsak az amerikai diplomácia csalódott Izraelben, de az amerikai zsidó sajtó is. Nathan Guttman a Forward-ban azt kérdezte, ha Izrael valóban szoros szövetséges, akkor miért nem támogatja Amerikát szavazatával az ENSZ-ben is? A befolyásos amerikai Izrael-lobbi lehetetlen helyzetbe került. Hogyan támogassanak egy olyan izraeli kormányt, amelyik nem szavaz Amerikával?

A repedések a kapcsolatokban

már korábban megmutatkoztak. 2011-ben a G20 csúcstalálkozón véletlenül bekapcsolva maradt a mikrofon, amikor Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök hazugnak nevezte Netanjahut. „Nem tudom elviselni Netanjahut, egy hazug” – idézték Sarkozy-t. Mire Obama azt felelte a francia elnöknek, hogy „nekem minden nap ezt kell elviselnem”.

Avigdor Lieberman külügyminisztert pedig kerüli az amerikai diplomácia. Nem véletlen, hogy Kerry külügyminiszter korábbi izraeli tárgyalópartnere a diplomatikusabb Tzipi Livni igazságügy-miniszter volt.

2011-ben a kisinyovi születésű Avigdor Lieberman kijelentette, hogy Putyin megválasztása „demokratikus keretek között” történt, és szorosabb kapcsolatokat sürgetett Oroszországgal! Sokan elképedtek kijelentésein Amerikában.

Félreértés ne essék, állami szinten az Egyesült Államok és Izrael stratégiai szövetségi kapcsolata továbbra is szoros, de a kormányközi kapcsolatok történelmi mélyponton vannak. Míg Netanjahu és a Likud számíthat az amerikai fundamentalista keresztény tömegek támogatására, és a republikánus konzervatívok is felsorakoznak mögéjük, de a zsidó származású amerikaiak többségét, a hagyományosan demokrata szavazókat, már nehezen tudják megnyerni. Többek között, ők azok, akik támogatják Obama Izrael-politikáját.

Lapid aggodalma nem alaptalan, változik Izrael és az Egyesült Államok viszonya.

David Gergen, a veterán politikai kommentátor szerint félévszázaddal ezelőtt, Eisenhower elnöksége alatt volt ennyire feszült Amerika és Izrael kapcsolata. Obama-Netanjahu szimpátiáról manapság senki nem beszél, és javulásra senki sem számít.

Kapcsolódó cikk:

Legfeljebb döntetlenre jön ki a gázai háború

Címkék:2014-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Sorsok Háza – érdemi részletekre várnak a zsidó szervezetek

A Mazsihisz, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), valamint tizennégy zsidó szervezet vezetői megállapodtak abban, hogy milyen témákat javasolnak a kormány...

A Zsidó Kultúra Napja elé

Szeptember 14-én ismét a Menházban várja az érdeklődőket a Komáromi Zsidó Hitközség.

Close