Szombat előfizetés 2017

Iszlámul a világ – Interjú Tóth Istvánnal, a Magyar Iszlám Közösség alelnökével (2. rész)

Írta: Mika Klára - Rovat: Cikkek, Interjú, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

“Amikor keresztények követnek el bűncselekedeteket, akkor a közvélemény nem a vallásban keresi az indítékokat.” Az interjú első részét itt olvashatják.

MIK3

A végnapon ugyanúgy Jézus eljövetelében hisz az iszlám.

Így van! Mi a szeplőtlen fogantatást is elfogadjuk, amit a keresztényeknek egy jókora része elutasít. Jézus nekünk az egyik legjelentősebb prófétánk, bár a próféták között nem igazán teszünk rangsort. Egy olyan prófétánk van, aki a próféták pecsétje, ő lezárja a próféták sorát, ő Mohamed – béke legyen vele. Ha lenne jelentőségbeli sorrend, akkor Mohamed után Jézus következhetne.

Tehát Jézust az iszlám muszlimnak tekinti. 

Az is volt. Ő ugyanúgy az iszlámot hirdette, mint az összes próféta. Van egy-két olyan írás, ahol a bibliából vezetjük le és igazoljuk, hogy Jézus tényleg az iszlámot hirdette, béke legyen vele.

Ezen kijelentéseden, – feltételezem-, jó pár keresztény felháborodna. Viszont Jézus nem egyezett bele, hogy valakinek négy felesége lehessen. 

Amikor Jézus élt többnejűség volt. Nem eltörölni jött a régi dolgokat, hanem megerősíteni azt, amit Mózes is hirdetett. Mi úgy tartjuk, hogy az összes próféta az iszlámot hirdette. De ahogy egy óvodást nem lehet tanítani egyetemi szinten, ez ugyanúgy az emberiségre is vonatkozik. A prófétai kinyilatkoztatások egymásra épülnek. Ez gyakorlatilag a vallás evolúciója, aminek a csúcspontja az iszlám.

MIK5Ebből kifolyólag az iszlám magát felsőbbrendűnek tekinti-e a többi valláshoz képest?

Minden monoteista vallás felsőbbrendűnek hiszi magát. S ugyanúgy minden monoteista vallás térítő vallás. Még a zsidó vallás is, igaz, hogy mostanában ez már nem annyira jellemző a zsidókra.

Az iszlám hogyan szemléli a kereszténységet és a zsidóságot? 

Létezik a ’ könyv népe’ kifejezés a Koránban. Akik megkapták a könyvet, a tanítást, – a Tórát Mózes, az Evangéliumot Jézus- utána letértek róla, ezért kellett egy új próféta. A könyv népei egyértelműen védelmet kell, hogy kapjanak. Ezt a próféta többször is deklarálta. Van egy medinai alkotmánynak nevezett dokumentum, ami gyakorlatilag a világon először deklarálja a szabad vallásgyakorlást, 622-ben vagy 623-ban keletkezett.

A saría szerint a nem muszlimoknak adót kell, hogy fizessenek, a dzsizját. Ez általában valamivel kevesebb összeg, mint amit a muszlimoknak kell adóként befizetni; a zakatot és egyéb adományokat. Ezzel az iszlám deklarálja jogaikat és védelmezi őket. Nem kell elmennie katonának, biztosított a szabad vallásgyakorlat; például egy zsidó nem kötelezhető munkára szombaton. A saját törvényeik érvényesülhetnek a közösségükön belül, azok szerint élhetnek, teljes belső önrendelkezést kapnak, ami például Európában a muszlim közösségeknél nem valósulhat meg, annak ellenére, hogy Európában vallásszabadság van.

Ez az alávetett státuszt jelent a nem muszlimokra nézve? 

Nem alávetett, hanem védelmezett. A saría szerint a nem muszlimoknak adót kell fizetniük, amivel az iszlám deklarálja a jogaikat és biztosítja védelmüket, s hogy a saját jogrendszerűk szerint élhetnek: ezt jelenti a dhimmi vagy alávetett státusz.

Hogyan viszonyulsz Izrael állam létezéséhez, elismered-e? Mit tartasz az izraeli-palesztin konfliktus megoldásának?

Engem már sokan lecionistáztak. Én de facto elismerem Izrael Államot. Két államot tudnék elképzelni ott; egy zsidó és egy palesztin államot. Ez az egyik lehetőség, a másik meg az, hogy a zsidók és a palesztinok együtt alkossanak egy közös államot. Ezt a zsidók elvetik, s a palesztinok is, mert őket a Hamaszon keresztül a Muszlim Testvériség teljesen behülyítette.

A kétállamos megoldásban látom a konfliktus feloldásának a lehetőségét. Le kéne ülni és tárgyalni kéne. Jeruzsálemnek szerintem önállónak kellene lennie, egy városállamot kéne alapítani, ami, mondjuk, ENSZ felügyelet alatt állna, hogy ne tartozzon senkihez, s akkor nem nagyon lehetne vitatkozni felette. Kétoldalú a dolog, de ne felejtsük el, hogy a Hamaszt teljes mértékben bekebelezte a Muszlim Testvériség, és az nem egy olyan szervezet, amely mindenáron békét szeretne. A Muszlim Testvériség ugyanúgy egyeduralomra tör, mint a Daesh, az Iszlám Állam.

kijáratHogyan kell értelmezni a dzsihád szót? Felolvasnék Ruff Tibort teológus egyik cikkéből. „A dzsihád klasszikus tanításának lényege, hogy egyetlen iszlám államnak kell lennie, amely uralkodik az ummán, a különböző nemzetiségű, már iszlám hitre térített emberek egész közösségén. A végső cél: az egész földet az iszlám uralma alá hajtani, és teljesen kiirtani a “hitetlenséget”. 

Idézem Gyöngyösi Csillát, aki tényleg iszlám tudós: a vallástudósok mérvadó többsége elutasítja azt, hogy a dzsihád támadó háború lehet a próféta – béke legyen vele – ideje után. Addig igen előfordult, hogy a dzsihád támadó jellegű volt, igen, először mi muszlimok támadtunk, de az akkori támadást ma megelőző csapásnak neveznénk, amikor a környező törzsek összeszövetkeztek ellenünk.

Ruff Tibor is utal rá, hogy a Korán tanítása nem egyértelmű a dzsihádot illetően: “Az egyik helyen csak önvédelemként engedélyezi: “Harcoljatok Allah útján azokkal, akik harcolnak ellenetek, de ne kövessetek el agressziót, mert Allah nem szereti az agresszorokat” (2:190); ám ennek már Mohamed hódító hadjáratai is ellentmondani látszanak. A fenti mondattal ellentétben a Korán ezt is tanítja: “Amikor a szent hónapok elteltek, mészároljátok le a bálványimádókat mindenütt, ahol megtaláljátok őket.” 

Amit most idéztél, éppen egy olyan ája, amit önmagában nem lehet értelmezni. A harcra vonatkozó részeknél okvetlenül meg kell vizsgálni azt a helyzetet, amikor kinyilatkoztatott az ája, vagy a szúra. Ha megnézed, hogy mikor lett kinyilatkoztatva, és az előtte levő néhány ájával összeolvasod, akkor egyértelműen kiderül, hogy az “elteltek a szent hónapok” pont arra az időszakra vonatkozik, amikor a mekkaiak sorozatosan megszegtek a Mohameddel kötött egyességet. Amikor elteltek a szent hónapok akkor menjetek és szerezzetek érvényt az egyességnek – erről szól az ája.

Hordok egy sárga kör kitűzőt, az 1279-es II. budai zsinat rendelte el az izmaelitáknak, a szaracénusoknak, stb., akkor, amikor a zsidóknak elrendelte a vörös kört. Hordom, hátha előbb-utóbb úgyis kötelező lesz, ez a biztos, szoktatom magam hozzá.

Azt mondod, az iszlámra hivatkozó terroristák valójában nem az iszlámot követik.

Abszolút nem.

Viszont a nevében is az iszlám szót viselő ISIS harcosai szóról szóra hangoztatják az előbbi kiragadott Korán idézeteket. Mégis mire gondoljunk, amikor azt látjuk a médiában, hogy muszlim terroristák sorozatban gyilkolnak civileket és közben ’ Allah akbar’-t kiáltoznak?

Ha én elkezdek lövöldözni és közben azt kiabálom, hogy éljenek a postások, akkor a postásoknak annyi? Ez nonszensz. Amikor keresztények követnek el bűncselekedeteket, akkor a közvélemény nem a vallásban keresi az indítékokat. Nézzük meg akkor, hogy a náci Németországban hogyan kezdődött a zsidók vegzálása, és akkor tudunk vonni egy párhuzamot. Mert most mi, muszlimok, gyakorlatilag átvettük a zsidók szerepét, és majd veszekedhetünk, hogy melyik vagonba kerüljünk.

Az interjú további részét előkészületben lévő májusi számunkban olvashatják.

*

A Magyar Iszlám Közösség brüsszeli terrortámadásokat elítélő nyilatkozata.

Címkék:2016-05, dzsihád, ISIS, Iszlám, Ruff Tibor, Tóth István, vallás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Hillary Clinton: Amerika soha nem lehet semleges, ha Izrael biztonságáról vagy túléléséről van szó

Hillary Clinton, az amerikai demokraták elnökjelölt-aspiránsa hétfőn leszögezte: elnökként nem lenne semleges az izraeli-palesztin konfliktusban. Clinton ezt az Amerikai-Izraeli Közpolitikai...

Virtuális találkozások túlélőkkel és szemtanúkkal – öt vidéki városban

Történelmi emlékezet és autentikus történelmi helyszínek.

Close