Hiteles bocsánatkérés, vagy kényszerű politikai lépés?
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke az alapítvány kibővített kuratóriumi ülésén coming out-olt, és a nyilvánosság elé tárta, hogy „szabálytalanul szerezte érettségi bizonyítványát.”
Részletekbe nem bocsátkozott a Népszabadság újságírójának tudósítása szerint, csak némi relativizálásba: „Valós teljesítmény nélkül kapott érettségi bizonyítványt. A kilencvenes években sokan jutottak így iskolai papírokhoz” – fogalmazott, de mint mondta, nem kíván a továbbiakban erről beszélni. „Elvégezte az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemet, diplomáját sikeresen megvédte. Bár az egyetemen már minden szabályszerűen zajlott, az előzményekre tekintettel Gordon Gábor a rektor döntésére bízza, hogy megtarthatja-e diplomáját.”
Gordon Gábor. (Fotó: hirado.hu)
Érettségi bizonyítványhoz jutni valós teljesítmény nélkül – okirat-hamisítást jelent. Ez húsz év alatt elévül ugyan, mégis, mintha kissé túl gyorsan szeretné az Alapítvány és a BZSH-Mazsihisz lerendezni a kínos ügyet. Gordon Gábor sietve mondta, hogy az ügyről “először és utoljára” nyilatkozott. A Mazsihisz elnöke és ügyvezető igazgatója, a Mazsök elnöke, valamint illusztris színészek és egy zenész, mint az Alapítvány felügyelő bizottságának tagjai, az Élet Menete időnkénti fellépői demonstratív jelenlétében, gyorsan megerősítették a kuratóriumi ülésen Gordon Gábort elnöki posztján.
Ez az ügy mindenkinek roppant kínos. Ezért hallgat a bejelentésről a jobboldali sajtó is, és a bejelentéshez használt Népszabadságon kívül a baloldali lapok is. Kínos az ügy a kormányzat számára, mert az Élet Menete beépült a holokauszt-megemlékezések rituális ceremóniáiba, és kínos az ügy az ellenzék számára, mert egy antifasiszta demonstrációvá vált kezdeményezés egyik szervezője került erkölcsileg nehéz helyzetbe.
Fejet hajtunk a lelkiismeretes lépés előtt, ha valaki beismeri vétségét (korábban névtelen levél szállingózott az ügyben és a Mazsihisz volt elnöke, Feldmájer Péter név nélkül támadta „egy diplomabotrányba keveredett alapítvány elnökét”, aki elmozdítására törekszik), de az egész ügy kezelése most inkább kármentésnek, politikai húzásnak tűnik, mint valódi lelkiismeret-vizsgálatnak. Munkatársunk megkeresését hónapokkal ezelőtt Gordon többször elhárította. Mintha a mostani coming out elsődleges célja nem is lenne egyéb, mint megőrizni az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját, és a labilis status quo-t. Mert hiszen a BZSH-Mazsihisz környékén nem ez az első kényes ügy: két éve a választás során alkalmaztak érvénytelen választási szabályzatot az érvényessel szemben, melynek alkalmazása ugyancsak felveti az okirat-manipuláció gyanúját. Nem szólva a temetői bűncselekményekről, amelyekről korábban már írtunk. A diplomabotrány kezelése is világos látlelete a BZSH-Mazsihisz politikai kultúrájának.
Gordon Gábor és az Élet Menete Alapítvány nem önjáró: a Zoltai apparátushoz kötődik, annak bizalmi emberei vesznek részt a kuratóriumban, afféle véd- és dacszövetség köti össze őket. Gordon Gábor, alapítványi munkatársával együtt a BZSH-Mazsihisz alkalmazásában áll, mint hitközségi forrásaink fogalmaztak: afféle „sportállásban”, ami lényegében azt jelenti: főállású munkaideje alatt is intézte az Élet Menete ügyeit, hasonlóképpen az Alapítvány másik munkatársához. Így némileg visszatetsző, hogy a Népszabadságbeli nyilatkozatában Gordon úgy fogalmaz: „mint mindenki más az alapítványban, ő is önkéntesként, fizetség nélkül végzi munkáját.”
Gordon Gábor – akit az Élet Menete honlapja szerint a Bandi Lászlóból (Zoltai Gusztáv sofőrjéből), Répás Péterből (szintén a BZSH-Mazsihisz munkatársából) és a magából Gordon Gáborból álló furcsa kuratórium megerősített az Élet Menete Alapítvány elnöki posztján – „megtisztelőnek tartja, hogy a kuratórium tagjai kivétel nélkül újra bizalmat szavaztak neki.”
Mi azért a tisztelet és a tisztesség szóval csínján bánnánk az ügy kapcsán. Erkölcsileg úgy lenne illő, ha Gordon lemondana, és önkéntesként végezné tovább munkáját az Alapítványban. Jelentős költségvetésű, nagy szakmai és morális felelősséget hordozó társadalmi és oktatási szervezetről van szó, melynek nem szabad hitelét veszítenie. Azon a kérdésen pedig, hogy megtarthatja-e diplomáját, sok tanakodni valója nincs az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetemnek – legalábbis, ha betartják az érvényes jogszabályokat. S hogy az új helyzet milyen hitközségi munkakörre, beosztásra teszi alkalmassá Gordon Gábort, azon a BZSH-Mazsihisz vezetőségének kell elgondolkodnia.
