Szombat előfizetés 2017

„Ha kikapcsolod a mikrofont, mesélek” – Antiszemitizmus Hollandiában

Írta: Veszprémy László Bernát - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Benyomásom az, hogy a holland zsidóság – és más, a bevándorlók világképébe nem illeszkedő kisebbségek, mint például a melegek – kevéssé érzik magukat biztonságban.

Az amszterdami 5-ös villamoson utazok a város Buitenveldert nevű kellemes negyedébe, hogy Hollandia főrabbijával beszélgessek az országban tapasztalható antiszemitizmusról. Áskálódásomat a talán gyakori kelet-közép-európai prekoncepciókkal kezdtem meg: meggyőződésem volt, hogy a liberális és toleráns elveket előtérbe helyező Hollandiában nem lehetne súlyos antiszemitizmusra bukkanni.

Így hát magam is meglepetéssel fogadtam a tényeket, melyek interjúim során feltárultak előttem Hollandiában. Érdeklődésemet eredetileg a Zsidó Távirati Iroda (JTA) tavaly augusztusi, és a telepes mozgalomhoz köthető izraeli 7-es csatorna honlapjának tavaly decemberi cikke keltette fel. Ezek szerint az antiszemitizmus igenis erősen él a toleráns felszín alatt. Szintúgy fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy mennyiben köthető össze az antiszemitizmus a muszlim kisebbség körében észlelhető beilleszkedési problémákkal – melyről korábban a Szombat magazin hasábjain is írtunk -, illetve hogy más kisebbségek, például a homoszexuálisok és a transzneműek is tapasztalnak-e diszkriminációt.

Sötét jelek korábban is észlelhetőek voltak. 2015-ben két amszterdami holokauszt-túlélő vertek össze brutálisan, s noha értékeiket is elvitték, támadóik „koszos zsidónak” nevezték őket. A támadás miatt a pár férfitagja, Shmuel Blog elvesztette látását, felesége pedig tolószékbe kényszerült. Idén áprilisban pedig Arnhemben vertek meg egy meleg párt marokkói bevándorlók, mert egymás kezét fogva sétáltak.

Shmuel Blog és felesége a támadás után

Most pedig, ahogy az amszterdami zsidó kulturális központhoz igyekszem, amerikai fiatalok szállnak fel mellém. Erős amerikai akcentussal kiabálnak egymásnak – szinte indokolatlan hangerővel -, majd leülnek a villamos végébe. Tovább töprengek, mikor hirtelen elsuttogott héber szavak ütik meg a fülemet: az imént felszállt izraeli fiatalok, miután hangosan bemutatták, hogy ők amerikaiak, anyanyelvükre váltottak. Gyakori jelenség ez izraeli turisták között, de korábban csak Boszniában láttam hasonlót. A villamoson utazó vegyes népség – köztük kevés európai arccal – nem törődik a zsidó coming outtal.

 

Antiszemita incidensek Hollandiában

A holland zsidóság jelenleg 45.000 főt számlál, melynek fele Amszterdamban él. Valaha fontos és aktív részesei voltak a holland kulturális és gazdasági életnek, míg a holokauszt során meg nem semmisítették az ország zsidó lakosságának 75%-át. Máig fájó seb a holland nemzetképen, hogy Hollandia kiemelkedő számú kollaboránssal „büszkélkedhetett” a német megszállás évei alatt, s hogy a holland kormány máig nem kért bocsánatot a holokausztért.

Michel Waterman

Arra a kérdésre, hogy van-e antiszemitizmus Hollandiában, senki sem felelt nemmel. Ismét a konkrét számok terén: a holland Izrael Információs és Dokumentációs Központ (CIDI) tavalyi évre vonatkozó jelentése szerint 109 antiszemita incidens történt tavaly Hollandiában. Ez csökkenő tendenciát mutat, a csúcspont ugyanis 2014-ben volt, amikor is az incidensek száma elérte a 171-et. (Összehasonlításképpen: ugyanebben az időszakban Magyarországon a Tett és Védelem Alapítvány szerint 40-50 antiszemita incidens történt.) A CIDI munkatársai azonban arra hívták fel figyelmemet, hogy nem dokumentálhatják a másodkézből érkező bejelentéseket, és így a valós szám jóval nagyobb is lehet. Ráadásul „az emberek már belefáradtak a bejelentgetésbe” – osztja meg munkatársuk a szomorú tényt.

Elsőként Michel Watermannak, a Crescas liberális zsidó kulturális szervezet tavaly leköszönt elnökének teszem fel kérdéseimet. Ő tavaly a holland zsidó közösség „fenntarthatatlanságáról” nyilatkozott a JTA-nak, ám most másképp látja: „Az antiszemitizmus talán növekszik, de nem olyan rossz, mint amennyire írnak róla a lapok”.

Raphael Evers

Másképp nyilatkozott azonban Raphael Evers, aki egykor Rotterdam főrabbija volt, s aki ma Düsseldorfban vezeti közösségét. Evers Hollandia „médiarabbija” volt külföldre költözése előtt. Fia 2010-ben az antiszemitizmus miatt alijázott, ám Evers azt állítja, hogy ő maga nem a zsidóellenesség miatt hagyta el Hollandiát. Kérdésemre, miszerint nő-e az antiszemitizmus egykori hazájában, mégis így felelt: „De még mennyire! Az antiszemitizmus és az anticionizmus egyaránt nőnek . . . Érezhető, hogy valami rossz van készülőben”. Ám a rabbi elsősorban a vallás iránti érdektelenségben látja a holland zsidóság ellenségét, és úgy véli, hogy a holland zsidó közösség „egyáltalán nem fenntarthatatlan . . . nagyon is él”.

Abban azonban már kisebb az eltérés a válaszadók között, hogy kik is az antiszemiták a holland társadalomban. Míg Waterman ugyan utalt arra, hogy nem bevándorló hátterű, azaz „őshonos” antiszemitizmus is létezik („majdnem ugyanolyan arányban”), Evers egyértelművé teszi, hogy mikor lakhelyén antiszemitizmust tapasztalt, azt „közel-keleti hátterű emberek” részéről érezte. Azonban David Pinto professzor, az Universiteit van Amsterdam (UvA) egykori oktatója, integráció-ügyi szakértő szókimondására volt szükség ahhoz, hogy tömör konklúziót kapjunk a bevándorlás és az antiszemitizmus összefüggéseinek kérdésében.

David Pinto egy Izrael-párti tüntetése (Forrás: Youtube)

Pinto professzor Marokkóban született, harcolt Jichak Rabin alatt a Hat napos háborúban, majd rövid ideig szerepet vállalt a D66 baloldali holland pártban, csak hogy aztán Pim Fortyun bevándorlás-ellenes meleg holland politikus platformjára kerüljön. Fortuynt 2002-ben ölte meg egy baloldal aktivista a nyílt utcán. Pinto professzor lényegre törően felelt kérdéseimre amszterdami lakásán: „Van antiszemitizmus – most sokkal több, mint valaha. Főleg a marokkói, muszlim fiatalok a felelősek érte”. A számok Pinto professzort igazolják. Ha hihetünk a Verwey Jonker Instituut holland társadalomkutatási intézet 2015-ös felmérésének, akkor a holland muszlim lakosság antiszemitizmusa hatszorosa a nem muszlim hollandokénak.

 

Antiszemitizmus és a muzulmán kisebbségek

Binyomin Jacobs főrabbi, a Chabad Lubavics hollandiai követe végtelenül kedves és szeretetreméltó ember, s így először nehezemre esik elhinni, hogy pár éve arab fiatalok megpróbálták elgázolni. Pedig igaz. „Éppen befejeztem a tankolást egy benzinkútnál, és láttam, hogy egy másik autó is elkészült. Vártam, hogy továbbmenjenek, de mivel nem indultak, megpróbáltam átkelni az úton. A kocsiban arabok ültek. És éppen, mikor elindultam, a sofőr gázt adott. Odábbugrottam, ők pedig megálltak, és kiabáltak velem”. A rabbi úgy érezte, hogy a gázolásos kísérlet során az életére törtek.

Ez azonban nem az egyetlen incidens volt, mely Jacobs főrabbival történt. Korábban dobálták már be kövekkel a házának ablakát, leöntötték festékkel az ajtaját, és egy vidéki előadása során muszlim fiatalok bekiabálták, hogy „éljen Hitler”. Utóbbiról a média is hírt adott. A rabbi egyik nagy problémája, hogy lakása egy játszótérrel van szemben: az utcán rendszeresen lezsidózzák és megdobálják bevándorló hátterű kisgyerekek. Jacobs rabbi brit zsidó felesége egy korábbi interjújában elmondta: mindig világít a telefonjával a lakásban, ha este érkezik haza, hogy kint azt higgyék, kamerázik. Jacobs főrabbi nincs egyedül negatív élményeivel. Evers rabbi is arról számolt be, hogy az utcán egyszer egy arab gyerek közölte vele: „meg kell ölni a zsidókat”. „Megkérdeztem: tudod, hogy mit mondtál? Azt felelte, igen, és megismételte”.

Benjamin Jacobs főrabbi

Jacobs főrabbi jelenleg állandó rendőri védelem alatt áll, és folyamatosan egyezteti napirendjét a hatóságokkal. A rendőrök korábban arra kérték, hogy ne használja a tömegközlekedést, mert nem tudják garantálni a biztonságát. Nem sokkal beszélgetésünk előtt a JTA is interjút csinált vele, mely során egy rendőrőrshöz hasonlították a főrabbi otthonát. Ezzel azonban nem ért egyet. „Nem rendőrőrs – legalábbis nézőpont kérdése. Valóban van hat kamera a házamon”.

A főrabbi elsősorban az oktatás erejében hisz. Mint mondja, nem hiszi, hogy az összes arab antiszemita lenne, „még Gázában sem”. De a tömegek nyomása és a média ilyen irányba tereli őket. Szerinte „öngyilkosság” hagyni, hogy nagy számban érkezzenek olyan emberek Nyugat-Európába, akik gyűlölik a zsidókat és eszközként tekintenek a nőkre. „De kötelességünk megtanítani őket értékeinkre. Hollandia egy toleráns ország, ahol senkinek semmi köze ahhoz, hogy ki milyen vallást követ” – szögezi le a főrabbi.

Hogy mennyire is lehet oktatni a bevándorlókat, arról szerettem volna megkérdezni Chantal Suissa-Runnét, aki muszlim-zsidó dialógus-csoportokat szervez egy holland civil szervezet (NGO) aktivistájaként. Mikor azonban a bevándorlók antiszemitizmusáról kérdeztem, Suissa-Runne kisasszony elállt az interjútól. Csupán feltételezhetjük, hogy amennyiben ilyen csoportokat vezet, hinnie is kell azok sikerében – illetve, hogy ha ilyen kínos számára a téma, akkor valóban lehetnek ott problémák. Paul van der Bas, a már fent idézett CIDI sajtóreferense azonban készségesen megosztotta személyes véleményét: „[Az antiszemita muszlimok] nagy része másodgenerációs bevándorló, itt születtek, itt nevelkedtek, tehát az oktatás erejével szemben szkeptikus vagyok. El lehet várni, hogy toleránsak és befogadóak legyenek, de nyilván otthonról hozzák [az antiszemitizmust], és így a valóság mást mutat”. Ennek ellenére nem tagadta, hogy fontos az emberek toleranciára való nevelése, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás Izraelről.

Pinto professzor azonban ismét sötét képest fest. Kérdésemre – mit lehet tenni az arab fiatalok antiszemitizmusával – annyit felel, hogy „semmit”. „Egyszerűen nem szabad több embert beengedni, és azt kell mondani, hogy ha nem fogadjátok el a modern életünket, akkor menjetek, és éljetek a saria alatt!” Pinto a politikai korrektség eltökélt ellenfele, aki szerint nem szabad párhuzamot vonni az iszlám-kritika és az antiszemitizmus között: a tétel, miszerint az iszlamofóbia a xenofóbia egy formájaként könnyen válhat antiszemitizmussá, „nagy hiba”. „A zsidók nem arabok. Más kultúránk, történelmünk van, és nem vehetnek minket egy kalap alá. A zsidók sosem okoztak problémákat, nem úgy, mint a muszlimok”.

Mindazonáltal felmerült bennem, hogy ha Pinto szerint a marokkóiak ennyire más kultúrát hoznak magukkal, akkor szerinte a marokkói zsidók is eltérő kultúrával érkeztek-e például Izraelbe? A válasz, talán nem meglepő módon, igen volt: „Az askenázik modernek voltak, míg mi, Tunéziából, Irakból, Jemenből, a saját kultúránkat hoztuk Izraelbe. Zsidók voltunk, de muszlim környezetből jöttünk, és szintúgy hoztunk olyan szabályokat és elképzeléseket, melyek nem illettek az askenázik európai kultúrájába”. A politikai korrektségből azonban láthatóan nem csak Pintonak lett elege.

Politikai korrektség, a holland zsidók és az LGBTQ-közösség

Yvonne Kern és férje, a Budapesten született Rob Kern egy kávézóban beszélgettek velem a patinás Vondelpark déli oldalán. Yvonne a bevándorlási hivatalnál dolgozik, ahol korábban menekültkérelmeket bírált el, most pedig holland állampolgársági igényekkel foglalkozik. Rob pszichológus, aki korábban Izraelben élt, és ma Hollandiában van praxisa. Kiválóan tud magyarul, és figyeli a magyar sajtót. Mind a ketten meg vannak győződve róla, hogy a politikai korrektség káros a holland zsidóságra.

„A politikai korrektség senkinek sem jó. Egy hazugság az egész, ami csak elfedi a valóságot” – véli Yvonne, Rob pedig a bevándorlók közötti antiszemitizmust vitató holland baloldal ellen intéz kirohanást. „Teljesen bolondok. Pszichológus vagyok, tudom, mit beszélek. Egyszerűen bolondok. Tágra nyitják a kapukat a muszlimok előtt, és évről-évre rosszabb. Nem csak a zsidóknak, a melegeknek, a fehéreknek, mindenkinek”. A tények – azaz az antiszemita incidensek és a terrorizmus – a házaspár szerint magukért beszélnek.

Hasonlóan vélekedett Jacobs főrabbi is. „A politikai korrektség sosem jó. Ha beteg vagy, és az orvos tudja, mi a bajod, akkor már félig meggyógyultál. De ez a hallgatás nem jó a zsidóknak. Gondjaink vannak, és senki sem mondja ki . . . Én is könyörgök, kiabálok, de senki sem hallgat rám”. Éppen ezért, noha nem támogatja Geert Wilders szélsőjobboldalinak tekintett holland Szabadságpártját, szerinte Wilders fontos dolgokról beszél. „Nem hasonlíthatjuk Hitlerhez” – reagál a baloldal Wilderst ért vádjaira. „Szókimondó, de nem az arabok, mint egész ellen beszél”.

Gideon Querido Van Frank

Ezt a véleményt pedig erősen baloldali emberek is osztják. Gideon Querido van Frank, újságíró és holland-zsidó melegjogi aktivista egy kávézóban fogad, pár utcányira a forgalmas Leidsepleintől. Szakállas, izmos alkatú férfi, aki Tel-Avivban született, majd New Yorkban élt, most pedig az amszterdami Van Gogh Museum sajtóosztályán dolgozik. Míg úgy véli, hogy a politikai korrektség „nagyon fontos”, ha a melegekről és a zsidókról van szó, a marokkóiak esetében más hangra vált. „A többségük olyan módon viselkedik, ami problémás számunkra, melegek és zsidók számára”. S noha úgy érzi, hogy a nyugati populisták csak kihasználják a melegek és a zsidók félelmeit, arról is beszélt, hogy „jó, hogy Wilders kimond fontos dolgokat, bár a hangneme sok embert megbánt”. Gideon nem aggódik amiatt, hogy a muszlim bevándorlók kritizálása növelné a xenofóbiát. „Akkor is beszélni kell róla. Meleg zsidóként zavar, hogy ha felszólalok, akkor iszlamofóbiát kiáltanak”. „Sok félelmet látok a meleg közösségben” – teszi hozzá.

Ebben kétségkívül igaza van. Egy Belgiumból Hollandiába érkezett brazil transznemű hölgy – aki nem vállalta névvel a megjelenést – úgy fogalmazott, hogy „gyűlölt” Antwerpenben élni. „Nagyon erőszakos és kirekesztő város. Olyan, mint egy apartheid társadalom a marokkóiak és a fehér belgák között”. A problémája azonban az arabokkal volt: „Még mindig rémálmaim vannak arról, hogy a marokkóiak követtek az utcán. Brüsszel pedig még rosszabb . . . De gondolni sem akarok rá, mert ha eszembe jutna, visszaköltöznék Dél-Amerikába”. Állítása szerint Hollandiában is volt rossz élménye „az arab bandákkal”. A menekült szíreket hajlandó lenne elfogadni, „de a marokkóiakat, algériaiakat, tunéziaiakat: nem köszönöm”.

Melegfelvonulás Amszterdamban – nem mindenki fél

Egy meleg holland férfi, aki vállalkozóként és újságíróként dolgozik – és szintúgy név nélkül kívánt nyilatkozni -, hasonlóan arról beszélt, hogy Mercatorplein-környéki utcájában, ahol sok török él, hentesbárddal kergettek meg idős meleg férfiakat a bevándorló fiatalok. Kérdésemre a COC Nederland holland meleg jogvédelmi szervezet tagja, Philip Tijsma hivatalos statisztikákkal felelt: tavaly 1295 homofób incidens történt Hollandiában, melynek 70%-a verbális, 30%-a fizikai inzultus volt. Az incidensek száma 2015-ben volt a csúcson: ekkor 1574 ilyen ügyet tártak fel. Egy az UvA-n készült 2008-as felmérés szerint a hollandiai homofób incidensek kétharmadát bevándorló hátterű emberek követték el. Több megbízható forrás is írt már riportot a jelenségről, mint például a Pink News angol nyelvű progresszív meleg hírportál. A CIDI munkatársai is tudtak meleg menekültekről, akiket muszlim társaik bántalmaztak a menekülttáborokban.

Az itt megszólaló LGBTQ emberek egyike sem rajongott az idegenellenes szélsőjobboldalért, de Gideont a szélsőjobboldalnál jobban zavarja a baloldal antiszemitizmusa. „Meleg vagyok, progresszív, de Izrael-barát – és ez ma egy tarthatatlan álláspont. Magam is baloldali vagyok, és minden barátom baloldali, de nem fogadják el, amit mondok. Itt a baloldalon az Izrael-ellenesség a divat. Most például van egy új, feltörekvő interszekcionális  (halmozottan hátrányos helyzetűekkel foglalkozó – a szerk.) feminista mozgalmunk, ami nagyon lelkesítő: baloldaliak, beszélnek etnikumról, osztályról, támadják Trumpot, imádom őket – csakhogy ijesztően Izrael-ellenesek”. Kérdésemre, miszerint ez antiszemitizmus-e, így felel: „Izraelt lehet kritizálni, de ezek az emberek megszállottak. És felmerül a kérdés: miért pont Izrael?” Gideon ebben a kettős mércében látja az antiszemitizmust.

 

Baloldali antiszemitizmus

Míg idehaza a progresszív tábor összességében nem Izrael-ellenes, Hollandiában az anticionizmusnak álcázott antiszemitizmus hétköznapi jelenség a baloldalon. Pár éve például egy török származású hágai baloldali önkormányzati képviselő twittelte azt, hogy az Iszlám Állam „a cionisták műve”. Jan Wijenberg, aki a szocialista kormány alatt volt holland nagykövet Szaúd-Arábiában, arról írt véleménycikket, hogy az ISIS céljai éppen olyan utópisztikusak, mint anno a cionistáké voltak. Hilversum szocialista polgármestere pedig két éve hasonlította az Iszlám Állam dzsihadistáit az egykori cionista pionírokhoz.

Izrael-ellenes tüntetés Amszterdamban – 2014

Ha klasszikus antiszemitizmus nincs is a holland társadalomban, ez a fajta, valóságtól elrugaszkodott Izrael-gyűlölet megfertőzte a holland baloldalt. Manfred Gerstenfeld, a holland antiszemitizmus neves kutatója, noha deklaráltan konzervatív akadémikus, de valószínűleg helyesen értékelte a holland baloldal antiszemitizmusát. Telefonos beszélgetésünk során már sorolja is az adatokat: „A hollandok 38%-a úgy hiszi, hogy mi [izraeliek] népirtást csinálunk a palesztinok ellen. A holland média és a politika nagy része szélsőségesen Izrael-ellenes. Megszámoltam a holland alsóház tagjait, és arra jutottam, hogy a 43%-uk Izrael-ellenes gyűlöletszító. Ide tartoznak a [baloldali pártok:] a D66, a Munkapárt, a Zöld Baloldal, a Szocialisták és az Állatpárt [állatjog-védő párt] tagjai. Az „őshonos” antiszemitizmus elsősorban Izrael-ellenes, és kivétel nélkül a baloldalról érkezik”.

S noha igyekeztem utánajárni, hogy akad-e antiszemitizmus a holland konzervatívok között, még az erősen Izrael-barát álláspontot képviselő Wilders kérlelhetetlen kritikusa, Evelien Gans történész sem tudott épkézláb példákat felhozni erre. Gans, aki az UvA-n oktat és a holland baloldali cionizmus történetével foglakozik, tanulmányt szentelt Wilders vélt zsidóellenességének, melyből csak azt sikerült kihoznia, hogy Wilders idealizált zsidóság-képe már majdnem antiszemitizmus. Mindazonáltal jellemző volt, hogy míg interjúalanyaim tagadták, hogy támogatnák Wilderst, vagy közük lenne hozzá, mikor megemlítettem, hogy interjút akartam csinálni a Szabadságpárt tel-avivi születésű képviselőjével, Gidi Markuszowerrel (aki végül elutasította kérelmemet), rögtön telefonjukhoz kaptak, és már hívták is a Szabadságpárt tagjait, vagy magát Markuszowert. Ha hivatalosan nem is támogatják a zsidó közéleti szereplők Wilderst, a felszín alatt láthatóan szimpatizálnak vele.

 

A menekültek és Magyarország

A muszlim bevándorlók között tapasztalható antiszemitizmusról beszélve adta magát a kérdés, hogy miképp tekintenek interjúalanyaim a menekültválságra. A magyar kormány retorikájában is fontos szerepet kapott a menekültek lehetséges antiszemitizmusának hangsúlyozása. Hollandiában jelenleg 64.000 szír menekült van. Gideon baloldaliként fontosnak tartja a menekültek befogadását, „ha kelőképpen ellenőrzik őket”. Jacobs főrabbi szintúgy ellenőrizné, hogy vannak-e terroristák a menekültek között, ahogy Evers rabbi is: ő talmudi idézetekkel támasztotta alá, hogy a menekülteken segíteni kell, és hogy menekültként be kell tartani az ország törvényeit, ahová a menekült érkezett.

A festői Amstelveen

Aggodalmaikat osztotta Amstelveen zsidó közössége, mely 2015 októberében panaszt tett a város vezetésénél, amiért a szíriai és iraki menekültek letelepítése túl közel történt a zsidó közösséghez. Ron van der Wieken, a panaszt tevő zsidó szervezet feje szerint „a menekültek olyan országokból érkeznek, ahol már kicsi koruktól zsidóellenességre nevelik az embereket”. Ezeket a menekülteket most „egy zsinagóga és az utcán szaladgáló [zsidó] gyerekek közé” akarják telepíteni, ami „veszélyt hordoz magában”. Ezért a közösség „egy kis kivétel tételére” kérte a hatóságokat.

Yvonne, aki hosszú éveket dolgozott menekültkérelmekkel, az államapparátusban uralkodó politikai korrektségre panaszkodott. „A vezetőséget nem érdekli a bevándorlók antiszemitizmusa, mert ők a politikai korrektség hívei”. A menekülthullámról pedig így beszélt: „Én megértem, hogy el akarnak menni a háború elől, de nem ellenőrzik őket kellőképpen. Ráadásul pontosan tudom, hogy lehetetlen teljesen leellenőrizni őket. Hamis történetekkel és hamis személyazonossággal jönnek, nem mind, de sokan. Már a kilencvenes évek elején is ilyen ügyeket bíráltam el, és tudom, hogy csak egy apró százalékuk volt valódi menekült . . . Biztos vagyok benne, hogy nem azok, akiknek mondják magukat”.

Szakértőként Yvonne úgy véli, hogy a menekültek Magyarországtól való távoltartásra megvédte a hazai zsidó közösséget. Úgy érzi, hogy a budapesti zsidók – és a Budapesten élő izraeliek – nyugodtan élhetnek. Mindezt szembeállítja Rob unokáinak esetével, akik Brüsszelben járnak zsidó iskolába. Ott a fegyveres katonák minden reggel sietve terelik be a rémült gyerekeket az ajtón, és a szülők a nap végén szintúgy iparkodva mennek értük. Rob is ugyanígy véli: „Ha az ember elmegy Budapestre, láthatja, hogy ott a zsidók biztonságban vannak”. Rob mindezt annak ellenére is fenntartja, hogy elismeri: a magyar jobboldali sajtóban máig találni antiszemitizmust. Nejével gyakran járnak Magyarországra, és Rob ki is jelenti: „Holnap Magyarországra költöznék, ha megtehetném”.

A magyarországi zsidó közösség biztonságával kapcsolatban azonban nem mindenki derűlátó. Michel Watermannak például Magyarországról az antiszemitizmus jut eszébe: „Az ország vezetői antiszemiták és antiszemitizmust hirdetnek”.

Kerítés Magyarország déli határán – egyes holland zsidók meg tudják érteni

Ezt azonban Rob másképp látja. Budapesti élményeivel kapcsolatban tisztázza: „Magyarországon nem kergetik a zsidókat. Ez azért van, mert nektek ott van Orbán”.

Pinto professzor hasonlóan vélekedik: „Tetszik a [Magyarország déli határára húzott] fal . . . Orbán megvédi a zsidó közösséget”. Mikor megemlítem, hogy számos – főleg progresszív – magyar zsidó tiltakozását fejezte ki a fallal kapcsolatban, Pinto legyint: „Ha a magyar zsidók támogatják a nyitott határokat, az azért van, mert lövésük sincs, mi az az iszlám”.

Evers rabbi azonban leszögezte, hogy a fal szerinte „rossz ötlet” volt.

Paul van der Bas, a CIDI munkatársa szintúgy azt gondolja, hogy több az antiszemitizmus Kelet-Európában, de azt sem vitatja, hogy Budapest biztonságosabb, mint Amszterdam. „Ennek a lakosságotok összetételéhez van köze” – fogalmazott.

 

Félelem és bizonytalan jövő

A holland Zsidó Múzeum emeleti kiállításán rövid videók fogadják a látogatókat különböző témákban, melyek gombnyomásra indulnak el. Az egyik videón, melyet a kilencvenes években készítettek, egy Hollandiába érkező külföldi zsidó így beszél: „Mindenhol rettegető zsidókat látok”. S noha egy ilyen régi videó nem igazolja mai szubjektív ítéletemet, valami hasonló volt az én benyomásom is. Mikor az interjúkat készítettem a cikkemhez, az volt a benyomásom, hogy mindenki félt valamitől: a terrortól, az antiszemitizmustól, vagy csak általában a jövőtől. Köszönőviszonyban sincs ez azzal a Hollandia-képpel, ami Magyarországon kialakulhat az átlagos olvasóban. A tolerancia szép idillje alatt, úgy látszik, valóban súlyos társadalmi feszültségekkel néz szembe a holland társadalom.

Különösen egyértelmű volt ez számomra Gideonnal és Jacobs főrabbival készített interjúm során. Amennyibe igaz Pinto professzor tétele, miszerint „politikai szövetség” alakult a nyugati progresszívek és a muzulmán kisebbség között, akkor Gideonnak, mint erősen baloldali meggyőződésű embernek, semmi nyitottsága sem kellett volna legyen témám iránt. mégis, örömmel beszélt a muzulmán kisebbségek által okozott problémákról. Ez körülbelül olyan, mintha Magyarországon egy liberális boldogan beszélne a jobboldali narratívába illő módon egy olyan vitás kérdésről, mint a cigányok körében tapasztalható bűnözés.

Jacobs főrabbi és felesége a házukat ért egyik támadás után

Még szomorúbb tanulságokat tartogatott Jacobs főrabbival való beszélgetésem. Az egy dolog, hogy idehaza elképzelhetetlen lenne, hogy életére törő merényletekről beszéljen az ország főrabbija, de Jacobs mindössze annyit tudott pozitívumként hozzátenni a történtekhez, hogy az eset után legalább kapott virágot néhány hollandtól. Beszélgetésünk végén a főrabbi láthatóan hálás volt, hogy végre valaki meghallgatta: „Jól esik, hogy végre egy újságíróval őszinte lehetek”. Sok mindenre számítottam, de arra biztos nem, hogy katartikus élmény lesz Hollandia főrabbija számára a velem való eszmecsere.

Az ország zsidóságának elkövetkező évtizedei bizonytalannak tűnnek. Kérdésemre, miszerint lát-e jövőt a holland zsidóság számára, Manfred Gerstenfeld így válaszolt: „A kérdés, hogy miről beszélünk . . . A vallásos élet visszaszorult és még tovább csökken. A kérdés az, hogy lesznek-e akik zsidó filmfesztiválra mennek? Nyilván. De zsidó iskolákba? Aligha”. Szintúgy kategorikus nemmel felelt Jacobs főrabbi. „A fiatalok többsége elköltözik innen”. Ennek ellenére a főrabbi nem tervezi elhagyni Hollandiát – még akkor sem, ha korábban játszott a gondolattal. „Ha nem kötne ide a munkám, megtenném, viszont van egy hivatásom. De egyáltalán az, hogy ez az eszembe jutott – hogy egy nap felébredtem, és arra gondoltam, mi lenne, ha elmennék innen -, sokat jelent.”

Interjúalanyaim ügyeltek nyilatkozataikra, és gyakran nyíltabbak voltak az interjún kívül, mint annak során. Nem egyszer hallottam amszterdami zsidóktól, hogy „ha kikapcsolod a mikrofont, mesélek”. A félelem oka inkább a „toleráns Hollandia” képének megbontásáról szól, melyet a holland média nem visel jól: Jacobs főrabbit például támadták a holland lapok, mikor a holland zsidó közösség tarthatatlan helyzetéről beszélt.

Az egyik, cikkemben megszólaló közösségi vezető például azt állította, hogy nem hívná fel a holland zsidóságot az ország elhagyására, majd miután kikapcsoltam a mikrofont, így fordult hozzám: „Kikapcsoltad? Akkor jó. Amúgy mindenkinek azt mondom, hogy lépjenek le innen, amint csak tudnak”. Rögtön tisztázza, hogy ehhez nem írhatom oda a nevét. Másvalaki arról beszélt, hogy a holland rendőrség egy vezető beosztású tagja tájékoztatta: a hivatalos statisztikáknál sokkal nagyobb az antiszemitizmus a bevándorlók között, ugyanis a jelentéseket megszépítik. Információját ez az interjúalanyom sem vállalta névvel.

Pinto professzor lakása felé sétálva Amszterdam egyik kellemes, déli lakóövezetében, valószínűtlennek tűnik minden, amit eddigi beszélgetéseim során hallottam. A késő tavaszi város gyönyörű, az utcán egymás mellett a glatt kóser étterem és a muszlim kifőzde. Mindazonáltal én is jártam Amszterdam „problémás” negyedeiben, ahol a biciklimről sem mertem volna leszállni.

Elmondom Pinto professzornak benyomásomat, miszerint a holland zsidóság – és más, a bevándorlók világképébe nem illeszkedő kisebbségek, mint például a melegek – kevéssé érzik magukat biztonságban. Az idős akadémikus szokásos tömörséggel felel: „Ez az iszlám”. Majd rövid hallgatást követően, az antiszemita atrocitások elkövetőire utalva hozzáteszi: „Nagyon kegyetlenek”.

Címkék:antiszemitizmus, Hollandia, Jacobs főrabbi

  • Miriam

    Jellemzo erre a cikkre Joszi Ayash franciaorszagi zsido tortenete.
    O zsido ellenallast szervezett Parizsban, mindenutt,ahol a hirhedt
    antiszemita francia komikus Deaudonne fellepett es uszitott.
    Sokan a mai franciaorszagi zsidok kozul-azokbol az allamokbol
    erkeztek,melyeket Pinto professzor emlit{Marokko,Algeria,Tunisz}-
    {neverol itelve-Ayash is},tehat ertik-mivel allnak szemben.
    Csodalom,hogy nem talaltam emlitest rola.
    A cikk ugyan a holland zsidosagrol szol,de azt hiszem igaz
    ma- Europara.

  • asher bar lev

    ez szorol szora igy igaz hollandiaban es foleg belgiumban………..es meg nem is volt szo mindenrol a cikkben.
    erdekes hogy a zsidok onvedelmi szervezetet a Jewish Defense League-t elitelik es betiltanak franciaorszagban………………………mig az antiszemita arabok,megusszak szint minden esetben egy egyszeru “ejnyebejnye”-vel………

  • CEU Szindróma

    vicces is mikor orbánt nácizzák a libsik

    • Elim

      ja, nyilván nem náci, a náciknak volt ideológiája
      Orbán sima, gerinctelen tolvaj

      • CEU Szindróma

        ahha kivéve hogy gerincesebb mint vona és úgy lop,hogy nem kell az IMF-nél koldulni

        • Elim

          nem tőlük lop, tőlünk

          • CEU Szindróma

            tőletek…muhahaha…ne röhögtess

          • Elim

            ne röhögj, tőled is

          • CEU Szindróma

            aligha

          • Elim

            nem itthon adózol?
            vagy gyakran jársz stadionba?
            ennyibe kerül szerinted egy ugrótorony?
            így kell szerinted felújítani egy metrókocsit?
            nincs iskoláskorú gyereked?
            soha nem vagy beteg?

            na nem szórakozz velem, mert én kezdek röhögni 🙂

          • CEU Szindróma

            én stadiont akarok még többet és olimpiát meg VB-ket…mert ezreknek ad munkát…te barom

          • Elim

            ezreknek?!? 😀
            édesem, de hülye vagy te.
            ezreknek?
            az nagyon kevés!
            egy normálisan működő ország százezreknek ad megélhetést (nem csak munkát),… te barom

          • János Németh

            Nos azért nem kell ennyire demagógnak lenni.. A jóból is megárt a sok, a rosszból meg pláne !

            Csak egyet mondok: meg kell nézni a magyar szállodákat.
            Hosszú hétvégeken, ünnepeken telve vannak MAGYAR emberekkel, családokkal, és folyamatosan emelkedik a számuk. A szegény ember nem tud elmenni pihenni, kikapcsolódni. Ha a népesség egyre nagyobb százaléka megteheti ezt, akkor nem mondhatja senki, hogy rosszul mennek a dolgok, és nincs mit a tejbe aprítani…
            Persze mindig vannak olyanok, akiknek minden kevés, és csak siránkoznak… Számomra ezek az emberek sima energiavámpírok….

            Meg lehet nézni a munkaügyi statisztikákat. Szó se róla, van hova javulni, a közmunkaprogram és az abból való átvezetés a versenyszférába jó úton halad, de eléggé el nem ítélhető és érdekes módon az állam nem varázstündér, aki egy suhintással rögtön munkát teremt, rögtön rendbeteszi az egészségügyet, rögtön mindenki kívánságát teljesíti meg még azon túl….
            Az elmúlt két évben 600 milliárd ment el közmunkaprogramra, ez kimondva is szörnyű, ugyanakkor meg kell érteni, hogy azokat az embereket, akiknek iskolai végzettsége nem tette lehetővé hogy egyáltalán elhelyezkedjenek, majd 10-20 éven át munkanélküliként tengődtek, valahogy vissza kellett őket szoktatni a MUNKA világába, a munka révén kellett újra érdekeltté tenni őket és tudatosítani bennük, hogy csak így kaphatnak pénzt……
            Lehet azon vitatkozni, hogy jó volt-e úgy, megfelelő volt-e az a sorrend, ahogy Orbánék csinálták. Majd a történelem eldönti, és a jövő generációja mérleget von. Ami viszont tény, hogy felkavarták az állóvizet. Tudat alatt lett újra hite a magyarnak, (még azoknak is, akik átmenetileg nyugaton keresik a boldogulást és a jólét alapjait), hogy nem szemlesütve kell járni Európában, hanem igenis felemelt fejjel, kiállni az igazért, még ha ezért a politikai korrektség kellően liberálfasiszta fegyverhordozói a fejünkre koppintanak is…
            Egyébként is, előbb vagy utóbb kell olyan stadion, ahol olyan koncerteket is lehet szervezni, ahova már a világ rock- és egyéb nagyságait is el lehet hívni, méltó helyet biztosítva nekik. Így is évtizedekig számtalan ilyen esemény hiusult meg megfelelő helyszín hiánya miatt..

            Egy magasabb életvitelt könnyű megszokni, de hamar el is felejtődik benne, hogy ez esetleg mennyi adóelvonás megszüntetésével is jött létre, mert olyan természetesnek vesszük. Pedig az államnak ahol továbbra nem számol bevétellel, azt valahonnan pótolnia kell….

          • Elim

            A közmunkaprogram statisztikai csalás és zsákutca.
            Ha megnézed, hogy a bekerülők hány százaléka tudott kikerülni, magad is rájössz.
            Plusz több adópénzt visz, mint hoz. Tehát szociális intézményként és gazdasági intézményként is bukás.

            Hit. Remény. Ilyenekkel dobálózol és nemlétező koncertekre hivatkozol.
            Miközben a reálisan gondolkodókat vádolod demagógiával.

            Ezért kár volt ennyit írni.

          • János Németh

            Kritizálni azt már nagyon jól tudsz, de érdemleges megoldást még egyet sem vázoltál föl. Olyat legalábbis nem, ami VALÓS, MEGOLDHATÓ, és EGYÁLTALÁN NINCS NEGATÍV velejárója. Na ugye…… Ettől demagógia, amit előadsz.
            A közmunkaprogram nagyon is jó elgondolás, csak sajnos a MEGVALÓSÍTÁSA siklott félre, és a hatékonysággal nagy bajok vannak.
            Egy közmunkaprogramnak nem is az az első dolga, hogy pénzbeli hasznot hozzon. Hanem amit leírtam: a már 10-20 éve segélyen tengődő, csak a markát tartók folyamatos visszaszoktatása a MUNKA világába, ahol egyértelműsödik, a segély nem lehet életcél. Ha a mentális, szociológiai hatásaival együtt vizsgáljuk, igenis van hozadéka. Leszámítva azokat a (részemről kellően elítélendő) kiskirályokat, akik önös céljaik érdekében használták ki a programban résztvevő embereket.

            Furcsa, mert a távolabbi és közelebbi környezetemben mindenki azzal vádol, hogy túl realista vagyok…..
            Ja, mert összességében, holisztikusan nézem a dolgokat az már demagógia ?
            Állításom melyik része nem igaz a stadionok és a koncertek kapcsolatát illetően ? Azzal azt akartam érzékeltetni, hogy egy valamirevaló stadion hiánya hova ki nem hat….

          • Elim

            Nem dolgom, hogy megoldást mutassak. ENGEM nem fizetnek az adófizetők ezért.
            ENGEM nem bíztak meg ezzel.
            Viszont adófizető vagyok, és úgy látom nem nagyon megy az, amire a Fidesztől ígéretet kaptam. És amire megbíztam őket.
            2010-es választás előtt olvastam tőlük olyat, hogy rendbe teszik az egészségügyet. De nem olvastam olyat, hogy jó sok stadiont építenek.
            Eltelt 7 év. Az első még nincs, csak szuperkórház ígéretek. A második val, és most próbáljunk koncertekkel meg pár ezres munkahelyteremtéssel valahogy megmagyarázni, hogy miért is jó az.

            Közmunka program.
            Két problémát mondtam ezzel kapcsolatban, a gazdaságtalansága csak az egyik volt.
            NEM vezeti vissza a bekerülőket a munka világába, aki közmunkára megy, nem szokott kijönni belőle.

            A realista nem szokta az ígéreteket és elképzeléseket a valósággal keverni.

          • János Németh

            Csak a kritizálásodért fizetnek 🙂 ?

            Egyébként igazad van, de mint fentebb mondtam, mindent egyszerre és hirtelen nem lehet megoldani.
            Egy példát említenék: van jó pár vidéki önkormányzati ismerősöm, és magam sokat járok vidékre. Sok helyen fölújították a főteret 8-10 évvel ezelőtt, európai pénzekből. Amikor az emberek jórészének nem volt munkájuk az adott településeken. Nagy volt a felháborodás…. De aztán kiderült: az EU munkahelyteremtésre akkor nem adott pénzt, ilyen közérzetjavító beruházásokra viszont igen…. Szóval a dolgok jóval több összetevőjűek…. Vagy ott van a másik példa: informatikai fejlesztésekre írtak ki európai pályázatokat ( még nem voltunk EU tagok).. A pénzek tetemes része, több mint 75 % visszavándorolt a kiírók által kijelölt , a fejlesztést előkészítő, átvilágító és tanulmányíró nyugati cégek zsebébe, a maradék összegből lett a konkrét hardver-szoftver fejlesztés elvégezve…..

            Egészségügy: Én ott voltam az első időkben, amikor a HBCS került bevezetésre (1993 körül) , de már ott láttuk, hogy az Amerikából csak részlegesen átvett dolgok, szokásosan a pénzügyi bázis hiánya nélkül csak újabb anomáliákhoz fognak vezetni, és az egészségügy folyamatos romlását idézik elő.

            Oktatás: a folyamatos szétbarmolás és változtatás teszi a legnagyobb kárt. Az oktatást politikamentessé kell tenni, ez lenne a legelső feladat, és újra megteremteni a tudás és a turományok átadásának függetlenségét a politikai befolyástól.

            És hogy talán meglepjelek: NEM vagyok Fideszpárti. Konzervatív liberálisnak vallom magam. ( “Aki 30 éves kora alatt nem liberális, annak nincs szíve, aki 30 év fölött nem konzervatív, annak nincs agya” – Winston Churchill.)

            ( Orbánnak egyetlen dolgát ismerem el pozitívumként: a migrációspolitikáját /függetlenül attól mi motiválja egyáltalán ebben/).

          • Elim

            Fordítva. ÉN fizetek. úgyhogy minden jogom megvan kritizálni.

          • János Németh

            Rossz megközelítés.
            Nem azért van jogod kritizálni, mert te fizetsz, hanem mert alapból egyenrangú emberek társadalmáról beszélünk, ahol szólásszabadság van. ( Aztán az már más kérdés, hogy ez valóban így van-e. De akkor meg nem kell demokráciát emlegetni ugye…)

            Jogos az érvelésed. Az évek pedig pörögnek….
            Én pl. morálisan elítéltem a vizitdíjat (magas TB járulék okán is), viszont gazdaságilag nagyonis szükségesnek tartottam. Ha maradt volna, jobb helyzetben állna az egészségügy. Ugyanakkor azt is láttam, ahogyan egyes önkormányzatok milyen szépen benyúlták a “közösbe” ezt a vizitpénzt, ami eleve az adott intézetet illette volna meg…..

            Nem kimondottan az egészségügy tarthatatlan helyzete miatt mennek el az ápolók, hanem a BÉR-megbecsülés-leterheltség okán. Mert ha így lenne, akkor például Nagy Britanniában nem hiányozna 40000 ápoló az egészügyből….

            Health Foundation nevű egészségügyi alapítvány-kutatóhely közölte, megfújták az ébresztőt ezekkel a számokkal, amik jelzik, válság elé néz Nagy-Britannia. Ugyanis már most gondot okoz a brit egészségügyi csúcsszervnek, az NHS-nek az ápolói szabadságolások is problémát jelentenek. Egy májusi felmérés szerint 9 ápolói pozícióból egy betöltetlen, az ápolói szakszervezet szerint 40 ezerrel kevesebb az ápoló, mint kéne. Az országban 650 ezer ápoló dolgozik, közülük 36 ezer érkezett az unióból (5,5 százalék), 67 ezer pedig az EU-n kívülről.

          • Elim

            Kritizálod a britt egészségügyet, biztos igaz, amit írsz róla.
            Csak egy kérdésem van.
            A magyar orvosok Angliába mennek dolgozni/élni a jobb körülmények miatt.
            Mennek az angol orvosok Magyarországra ugyanezért?

          • János Németh

            Leírtam, de ezek szerint nem olvastad el.
            BÉR-megbecsülés-leterheltség okán.
            Így a föltett kérdésed okafogyott.
            Persze hogy jönnének, ha annyi vagy több lenne a bérük.
            De mondok valamit. Tudod miért kevés az orvos Nagy-Britanniában ? Mert ők meg tovább állnak az USA-ba, Ausztráliába és Új-Zélandra. Ugyanúgy a több fizetségért…..Vagy ahol az Észak-tiroliak meg átjárnak a müncheni régióba dolgozni. Nem újkeletű dolgok ezek, amióta emberiség és civilizáció van, így működik. A gazdaságilag előnyösebb rész vonzza a kevésbé

            Mivel munkám révén kellő rálátásom van az egészségügyre, elmondhatom, sok olyan orvos van, aki itthon maradt, és csak havi 1-2 alkalommal ugrik ki “ügyeletre”, amivel a családja saját szintjén elvárt életvitelét meg tudja finanszírozni. Nagyon sokan tervezik visszajönni, és természetesen 25-30 % hosszabb idővel számol, sőt végleges ottmaradásban gondolkodik.

          • Elim

            Miért lenne okafogyott? Hiány van itt is, ott is.
            Ott megbecsülik, bérezik.
            Itt nagyobb hiány lesz, ott enyhülés.

          • János Németh

            Addig okafogyott a kérdésed, amíg egyértelműen nem lesz a bérezésben kiegyenlítődés. Márpedig egyhamar nem lesz, mert NEM is TUD LENNI. Alapvetően a Nyugat nem is akarja, hogy ez bekövetkezzen.

          • Elim

            Ez nem “lesz”.
            Magyarországon az egészségügy állami kézben van.
            Ezt vagy csinálják, vagy nem csinálják.
            A kormány egyik alapvető feladata a megtermelt javak elosztása… súlyozva.
            Lehet stadionokat építeni, meg Seuso-kincseket venni.
            Meg lehet egészségügyet fejleszteni.

          • János Németh

            Igen, így kéne történnie, lennie.
            De egyhamar NEM LESZ……

          • Elim

            Vagy csináljuk, vagy nem.
            Vagy elzavarjuk azt, aki megígéri, de nem csinálja, vagy jó így nekünk.

          • János Németh

            Mondta a hangya, és jól beleharapott az elefánt lábába…. 🙂

          • Elim

            csak elég sok hangya kell hozzá…

          • János Németh

            No ez az !!!! 🙂

          • János Németh

            Igen, a jelzőosztogatás és a vádaskodás megy mindkét irányba.
            És ez bizony két dolgot vetít előre: egyrészt Soros érdekei szerint való, hiszen megosztja a társadalmat és egyre nagyobb szakadékokat teremt, másrészről megerősíti a szélsőségeket, akik elképesztő kooperációkra képesek a hatalom megkaparintása érdekében. ( Lásd akár most Ausztriát .

          • Elim

            Nincs itt semmiféle “mindkét irány”.
            Én szavaztam Orbánra 2010-ben. Gyurcsányék szarok voltak.
            Aztán Orbánék is szarok.

            Ez nem a politikai véleményem. Ez nem ízlés kérdése. Ez tény.
            Soros érdekeiről pedig semmit se tudsz… nem bántásból mondom, én se tudok.
            De az elég nyilvánvaló, hogy ő az új mumus az elkopott Gyurcsány helyett, aki most a hibás lehet mindenért.

          • Dagiiron

            A közmunka program olyan embereknek szól, akik nem végezték el a nyolc általánost, szinte analfabéták, a családjukat a gyerekszülésből tartották fel, és a gyermekeik ezt a példát látták, és ők is ezt kezdték el követni..Ezek az emberek képtelenek normális állásban elhelyezkedni a mentalitásuk miatt, de talán a gyerekeik már megmenthetők lesznek, és nem a hasvakarós, segélyes életérzés lesz számukra a követendő.. Le kellene menned a való világba és szembesülni vele, rögtön nem írnál ilyen butaságokat..

          • Elim

            jaaa, akkor nem zsákutca, ha beveted a fellengzősséget
            én kérek elnézést 😀

          • Dagiiron

            Fellengzősség? Te kérted számon, hogy miért nem kerül a közmunkából olyan sok ember át a piaci munkahelyekre.. Te vontad kétségbe a közmunka értelmét, nem én..

          • Elim

            nem kérek számon semmit.
            statisztika.
            megnézték, hogy aki bekerül, kikerül-e pár éven belül?
            nem kerül.
            ha ez vissza akar vezetni a munka világába, hát nem vezet vissza.
            szarul működik. ennyit mondtam.

          • Dagiiron

            Az a baj, hogy akik megnézték ezt a számot, azok elfelejtettek néhány dolgot megnézni mellette, pl. a bekerülők iskolai végzettségét, illetve azt, hogy volt-e valaha bejelentett munkahelye és az mikor volt…

          • Elim

            csak az a baj, hogy pont az ilyenek munka világába vezetése volt a cél.
            nem a 2 nyelven beszélő villamosmérnököket kell visszavezetni a munkába, ők megoldják.

            nagyon hülye az érvelésed, hadd mutassam be egy példával:
            vállalkozol, hogy óvodásokat tanítasz meg autót vezetni.
            felveszed a nagy pénzt, elkezded, de csak nem jönnek a sikerek.
            aztán arra hivatkozol, hogy de hát ezek óvodások, azért nem megy nekik.
            igen azok, de te pont azt vállaltad, hogy őket megtanítod, az volt benne a valami.

          • Dagiiron

            Nem vállalták, hogy az analfabéta, sose dolgozott tömegeket bevezetik a versenyszektorba.. A közmunkának az a lényege, hogy ezen menthetetlen tömegnek a gyerekeit megmentsük és ne úgy nevelkedjenek, hogy a családjuk minden nap délig alszik és a segélyre vár, hanem azt lássák apu és anyu reggel fel kell, és elmegy dolgozni..

          • Elim

            De. Pontosan ezt vállalták. Olvass a bevezetéskori nyilatkozatokat, ha már elfelejtetted!

          • Dagiiron

            A bevezetéskor arról volt szó, hogy ha valakit a közösség támogat, akkor illik neki is tenni a közösségért, meg arról, hogy nincsen ingyen ebéd.. Sose mondták, hogy vissza tudnak vezetni több százezer emberi roncsot a munkaerő piacra..

          • Elim

            Erről szólt a program: visszavezetni ezeket az embereket a munka világába.

          • Dagiiron

            Igen, de egy részüket a segély lenyúlásból csak a közmunka világába lehet visszavezetni az iskolai végzettsége és egyéb okokból..

          • Elim

            Szép kerek elképzelés, szinte sajnálom megcáfolni.
            Az van, tudod, hogy a közmunk az nem szociális foglalkoztató, hanem valódi munka, kevés pénzért.
            Olyan, mint a jobbágyságban a robot: nem fizetünk sokat, de kötelező megcsináljad.
            Olyan munkákat végeznek/végeztek a közmunkások, (pl. a kerítésnél), amit mellettük kivezényelt katonák (szintén parancsra), vagy sima munkások, rendes pénzért is végeznek.
            A közmunkák nem könnyebbek, mint a többi munka, hogy “csak” abba lehessen az ingyenélőket visszavezetni.
            Sajnálom, szép kerek elmélet, csak nem igaz.

          • Dagiiron

            Az ároktakarítást és a kaszálást az is el tudja végezni, akinek nincs meg a az első 2 osztálya… És mivel a közmunka nem profitorientált, így senki se akad ki, ha elnyúlik a munkavégzés ideje..és a 2 óra alatt elvégezhető melót 8 órán át végzik.. Úgy látom nem nagyon ismered a leszakadó vidékek lakosságát…

          • Elim

            Vagy én vagy te. Maradjunk annyiban, hogy egyikünk nem ismeri 🙂
            Az ároktakarítás és kaszálás nehéz fizikai munka.
            Ha elkell végezni, akkor meg is lehet fizetni. Ha nem, kaszálja a gazda maga, vagy úgy marad.
            Így működik a piac.
            Már, ha hagyják, és nem kavar bele a tekintetes Orbán uraság.

  • Kornél Viniczai

    A Korán ezt írja a keresztényekről és a zsidókról:
    (Korán 9:29) ez a vers arról szól, hogy a muzulmánok harcoljanak azok ellen akinek a Könyv adatott, tehát a zsidók és a keresztények ellen, addig amíg meg nem adják magukat és adót nem fizetnek.
    (Korán 9:30) ez arról szól, hogy a keresztények és a zsidók meg vannak tévedve és Allah pusztítsa el őket.
    (Korán 5:51) arról szól, hogy a muzulmánok ne barátkozzanak keresztényekkel és zsidókkal.
    (Korán 98:6) arról szól, hogy keresztények és a zsidók a pokol tüzébe kerülnek.
    Az iszlám nem a béke vallása. Keresztény és zsidóellenes vallás. Tömegesen ne jöjjön be Magyarországra.

    • pataki30

      Szerintem az iszlám nem vallás hanem agressziv, hódító ideológia.

      • Kornél Viniczai

        Hisznek egy 7. században kitalált Allah nevű istenben. Ennek a hitnek a terjesztéséhez a fegyveres harcot is megengedik. Tehát egy fegyveresen is hódító vallás. Nagyon ördögi vallás.

    • Alexandru-Vasile Salamon-Stoic

      2 Pál 3: 1-9

  • antalom

    Az Európai Unió rasszizmus ellenes ügynöksége képtelen definiálni az
    antiszemitizmus fogalmát – jelentette be Blanca Tapia, az ügynökség szóvívője.
    (Jewish Telegraphic Agency, 2013. december 4.)
    Kétezer éves kötelezettségszegés?

    • Alexandru-Vasile Salamon-Stoic

      …www.nizkor.org szerint a12 millió zsidó-élet elpusztitása a Holocaust idején választ adhat az EU szakembereinek …A fögond,hogy a rasszizmus és antiszemitizmus közötti különbség oly nagy ,mint az ég és föld között…

      • antalom

        Látod, a második mondatodat se lehet érteni. Ezért is a nehézség a meghatározáshoz.

        • Alexandru-Vasile Salamon-Stoic

          A rasszizmus anatomiája és jellemzö minden népcsoportra a saját népcsoporton belüli összeférhetetlenség egymással szemben…Az antiszemitizmus az elöitéletek és fajgyülölet a zsidó néppel szembeni tanúsitott viselkedés és cselekedetek összesége…Az anticionizmus Izrael nemzetállammal szembeni ellenesség…George Orwell “A disznófarm” cimü regényében Irja”amikor a disznó úgy viselkednek,mint az emberek”…A Nobel Békedijas teológus Albert Schweitzer 1951-ben mondotta” nehéz embernek lenni,de másnak nem érdemes”…A szavak sértök,de a cselekedetek határozzák meg az emberi gonoszság gyarlóságát embertársi kapcsolataiban…Az antiszemitizmus ott van mindig ahol a zsidó szórványban,egységben vagy éppen egyedül létezik valahol a világmindenségben embertársai között…Minden idök emberi mentalitás fertözésének hordozója és járványszerüen terjed…

          • antalom

            Ugyanezt mondod az anti-portugálizmusról, anti-eszkimóizmusról, anti-zuluizmosról, stb.?

          • Alexandru-Vasile Salamon-Stoic

            Elvileg a rasszizmus az egy úgyanazon népcsoporton belüli összeférhetetlenségi folyamat eredménye,ha erre értelmezi tisztelt beszélgetötársam,aminek semmi köze nincsen az antiszemitizmus jelenséghez…A rasszizmus fennáll a zsidó népcsoporton belül is…A szóhasználat ” ras ” vagy faj fedi mindkét jelenséget biológiai szempontból az emberi fajt jelenti , mint a Darwin állatfaj elmélete igazolja az állatvilágban egymással szembeni visszonyulást , jellemzö emberi fajunkra is…Hitler fajbiológiai elméletét legelösször saját német népcsoportján kisérletezte ki,utána kiterjesztette a másságokra is akár vallási vagy politikai vonatkozásban a kiirtásukra…A rasszizmus jelenségre a magyar történelem adja a megfelelö magyarázatot,amelyben a magyar a magyar ellenségévé vállt akár vallási vagy politikai vonatkozásban,de az antiszemitusmus a zsidóság ellen összekötötte fajgyülöletükben…

  • Alexandru-Vasile Salamon-Stoic

    A hallgatás nagy csendjében megfásult járványos világjelentés az antiszemitizmus és szedi áldozatait, mint korunk szellemi rákfenéje …Európa újból haláltáncát ropja a civilizációk összecsapásában önmagával és vesztesként hordja nemzeteinek terheit fajgyülöletében.

  • Ferenc Krausz

    Nagyon jó cikk!
    Sajnos ma már elképzelhetetlen, hogy pl. egy HVG-ben ilyen megjelenjen.

    Az uszítás, Izrael ellenesség, kerítés ellenesség stb. nyíltan és főleg antiszemita módon van jelen a magyar baloldali újságírásban.
    Szomorú!!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Bundestag: igen a melegházasságra – Merkel nemmel szavazott

    A polgári törvénykönyv házasságról szóló, 1535. paragrafusának módosítását 393 igen szavazattal, 226 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett fogadták el....

„New York-i hitközség” és egyéb szamárságok

Eddig ismeretlen zsidó szervezet veszi védelmébe a magyar miniszterelnököt. Magyarország New York-i főkonzulátusának honlapján megjelent egy nyilatkozat, melyet egy bizonyos...

Close